A Fővárosi Törvényszék K.700909/2022/25. számú határozata bányafelügyeleti ügyben hozott sztfh-banyasz/997-3/2022. számú határozat jogszerűségének vizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (1) bek., 62. § (1) bek., 78. § (4) bek., 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 32. § (1) bek.] Bírók: Fintáné dr. Vásárhelyi Julianna, Serestyén Katalin, Váczi Katalin

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 106.K.700.909/2022/25.

A felperes: felperes (felperes lakcíme)

A felperes képviselője: jogi képviselő (jogi képviselő címe, ügyintéző: név ügyvéd)

Az alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (1051 Budapest, Sas utca 20-22.)

Az alperes képviselője: dr. Káldi Zoltán kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt: FGSZ Földgázszállító Zrt. (8600 Siófok, Tanácsház utca 5.)

Az alperesi érdekelt képviselője: Pribélyi Ügyvédi Iroda (1126 Budapest, Németvölgyi u. 14/A. II.em.3., eljáró ügyvéd: dr. Pribélyi Szilvia)

A per tárgya: bányafelügyeleti ügyben hozott SZTFH-BANYASZ/997-3/2022. számú határozat jogszerűségének vizsgálata

Í t é l e t:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a tulajdonosa 2014. október 8. napjától a helység név belterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú, természetben felperes lakcíme szám alatti társasházi lakásnak. A kétlakásos társasház tulajdonában áll a helység név belterület helyrajzi szám2 helyrajzi számú "kivett beépített terület" megnevezésű, 747 m2 területű földrészlet (a továbbiakban: földrészlet), mely 2008-ban a helyrajzi szám3, helyrajzi szám4 és helyrajzi szám5 helyrajzi számú ingatlanok megosztásából alakult, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére pedig 2013. június 3-án került sor. A földrészleten keresztülmegy a "helység név leágazó DN 150" földgázszállító vezeték, melyre az első üzembevételi engedélyt a hatóság a "cég-helység név leágazó földgáz-vezeték és gázátadó állomás" részeként 1968. december 21. napján kelt, 1969. december 31-ig érvényes helyrajzi szám6 számú engedéllyel adta meg. A vezeték biztonsági övezetének módosításáról a hatóság1 a 1997. július 31. napján kelt helyrajzi szám7 számú határozatával rendelkezett, melyben a vezeték biztonsági övezethatárának mértékét 16-16 méterre módosította. A földrészlet tulajdoni lapjára 2011. október 12-én a cég1 javára 4 m2 területre vezetékjog került bejegyzésre. Az alperesi érdekelt mint bányavállalkozó kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal 2015. november 13-án kelt PEB/047/2399-13/2015. számú határozattal 453 m2 nagyságú területre - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/D. § alapján - utólagosan bányaszolgalmi jogot állapított meg a határozat mellékletét képező vázrajzon megjelölt földgázszállító vezeték és tartozékát képező bányaüzemi hírközlő kábel üzemeltetésének céljára, mely határozat kézbesítésre került a társasház részére. A bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére 33686/2/2016.02.08. határozatszámmal és ranghelyen került sor. A felperes a földrészleten egy fa tárolót épített, mely a gázvezeték biztonsági övezetének területén helyezkedik el.

[2] Az alperesi érdekelt a nyomvonal ellenőrzési tevékenysége körében észlelte a fa tároló biztonsági övezeten belüli elhelyezkedését, ezért felszólította a felperest, hogy a jogszerűtlen állapotot 2021. április 30-ig szüntesse meg. Figyelemmel arra, hogy a felperes a megadott határidőig a tárolót nem távolította el a biztonsági övezetből, az alperesi érdekelt 2021. október 1-én erről bejelentést tett a bányafelügyeleti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatalnak (alperes jogelődje) kérve egyúttal az intézkedését.

[3] Az alperes jogelődje 2021. november 8-án hivatalból eljárást indított, melynek során 2021. november 23-án a földrészleten helyszíni szemlét tartott. A szemlén a felperes megjelent, azonban az alperes ügyintézőit nem engedte be a földrészlet általa használt azon részére, melyen a tároló épült. Az alperesi jogelőd ügyintézői a tárolót a szomszédos ingatlanról szemrevételezték és megállapították, hogy az a földgázvezeték biztonsági övezetén belül van. A felperes - jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata szerint - nem értett egyet az eljárással, mert az ingatlan vásárlásakor a bányaszolgalmi jog még nem volt bejegyezve és annak 2016-os bejegyzéséről sem kapott értesítést.

Az alperes határozata

[4] Az alperes 2022. február 16-án kelt SZTFH-BANYASZ/997-3/2022. számú határozatával a felperest a földgázszállító vezeték biztonsági övezetére vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartása miatt figyelmeztetésben részesítette, továbbá kötelezte arra, hogy a földgázvezeték biztonsági övezetét érintő földrészleten a biztonsági övezetben az eredeti állapotot 2022. április 15-ig állítsa vissza, a biztonsági övezetbe épített tárolót bontsa el, vagy helyezze át a biztonsági övezeten kívülre. Egyúttal kötelezte az alperesi érdekeltet arra, hogy a vezeték nyomvonalát és a biztonsági övezet méretét és elhelyezkedését a földrészleten jelölje ki, és legkésőbb 2022. április 30-ig tegyen fényképpel dokumentált jelentést a biztonsági övezet állapotáról. Indokolása szerint a Bt. 32. § (3) bekezdése előírja, hogy "a biztonsági övezeten belül tilos [...] olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg." A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: SZTFH r.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerint a biztonsági övezeten belül tilos a 38. §-ban foglaltak kivételével az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése. A 37. § (7) bekezdésben foglaltak alapján "Az üzemeltető vagy megbízottja - a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul - bejelenti a bányafelügyeletnek, ha az ingatlantulajdonos a jogsértő állapot megszüntetését akadályozza." Az alperes az előírtak nem teljesítése esetére a Bt. 41/A. § d) pontja és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Bt. vhr.) 25. § (2) bekezdése szerinti bírság kiszabását helyezte kilátásba.

A kereset, a védirat, az érdekelt nyilatkozata

[5] A felperes az alperes határozatát keresettel támadta, melyben annak megsemmisítését kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 92. § (1) bekezdés b) és d) pontjai alapján. Kérte továbbá az alperes perköltségben marasztalását a csatolt ügyvédi megbízási díjban kikötött munkadíjnak megfelelő összegben (30.000 Ft/óra + Áfa) azzal, hogy költségjegyzéken 4 munkaórát számított fel. Keresetét a Bt. 32. § (1) és (3) bekezdésére, a 37. § (7) bekezdésére, a 38. § (4)-(6) bekezdéseire, a Bt. vhr. 19/A. §-ra, valamint az SZTFH rendelet 37. §-ra alapította. Hivatkozása szerint az alperes nem tett eleget tényállástisztázási-kötelezettségének (Ákr. 62. §), mert nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a lakását 2014. évben per-, teher- és igénymentesen vásárolta meg, a vételkor bányaszolgalmi jog nem volt bejegyezve sem a lakás, sem a földrészlet tulajdoni lapján, és akkor sem, amikor a tárolót 2015. évben felépítette. A bányaszolgalmi jog csak ezt követően, 33686/2/2016.02.08. számon került bejegyzésre a társasház főlapjára és a bejegyzéséről még tájékoztatást sem kapott. A bányavállalkozó is ezt követően - először 2017-ben, majd 2021-ben - szólította fel a gázvezeték biztonsági övezetébe épített tároló lebontására, melynek azért nem tett eleget, mert azt még a bányaszolgalmi jog létesítése előtt építette. Az alperesi eljárás során váratlanul került sor 2021. november 23-án helyszíni szemlére, melyről az értesítést csak két nappal később vette át, így nem volt lehetősége a közreműködésre, illetve bármilyen nyilatkozat, észrevétel megtételére, amely sérti az Ákr. 5. § (1) bekezdésében megfogalmazott eljárási jogait. A döntés érdemével sem ért egyet; az alperes eljárása nem felel meg az irányadó jogszabályoknak; a döntés jogi tévedésen alapul; sérti a jogbiztonság, szerzett jogok védelmének elveit azon okból, hogy a tárolót még jóhiszeműen építette, nem volt és nem is lehetett tudomása arról, hogy azt a gázvezeték biztonsági övezetébe építette. Bár a tulajdoni lapon egy 2011-es, 4 m2-t érintő vezetékjog be volt jegyezve, melyből tudta, hogy az ingatlan területéből 4 m2-t érint valamilyen korlátozás, de ebből nem következett, hogy tudnia kellett a gázvezetékhez kapcsolódó beépítési tilalmakról. A bejegyzésben nem szerepelt a gázvezeték minőségére, fajtájára vonatkozó adat, vagy az, hogy ez a korlátozás nem négy, hanem 450 m2-en jelent beépítési korlátozást, ezért jóhiszeműen bízhatott abban, hogy egyéb korlátozás nincs az ingatlanon. A tároló építésekor úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben akkor elvárható volt. Amikor a szolgalom 2016-ban a tulajdoni lapra bejegyzésre került - melyről értesítést nem kapott -, akkor már a kérdéses tároló több hónapja elkészült. Az alperesi érveléssel ellentétben nem irreleváns a szolgalmi jog időbeli alapítása, mivel a beépítési tilalom a bányaszolgalmi jog szerinti mértékben és feltételek szerint állt fenn. A biztonsági övezet területi kiterjedésével összefüggésben az alperes a tároló építését követően bejegyzett szolgalmi jogra hivatkozik, a jogalapot illetően csak a biztonsági övezetben való beépítés általános tilalmazó szabályát hivatkozta, amely biztonsági övezet a szolgalom 2016-os bejegyzésével került pontosan meghatározásra, így a tilalom a tároló megépítését követően keletkezett. Mindezek alapján tehát alperes határozata sérti a szerzett jogai védelmére vonatkozó alkotmányos követelményt. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27084/2014/13. számú határozatában kifejtésre került, hogy "bányaszolgalmi joggal kapcsolatos korlátozások a jövőre nézve jelentenek tilalmat felperesre, a múltra vonatkozóan nem, a korábban telepített növényzet, épített épületek megszüntetésére ez törvényi lehetőséget nem ad." A Kúria Kfv.37.278/2016/7. számú határozata szerint az eljáró kormányhivatal jogsértően járt el akkor, amikor elmulasztotta a felperes ingatlanára vonatkozó történeti tényállás tisztázását. A ténybeli állapotok figyelmen kívül hagyásával olyan terjedelmű szolgalmi jog megállapításáról rendelkezett, ami egy már megépült építményen vezet keresztül, amely azonban így összeegyeztethetetlen a Bt. vhr. építmény létesítésére vonatkozó tilalmi rendelkezésével, ezzel pedig jogilag végrehajthatatlan helyzet teremtődött. Az alperes jelen esetben sem volt figyelemmel arra a körülményre, hogy a tároló a bányaszolgalmi jog alapítása előtt épült, ezért a múltra vonatkozóan nem határozhat meg tilalmat, nincs helye az eredeti állapot helyreállítására kötelezésnek, mivel az eredeti állapot az volt a szolgalom alapításakor, hogy az építmény már több hónapja állt. Az Alkotmánybíróság a 3024/2019. (II. 4.) AB határozatában kiemelte, hogy a szerzett jogok védelmének alkotmányos megítélése az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogbiztonság kérdéséből ered. Az Alkotmánybíróság korábban azt is megállapította, hogy a jogbiztonság elve többek között megköveteli a szerzett jogok védelmét. Mindezek alapján az alperes eljárása sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét, mivel jóhiszeműen szerzett, és gyakorolt jogait (tulajdonjogból fakadó jogosítványait) sérti, teszi azt terhesebbé visszamenőleges hatállyal. Bár jelen pernek nem tárgya a szolgalom alapításának körülménye, de fontos tényállási elem, hogy már a bányaszolgalom alapítása is jogsértő módon történt. A Bt. szerint a szolgalom alapítását az üzemeltető a 38. § (4) bekezdése szerint kártalanítás ellenében követelheti, ehhez azonban szükséges lett volna egyeztetés, ami nem történt meg. A szolgalom tulajdonképpen az ingatlan teljes kertjére kiterjed, így jelentős érdeksérelmet is jelent számára tulajdonjogából fakadó jogosítványai ilyen mértékű korlátozása. A csatolt térkép, melyen a biztonsági övezet, valamint a tároló helyzete is bejelölésre került, ezt igazolja. Bizonyítékként csatolta lakásának és a földrészletnek a tulajdoni lapját és a hivatkozott ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot.