A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27088/2018/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TERMÉSZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 77. §, 217. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 1. §, 38. §, 130/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. §, 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 5. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27088/2018/8.*, Kúria Kfv.37768/2018/4.

***********

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

10.K.27.088/2018/8.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Rab Ferenc Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Rab Ferenc) által képviselt felperesnek - a kamarai jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal alperes ellen természetvédelmi kötelezés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy térítsen meg az állam javára az adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 30.000.- (harmincezer) Ft le nem rótt illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes részére 15.000.- (tizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a közigazgatási és a peres eljárás során keletkezett iratok, a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt ...., ...., ... és ... számon folyamatban volt eljárások alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... sz. ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes feleségének tulajdonát képező H. település külterület ... helyrajzi számú legelő, illetve kivett mocsár művelési ágú ingatlanra a földhivatal ... sz. határozatával feljegyezte, hogy a földterület N. terület, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, továbbá az ... sz. határozatával feljegyezte, hogy a terület védett terület, a ... Körzet része.

Az elsőfokú hatóság a ... Nemzeti Park Igazgatóságának 2015. június hónap végi értesítése alapján 2015. november 17-én kelt ... sz. határozatával a felperest a H. település ... helyrajzi számú, tájvédelmi körzethez tartozó országos jelentőségű védett területen engedély nélkül történt kaszálás miatt 375.000.- Ft természetvédelmi bírsággal sújtotta, a kaszálás a terület teljes egészét: 2,6 ha-t érintette, a felperes - mivel a kaszálás engedélyköteles tevékenység - engedéllyel nem rendelkezett és a N. gyepterületek földhasználati szabályaira vonatkozó 269/2007. Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének sem tett eleget.

Az alperes 2016. március 17-én kelt ... sz. határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

A felperes keresetét a bíróság ... sz. ítéletével (2016. szeptember 06.) elutasította, ítélete indokolásában rögzítve, hogy a perben sem a N. terület (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület) tényt feljegyző ... sz. határozat sem a védett terület (... Körzet) tény feljegyzéséről rendelkező ... sz. földhivatali határozat, illetve az azt megelőző hatósági eljárás törvényessége nem vizsgálható. A bíróság indokolásában rögzítette, hogy a védetté nyilvánítás ténye folytán a terület az 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, nincs jelentősége annak, hogy a terület védetté nyilvánítása mi okból történt, a perbeli ingatlan jogszabály alapján védett természeti terület a 130/2007. (XII. 27.) KvVM. rendelet 1. sz. melléklete és a 2/1988. (V. 26.) KVM rendelet alapján, ezért a Pp. 3. § (4) bekezdése szerint a felperes arra irányuló szakértői bizonyítási indítványa elrendelését mellőzte, hogy a terület egészén, vagy egy részén van-e védett természeti érték, avagy nincs.

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.

2016. szeptember 26. napján a ... Nemzeti Park Igazgatósága feljegyzést küldött az elsőfokú hatóság részére, mely szerint a természetvédelmi őr 2016. augusztus 19. napján észlelte, hogy a H. település-M. település mellett található M. települési legelőn a felperes feleségének tulajdonában lévő ... helyrajzi számú területet lekaszálták, a kaszálékot bebálázták, az érintett területet 2016. június elején már egyszer lekaszálták, a bálákat onnan elszállították. Az érintett helyrajzi szám 3,4 ha, melyből a lekaszált terület nagysága 2,4-2,5 ha.

A ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatala 2017. április 19. napján kelt ... sz. határozatával a felperest és feleségét a H. település ... helyrajzi számú A alrészletű, a ... Körzethez tartozó országos jelentőségű védett területen engedély nélkül végzett kaszálástól eltiltotta. A határozat indokolása szerint az érintett terület a 130/2007 (XII. 27.) a KvVM. rendelet alapján a ... Körzet része, azaz országos jelentőségű védett terület. Az 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján azonban mivel védett természeti terület, ezért a kaszáláshoz engedély szükséges. A határozatban rögzítésre került, hogy a felperes telefonon jelezte, hogy a kaszálás megkezdését telefonon előre bejelentette, továbbá mivel ő erre a területre támogatást nem vett fel, ezért engedélyt sem kell kérnie, a terület védettségét pedig vitatja. Rögzítette, hogy természetvédelmi engedély nem került kiadásra a kaszálással kapcsolatban.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes 2017. július 24. napján kelt ... sz. határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Idézte az 1996. évi LIII. törvény 1. § a) és b) pontjában, 4. § b) és d) pontjában, 5. § (1) - (2) bekezdésében, 15. § (1) - (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés b) pontjában, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében, a 269/2007. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében, a 2/2002. (I. 23.) KÖM-FM együttes rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában, 7. §-ában, a 130/2007. (XII. 27.) KvVM. rendelet 1. sz. mellékletében, a 275/2004. Korm. rendelet 12. sz. mellékletében, a 14/2010. KvVm. rendelet 5. sz. melléklet 7.60. 1. sz. alatt foglaltakat azzal, hogy az ingatlan a) alrészlete 34.122 m2 le gelő, míg b) alrészlete 4607 m2 "kivett mocsár" művelési ágú, a ... Körzet és N. terület bejegyzés a tulajdoni lapon szerepel, továbbá a terület fontos érzékeny természeti terület, mivel a ... nevű térségben helyezkedik el. Megállapította, hogy az ingatlan többszörösen természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a természetvédelemről szóló törvény rendelkezéseit be kell tartani. A kaszáláshoz engedéllyel nem vitásan nem rendelkezett a felperes, ezzel megsértette a Tvt. 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Az engedély nélkül végzett tevékenység a védett terület állapotát károsíthatja (az ingatlan gyepnövényzettel borított) - Tvt. 5. § (2) és 17. § (2) bekezdése -, az ott élő fajok egyedeit veszélyeztetheti. A szankció a Tvt. 37. § (3) bekezdésén alapul. Rögzítette, hogy az ingatlan védettsége, a természeti terület állapota és N. jellege a 14/2010. KvVM. rendelet, illetve a 275/2004. Korm. rendelet szabályain alapul és bár a 269/2007. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a kaszálás a védett N. terület egyik hasznosítási módja, azonban azt engedélyeztetni kell.