A Debreceni Ítélőtábla Bf.153/2023/21. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 176. § (1) bek., (5) bek., 178. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 86. § (2) bek., 561. § (3) bek., 583. § (3) bek., 584. § (3) bek., 590. § (9) bek., 599. § (1) bek., 604. § (1) bek., 605. § (1) bek., 608. § (1) bek., 609. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Diószegi Attila, Gömöri Olivér, Horváth Péter

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság., Debreceni Járásbíróság B.854/2011/173., Miskolci Törvényszék Beü.16/2015/18., Siófoki Járásbíróság B.90/2016/26., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.33333/2016/21., Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.389/2016/68., Budapest Környéki Törvényszék B.103/2017/5., Győri Törvényszék Bf.69/2019/60., Kúria Bfv.1336/2020/17. (BH 2022.4.91), 3336/2022. (VII. 21.) AB végzés, Miskolci Törvényszék B.31/2021/196., *Debreceni Ítélőtábla Bf.153/2023/21.*

***********

Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

Bf.III.153/2023/21.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2023. május 18. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék 2022. november 17. napján kihirdetett 12.B.31/2021/196. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett VIII. rendű vádlott tekintetében megváltoztatja a következők szerint.

VIII. r. vádlott vonatkozásában a Siófoki Járásbíróság 3.B.90/2016/26/I. számú ítéletével kiszabott 6 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtását is elrendeli.

Egyebekben a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

VIII. rendű vádlott lakóhelye:

Indokolás:

[1] A Miskolci Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletében bűnösnek monda ki V. rendű vádlottat kábítószer birtoklásának bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 178. § (1) bekezdés IV. fordulat], valamint VIII. rendű vádlottat kábítószer-kereskedelem vétségében [Btk. 176. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont]. Ezért V. r. vádlottat 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra, VIII. r. vádlottat - mint visszaesőt - 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy V. r. vádlott a büntetés kétharmad részének, míg VIII. r. vádlott a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. V. r. vádlott vonatkozásában a Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.389/2016/68/I. számú, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 6.B.103/2017/5. számú ítéletével, míg VIII. r. vádlott tekintetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.33.333/2016/21. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását elrendelte. Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat az őket terhelő bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az ítélet ellen V. rendű vádlott védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében, míg VIII. rendű vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett.

[3] Az ügyész tudomásul vette az ítéletet.

[4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.329/2021/22. számú átiratában a vádlott és védők által bejelentett fellebbezésekre figyelemmel az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

[5] V. rendű vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezésében fenntartotta a kiszabott büntetés enyhítése iránti indítványát, emellett rámutatott, hogy a házkutatást megelőzően barátok voltak védence lakásán, akik közül valaki a hűtőszekrényébe rakta az általa hozott kábítószert, így annak birtoklása nem róható védence terhére, ezáltal perorvoslatában immár vitatta a történeti tényállást is.

[6] VIII. rendű vádlott védője ugyanakkor írásban indokolt fellebbezésében a felmentésre irányuló perorvoslatát már nem, csak a másodlagos, azaz az enyhítésre irányuló indítványát tartotta fenn, és pontokba szedve részletezte, hogy védence életvezetése milyen módon változott meg annak érdekében, hogy a korábbiaktól eltérően, törvénytisztelő életet éljen.

[7] A másodfokú bíróság a védelmi fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 599. § (1) bekezdés alapján nyilvános ülésen bírálta el.

[8] A nyilvános ülésen a védők fenntartották perorvoslataikat, míg VIII. rendű vádlott - csatlakozva védőjéhez - fellebbezését csak enyhítés érdekében tartotta fenn.

[9] Tekintettel arra, hogy V. rendű vádlott védője a fellebbezését - a fenntartott három munkanapos határidőn belül - kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja alapján enyhítésért jelentette be (12.B.31/2021/199. sorszám), azt később már - vitatva a megállapított tényállást - nem terjeszthette ki a Be. 584. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Ebből következőleg a másodfokú bíróság mindkét vádlott tekintetében az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét, azaz a kiszabott büntetést és az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezéseket bírálta felül a Be. 590. § (9) bekezdése szerint (mértékes fellebbezés), nem vizsgálta az elsőfokú ítélet megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, hiszen mértékes fellebbezésnél az elsőfokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú ítéletben foglalt történeti tényektől - nem értve ide a nyilvánvaló elírásból származó hibák korrekcióját - a másodfokú bíróság nem térhet el, még kisebb reformációig terjedő mértékben sem (helyesbítés, kiegészítés).

[10] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be. 608. § (1) bekezdés a-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. § (1), (2) bekezdés], amely az érdemi felülbírálatot kizárná.