A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40113/2015/20. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 121. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 198. §, 217. §, 219. §, 324. §, 361. §, 387. §] Bírók: Gajdos István, Szabó Györgyi, Vargáné dr. Erdődi Ágnes

...I ÍTÉLŐTÁBLA

25.Gf.40.113/2015/20

A ... Ítélőtábla a ... által képviselt I.rendű felperes neve ....) I. r., a .... (....) II. felpereseknek - a ... Ügyvédi Iroda; ügyintéző ügyvéd: dr. ... (... által képviselt alperes neve ... alperes ellen villamos energiadíj megfizetése iránt a ... Törvényszék előtt folyamatba tett perében a 2014. november 19. napján kelt 35.G.41.749/2012/27. számú ítélet ellen az I. r. felperes részéről 28. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperes részére 16.025.830

(tizenhatmillió-huszonötezer-nyolcszázharminc) forintot és annak 2010. április 20. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 (hét) százalékkal növelt összegét, 2013. július 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 (nyolc) százalékponttal növelt összegét, valamint 3.325.100 (hárommillió-háromszázhuszonötezer-egyszáz) forint együttes első és másodfokú perköltséget, mellőzi az I. rendű felperes perköltség fizetési kötelezettségét.

Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában megállapította, hogy az I. r. felperes mint szolgáltató és az alperes mint fogyasztó 2004. május 21. napján általános közüzemi szerződést kötöttek az ... szám alatti fogyasztási helyre vonatkozóan, a szerződés tartalmazta a fogyasztásmérő berendezés adatait, és a mérőrendszer tartozékait, amely szerint az áramváltó 75/5A és a szorzó pedig 15 volt. Az I. r. felperes és az alperes 2007. május 1. napján általános közüzemi szerződést kötöttek az .... szám alatti fogyasztási helyre vonatkozóan is, ezen szerződés is tartalmazta a fogyasztásmérő berendezések adatait és a mérőrendszer tartozékait, amely szerint a három darab áramváltó 300/5A és a szorzószám 60 volt.

A .... szám alatti fogyasztási helyen 2007. május 17. napján a fogyasztásmérőhely műszaki felülvizsgálatát végezték, a munkáról kiállítottak egy adatlapot, ahol 400/5A áramváltó volt feltüntetve. 2008. február 14. napján modem szerelést végeztek az adott fogyasztási helyen, amelyről szintén adatlapot állítottak ki, ezen is 400/5A áramváltó szerepelt. Majd 2008. december 1-jén teljes körű műszaki felülvizsgálatot végeztek az adott fogyasztási helyen, ahol 400/5A áramváltó érték került feltüntetésre az adatlapon. Ugyan aznap kiállítottak egy ténymegállapító jegyzőkönyvet, amelyet ... és ..., az I. r. felperes munkatársai állítottak ki és írtak alá, és adták át az alperes munkatársának. A ténymegállapító jegyzőkönyvben megállapították a felperes munkatársai, hogy az I. r. felperes számlázási rendszerében 300/5A áramváltó érték szerepel, így az elfogyasztott villamos energia egy része került csak kiszámlázásra. Az ellenőrzés megkezdésekor az áramváltó szekrényről a zárópecsét leszerelt állapotban volt. A kicserélt korábbi áramváltó a szekrény aljában volt megtalálható.

A ... szám alatti fogyasztási helyen 2007. július 30. napján felülvizsgálatot végeztek, az áramváltó adatainál 200/5A áttétel volt feltüntetve, majd 2008. december 1. napján, teljes körű műszaki vizsgálatot végeztek a fogyasztási helyen és az áramváltó értékeként 200/5A áramváltó érték volt feltüntetve. Ténymegállapító jegyzőkönyvet is felvettek az I. r. felperes munkatársai, ... és ..., akik a jegyzőkönyvet aláírták és átadták az alperes munkatársának. A jegyzőkönyvben megállapították, hogy az I. r. felperes számlázási rendszerében 75/5A áramváltó szerepel, a helyszínen 200/5A az áramváltó áttétel. Így az elfogyasztott villamos energia egy része nem került kiszámlázásra. Az ellenőrzés megkezdésekor az áramváltó szekrényről a zárópecsét leszerelt állapotban volt, a kicserélt áramváltó az elosztó szekrényben leszerelt állapotban a földön volt.

Az I. r. felperes 2010. február 17. napjától folyamatosan elkezdte kiállítani az alperes részére a helyesbítő számlákat a .... szám alatti fogyasztási hely esetén 2007. november 1. és 2008. október 31. napja közötti időszakra vonatkozóan már az új, a valóságnak megfelelő 400/5A áramváltó értékkel számolva, tehát 60-as szorzó helyett 80-as szorzóval; a ... szám alatti fogyasztási hely esetén pedig 2007. december 1. és 2008. október 31. napja közötti időszakra vonatkozóan, már az új, valóságnak megfelelő 200/5A áramváltó értékkel számolva, 15-ös szorzó helyett 40-es szorzóval. Az I. r. felperes által így kiszámlázott villamos energiadíjat az alperes nem fizette meg. Az I. r. felperes a .... szám alatti fogyasztási hely esetén összesen 2.359.820 forintot, míg a .... szám alatti fogyasztási hely esetén 13.666.010 Ft-ot, azaz összesen 16.025.830 Ft összegű villamos energia díját számlázott ki az alperes részére.

Az alperes a perrel érintett fogyasztási helyekre vonatkozóan bérleti szerződéseket kötött különböző bérlőkkel, figyelemmel arra, hogy a fogyasztási hely irodaházként üzemel, az elfogyasztott villamos energiadíjat pedig áthárította a bérlők felé, az elfogyasztott villamos energiát a bérlők vették igénybe.

Az I. r. felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 16.025.830 forint és annak 2010. április 20. napjától a kifizetés napjáig járó, az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 301/A. §-a szerinti késedelmi kamatának, valamint a perköltségének megfizetésére elsődlegesen villamosenergia díj megfizetése, másodlagosan a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén.

Keresetének jogalapjaként hivatkozott régi a Ptk. 387. §-ában foglaltakra, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 85. §, 86. § (1) és (2) bekezdésére, 88. §-ára, 89. § (1) bekezdés a) pontjára, a 84. § (1) bekezdésére, valamint a VET végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Kormányrendelet 1/A. számú mellékletének 13. § (1) bekezdésére, 14. § (1) bekezdésére, valamint a 15. § (4) bekezdésére, továbbá a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény végrehajtási rendeletének a 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet 1. számú mellékletének 8.§ (1). (2), (3) bekezdéseire, a 9. § (1) bekezdésére, a 10. § (4) bekezdésére és a 2. számú melléklet 18. § (1) bekezdésére, valamint a 20. § (4) bekezdésében foglaltakra, ezt meghaladóan a régi Ptk. 361. § (1) bekezdésében és a régi Ptk. 324. § (1) bekezdésében foglaltakra.

Előadta, hogy az I. r. felperes számlázási rendszerében alacsonyabb áramváltó volt rögzítve, mint ami a valóságban a helyszínen fel volt szerelve. Az áramváltót nem a szolgáltató szereli fel, hanem a fogyasztó vagy a szolgáltató által jóváhagyott villanyszerelő, akit a fogyasztó bíz meg. A szolgáltató csak jóváhagyja és rögzíti, hogy a rendszerében milyen áramváltó került felszerelésre, és ennek alapján számláz, időszakonként pedig ellenőrzi, hogy valóban egyezik-e a felszerelt áramváltó a számlázási rendszerben meglévő adatokkal. Az áramváltó felszerelését, cseréjét sem jogszabály, sem a felperesi üzletszabályzat nem szabályozza, az ügy szempontjából pedig nincsen annak jelentősége, hogy ki cserélte ki az áramváltót, illetve hogy egyáltalán az kicserélésre került-e. Utalt arra, hogy a fogyasztó annyi villamos energiát fogyaszt el, amennyire csak szüksége van, tehát hátrány nem érheti. A fogyasztó fogyasztásának mennyisége tényadat, ez független az áramváltótól Az áramváltónak csak a számlázásban van szerepe, mert az áramváltó értékének megfelelően kerül kiszámításra a mérő számláján mért érték.