A Fővárosi Törvényszék P.20727/2007/47. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 344. §, 355. §, 360. §, 375. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 10. §] Bíró: Csíkyné dr. Szobácsi Julianna

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

...P....../2007/47.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Gulyás Gábor ügyvéd /..../ által képviselt felperes neve /... szám alatti lakos/ felperesnek

a személyesen eljárt és a perben nem védekező I.rendű alperes neve /.... szám alatti lakos/ I. rendű és

dr. II.rendű alperes neve /... szám alatti lakos/ II. rendű

alperesek ellen

kártérítés iránt indított perben meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Bíróság kötelezi az I. és II. rendű alperest egyetemlegesen, hogy 15 napon fizessenek meg a felperesnek 6.050.000 Ft-ot /azaz Hatmillió-ötvenezer Ft-ot/ kártérítés címén, és az összeg után 2005. június 1-től a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, és 500.000 Ft /azaz Ötszázezer Ft/ perköltséget, az államnak pedig külön felhívásra fejenként 150.000 Ft-150.000 Ft /azaz Egyszázötvenezer Ft - Egyszázötvenezer Ft/ le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 5 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre - a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is - tárgyaláson bírál el, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő peres fél számára a jogi képviselet kötelező. Amennyiben az első fokú eljárásban jogi képviselő nélkül járt el a fellebbezést benyújtó peres fél, úgy fellebbezéséhez csatolja jogi képviselője meghatalmazását, illetve amennyiben pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Hivatalnál, ennek igazolását.

I N D O K O L Á S :

felperes neve felperes és I.rendű alperes neve I. rendű alperes - dr. II.rendű alperes neve közjegyző II. rendű alperes közreműködésével - kötöttek egymással kölcsönszerződést és opciós vételi szerződést.

A szerződés szerint felperes neve, mint hitelező I.rendű alperes neve adósnak a szerződéskötés napján 2.300.000 Ft kölcsönt nyújtott. A kölcsönt ügyleti kamat és késedelmi kamat nem terhelte, de a fizetési késedelem kezdetétől a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező kamatot igényelt a felperes, a kölcsön visszafizetésének ideje 2005. június 13-a volt.

Az I. rendű alperes vállalta, hogy egy összegben visszafizeti kölcsöntartozását, és a felek megállapodtak abban, hogy a kölcsönszerződés biztosítékaként a tartozás és valamennyi járuléka, valamint esetleges végrehajtási költség biztosítására vételi jogot alapítanak az I. rendű alperes4/10-ed tulajdonában álló, a .... helyrajzi szám alatti, belterületi, kivett beépítetlen terület jelzésű ingatlanra, amely a ... szám alatt van. A vételi jog érvényesítésének időtartama a kölcsönszerződés lejártának napját követő napon kezdődik a megállapodás szerint, vagyis 2005. június 14-től, és egészen 2005. december 31-ig tartott.

A felperes a vételi jogot a kölcsön visszafizetésére megszabott határidő eredménytelen lejárta után gyakorolhatta.

A felek kölcsönösen meghatározták az ingatlan értékét is 2.500.000 Ft-ban, azaz a vételár a szerződéssel érintett ingatlanrészre ilyen összegben volt megjelölve.

Az I. rendű alperes, mint kötelezett a szerződésben visszavonhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a jogosult javára szóló vételi jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék.

Az I. rendű alperes tudomásul vette, hogy a vételi jog fennállása alatt az ingatlant nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

A felperes vételi jogát úgy gyakorolhatta, hogy egyoldalú nyilatkozatot intézhetett az I. rendű alpereshez, de azzal egyidejűleg köteles volt a vételárat megfizetni. A vételárba beszámítani rendelték a kölcsönadott tőkeösszeget és annak járulékait is.

A közjegyző arról tájékoztatta a feleket, hogy hivatalból megküldi az okiratot a földhivatalhoz, hogy a vételi jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék.

A közjegyző előtt 2005. május 13-án megkötött kölcsönszerződés és opciós, vételi jogot alapító szerződés aláírását követően pár nappal, 2005. május 24-én I.rendű alperes neve I. rendű alperes tulajdoni hányadát elidegenítette ... 13.000.000 Ft vételárért, amely adásvételi szerződéssel kapcsolatos tulajdonosváltozás az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került. Ezt követően az ingatlanrészt még továbbértékesítette ...

A felperes a kölcsönadott összeget az I. rendű alperestől nem kapta vissza, ezért vételi jogával kívánt élni, és kérte a II. rendű alperestől, hogy a szükséges okiratokat készítse el. A II. rendű alperes által beszerzett tulajdoni lap másolat szerint azonban a felperes tudomására jutott, hogy az I. rendű alperes az ingatlant értékesítette, viszont az is kiderült, hogy a II. rendű alperes az okiratokat a vételi jog bejegyzése iránt a földhivatalhoz nem továbbította.

A felperes az I. rendű alperes ellen végrehajtási eljárást kezdeményezett, de a peres eljárás folyamata alatt is csak pár ezer forint térült meg a kölcsön összegéből.

A felperes az alperesek egyetemleges marasztalását kérte és kártérítés címén egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 5.000.000 Ft kár megfizetésére, az I. rendű alperessel szemben a Ptk.339.§-a, a II. rendű alperessel szemben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XXXXI. törvény 10.§./1/ bekezdése és 349.§-a alapján.

A felperes a kártérítés összegébe beszámította a közjegyzői eljárással összefüggésben kifizetett költségeit is.

Az alperesek a peres eljárás során semmifajta szóbeli, vagy írásbeli védekezést nem terjesztettek elő.

A felperes indítványára a bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményt szerzett be, ugyanis a felperes a kártérítési igényét arra alapította, hogyha az I. rendű alperes az ingatlant a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt nem idegeníti el, illetőleg a II. rendű alperes a vételi jog alapításáról szóló iratokat elküldi az ingatlannyilvántartáshoz a vételi jog bejegyzése iránt, a felperes eredményesen élhetett volna vételi jogával és az ingatlanrész tulajdonosa lehetett volna, az a kérdés azonban, hogy az ingatlanhányad forgalmi értéke milyen összegre volt tehető, az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény útján volt tisztázható.