A Ráckevei Járásbíróság P.21663/2009/24. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 235. §, 239. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §, 273. §] Bíró: Szigethyné dr. Fekete Andrea

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A .... Városi Bíróság a dr. Parádi Viktor ügyvéd (1025 Budapest, Szépvölgyi u. 162/a.) által képviselt ........: I.rendű felperes leánykori neve (I.rendű felperes címe állandó lakos, tartózkodási helye: II.rendű felperes címe) felperesnek - a dr. Asztalos Éva ügyvéd (2316 Tököl, Kolozsvári u. 14.) által képviselt ... alperes leánykori neve (. lakos) alperes ellen - szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 213.700.- (kettőszáztizenháromezer-hétszáz) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Illetékkiszabási Főosztálya felhívására az ott közölt módon, és számlára 141.500.- (egyszáznegyvenegyezer-ötszáz) forint állam által előlegezett illetékköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ......Bírósághoz címzett, de a ....Városi Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át, ez esetben fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felek személyes előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, és a csatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A peres felek, és családjaik 20 éve ismerik egymást, és az évek során jó viszonyba kerültek egymással. Korábban 2002-ben a felperes már kapott az alperestől nagyobb összegű kölcsönt, amit visszafizetett. Az alperes - figyelemmel arra, hogy tudomással bírt arról, hogy a felperes egy ingatlanközvetítő cégnél dolgozik - megbízta őt a ........... és az .....ingatlanának értékesítésével, ezért közös üzleti ügyeik miatt 2008. évben többször találkoztak

A felperesnek ebben az időben többfelé állt fenn tartozása, volt OTP kölcsöne, a Kereskedelmi és Hitelbank felé gépkocsit lízingelt, ...... évben BAR-listára is került. Ebben az időszakban kezdett építkezni a fia telkére. A felperes eladósodott, és hogy a tartozásait rendezni tudja, az alperestől kölcsönkért egy ízben 4.000.000.-ft-ot, és egy ízben 4.300.000.-ft-ot.

Szóban egyeztek meg először, hogy részletekben 2009. júliusáig visszafizeti az összeget. Figyelemmel arra, hogy a törlesztő részletekkel a felperes elmaradt, így az alperes felhívta a felperest, hogy a kölcsönről készítsenek szerződést.

A szerződés elkészítése érdekében a felek 2009. május 13-án megjelentek .... ügyvéd...szám alatti irodájában, ahol az ügyvédnő a felek egyező előadásai alapján elkészítette a kölcsönszerződést.

A kölcsönszerződésben a felperes vállalta, hogy 2009. szeptember 15-i lejárattal megfizet az alperesnek 8.305.000.-ft összeget. A fizetési határidőig a kölcsönt kamatmentesen kapta a felperes. A szerződésben rögzítették a felek, hogy amennyiben a megadott határidőig a tartozást nem fizeti meg a felperes, úgy a jegybanki alapkamat kétszerese mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni.

A kölcsöntartozásból 2009. július 24-én 400.000.-ft-ot visszaadott a felperes.

A felperes 2009. augusztus 7-én feljelentést tett az alperes ellen. Feljelentését arra alapozta, hogy az alperes megjelent az ingatlanközvetítő irodában ahol dolgozott, követelte a tartozása visszafizetését, megütötte, leverte az asztalról az iratokat, szemüvegét, és megfenyegette, hogy amennyiben nem fizeti vissza a tartozását, akkor repülni fog a háza.

A .....Városi Ügyészség ..... számú vádiratában vádat emelt az alperes ellen a Btk. 273. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő önbíráskodás bűntettének kísérlete, valamint a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző, és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétségének kísérlete miatt.

Az alperes 2008. és 2009. évben adott át a felperes részére aranyat, értékesítés céljából. A felperes az átadott aranyat zálogházba vitte, és az alperessel elszámolt.

A felperes jogi képviselője útján 2009. szeptember 11-én kelt levelében tájékoztatta a szerződést elkészítő ....ügyvédet arról, hogy az ügyfele, azaz a felperes álláspontja szerint a megállapodást fenyegetés hatására írta alá, nem pénzt kapott, hanem aranyat, és nem a szerződésben rögzített 8.305.000.-ft összegben, értékben, hanem 3.495.000.-ft értékben.

A levélben közölt felperesi álláspont az volt, hogy ebből az összegből megfizetett két részletben 736.000.-ft-ot, és 400.000.-ft-ot, összesen 1.136.000.-ft összeget. Így a fennálló tartozása csupán 2.359.000.-ft.

...ügyvéd válaszlevelében tájékoztatta a felperesi jogi képviselőt, hogy nem tűnt ügyfele, a felperes a szerződés aláírásakor ijedtnek, nem tud arany ékszer átadásáról, a szerződés módosításába az alperes nem megy bele, de hajlandó egyezség esetén 1.000.000.-ft-ot elengedni a tartozásból. Elismerte az alperes, hogy 400.000.-ft-ot megkapott a felperestől.