A Kúria Mfv.10793/2012/15. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 166. §, 177. §, 182. §, 206. §, 221. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bírók: Pesthyné dr. Pámer Andrea, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A munkavállalót terheli annak bizonyítása, hogy munkaviszonyával összefüggésben keletkezett a kára: thaiföldi útján történt nyers étel fogyasztással szervezetébe bejutott féreg okozza az egészségügyi problémáit. 1952. III. Tv. 177. § (1), 1992. XXII. Tv. 174. § (4)

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.776/2004/132., Székesfehérvári Törvényszék Mf.22160/2011/8., *Kúria Mfv.10793/2012/15.*, 3228/2014. (IX. 22.) AB végzés

***********

Mfv.I.10.793/2012/15.

A Kúria a dr. Lukács Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gábriel Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságnál 2.M.776/2004. szám alatt megindított és másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.22.160/2011/8. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán a 2013. szeptember 25. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.22.160/2011/8. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 2.M.776/2004/132. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 100.000 (egyszázezer) forint és 27.000 (huszonhétezer) forint áfa együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes a keresetében vagyoni és nem vagyoni kára megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresete jogalapjaként arra hivatkozott, hogy az alperesnél dep manager munkakörben fennálló munkaviszonya keretében 2000. február 27-étől március 6-áig T.-n üzleti úton volt, ahol egy üzleti ebéden tengeri halat, rákot, kagylót fogyasztott. Ennek következményeként 2003. júliusában a n. T.-ben gnathostomiasis trópusi megbetegedést véleményeztek nála. Ezzel a betegséggel összefüggésben gyógyszerérzékenység, allergia, pánikszindróma, hepatitis pozitivitás, HA-fertőzéssel szembeni fogékonyság, tüneti szinten járásbizonytalanság, fogásbizonytalanság, mellkasi fájdalmak, fulladás, légzési- és nyelési nehézségek, izomgörcsök, gerincfájdalom, remegés, fejfájás, ízületi fájdalom állapítható meg nála.

A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 2.M.776/2004/132. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére és megállapította, hogy a le nem rótt illetéket és az előlegezett költséget az állam viseli.

Tényként megállapította, hogy a felperes az alperes munkavállalójaként 2000. február 27-étől március 6-áig üzleti úton vett részt T.-n, B.-ben, ahol egy üzleti ebédet követően kb. 12 óra múlva a lábszárán egy piros foltot észlelt. Ezen üzleti utat megelőzően fejfájásos panaszok miatt 1992-ben koponya CT-vizsgálatot végeztek nála, majd az 1990-es évek közepétől ételre és izgalomra testszerte bőrelváltozások jelentkeztek a felperesnél. A T.-ről történő hazatértét követően, 2000. májusában, októberében és 2001. januárjában tüdőgondozói vizsgálaton vett részt, majd 2001. áprilisában félrenyelés miatt ambulánsan vizsgálták. 2001. augusztusában allergiás kontakt bőrgyulladást diagnosztizáltak, 2002. júliusban fulladásos, decemberben szédüléses panaszok miatt vizsgálták. 2003. nyarán az n.t. trópusi klinikán gnathostomiasis betegség gyanúját véleményezték. Ezzel összefüggésben Albendazol-terápiát, majd 2003. októberében a londoni kórházi kezelés során Ivermectin-terápiát alkalmaztak. 2004-től további neurológiai, infektológiai, neuromuscularis, reumatológiai, allergológiai és immunológiai, sebészeti, fejfájás-specialista, belgyógyászati, kardiológiai, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai, pulmonológiai, pajzsmirigy-, trópusivédőoltás-, epilepszia- szakrendeléseken vizsgálták, és laboratóriumi szakvizsgálatok is történtek.

2002. december 27-étől egy évig táppénzen volt, majd 2003. december 28-ától 67 %-os munkaképesség-csökkenés alapján rokkantsági nyugellátást állapítottak meg a részére. Munkaviszonya az alperesnél 2003. január 31-ével közös megegyezéssel szűnt meg. Az alperes a felperes kezelésére a pert megelőzően 3 millió forintot fizetett ki.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét az Mt. 174. § (1), (2) és (4) bekezdés alapján megalapozatlannak találta.

Annak bizonyítására, hogy a felperes milyen betegségben szenved és az okozati összefüggésben áll-e az alperesnél fennállt munkaviszonnyal, a bíróság igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot rendelt el.

Dr. B.G.S. eseti orvosszakértő szakvéleményében megállapította, hogy a felperes panaszai szinte teljes bizonyossággal nem függenek össze a trópusi tartózkodással, és egy esetleges fertőzéssel. A felperesnél a gnathostomiasis fertőzés biztos megtörténte is kétségbe vonható. Amennyiben az mégis megtörtént volna, úgy a gyógyszeres terápia sikeres volt. A felperes által előadott tüneteken kívül a szakértő nem talált semmi, 100 %-ig bizonyító erejű vizsgálati eredményt a fertőzés megtörténtére. Megállapította, hogy a féregfertőzés esetén a vérben termelődő ellenanyag (eosinophylia) vizsgálatának eredménye gyenge pozitív volt, amelyről hivatalos irat sem készült, ez mindössze egy t. e-mailből derül ki. Azonban a gyenge pozitív eredményt a későbbi vizsgálatok (T., E.K., O.) megerősíteni nem tudták, azok negatívak lettek. Ennek következtében a szakértő a gyenge pozitív eredményt "fals" eredménynek minősítette, ami valamennyi laboratóriumi vizsgálatnál esetenként előfordulhat. A szakértő szerint az ellenanyag, az eosinophylia pedig a gnathostomiasis biztos diagnózisának egyik sarkköve. Megállapította azt is, hogy az esetleges trópusi betegségből nem lehet munkaképesség-csökkenése a felperesnek.

A felperes indítványára kirendelt, az I.B.O.I. részéről dr. H.J. igazságügyi orvosszakértő által készített szakvélemény kifejtette, hogy a felperesnél a 2000. évet megelőző kórelőzményben nagyműszeres kivizsgálást indokoló fejfájásos panaszok, testszerte fellépő bőrtünetek és súlyos allergiás reakció már szerepelnek. A szerteágazó, a jelentős szubjektív panaszokat indokoló objektív szervi kórelváltozások igazságügyi szakértői szempontból azonban nem bizonyíthatóak.

A perbeli féregfertőzésre utaló, a T.-n elvégzett gyenge szerológiai pozitivitást mutató vizsgálat részletes lelete nem áll rendelkezésre, így annak validitása nem ellenőrizhető. Amennyiben a betegség mégis bekövetkezett a felperesnél, akkor az ellenőrző vizsgálatok során tapasztalt negatív eredmény a féregfertőzés elleni hatékony kezelést igazolja. Ezen megfelelő kezelés ellenére azonban a felperes panaszai nemhogy csökkentek volna, hanem egyre szélesebb körűvé váltak kimutatható szervi elváltozás nélkül. Mindezek alapján igazságügyi orvosszakértői szempontból nem igazolható a gnathostomiasis betegség fennállta a felperesnél.