A Kúria Pfv.20084/2015/4. számú precedensképes határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A felperes személyére vonatkozó, lényegtelen tévedést tartalmazó közlés nem ad alapot sajtó-helyreigazítás közzétételére 2010. CIV. Tv. 12. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20537/2014/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20821/2014/4., *Kúria Pfv.20084/2015/4.*, 3172/2016. (IX. 13.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.084/2015/4.szám

A Kúria a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mester Csaba ügyvéd) által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek az Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss M. Tibor ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 31.P.20.537/2014. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.821/2014/4. számú ítéletével befejezett perében a felperesek által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 15 napon belül az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a II. rendű felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adva, sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest a .. honlapon közzétett, ..-i ".." című cikkben azon téves közlés miatt, hogy az ..-ra hivatkozással a ..tól 2012-2013-ban csak 16.000.000 forintot kaptak a gyermekonkológiai hálózatba tartozó kórházak. A valóságban a 16.000.000 forint szakirodalom és orvosi ösztöndíj támogatáson felül további 17,5 millió forintot kaptak a kórházak műszervásárolásokra 2012-2013-ban. Valótlanul állította továbbá, hogy .., az alapítvány elnöke azt állította volna, hogy nem az alapítványtól kapott fizetésből él, hanem abból, hogy két magazin főszerkesztője. A valóságban .. ilyen kijelentést nem tett. A ..-i ".." című cikkben tévesen közölték, hogy az alapítvány amerikai honlapján található tartalmakat azután függesztették fel, hogy az .. megírta, hogy a .. az Egyesült Államokban is létrehozott egy szervezetet. A valóságban a .. által alapított .. honlapja az .. amerikai alapítvánnyal foglalkozó cikkének 2013. december 21-i megjelenése előtt 2013. december 20-tól már nem volt elérhető, 2013. december 21-től karácsonyi arculattal ismét elérhetővé vált. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy 2012-ben az alapítvány készpénz vagyona meghaladta a 840.000.000 forintot. A felperesek megítélése szempontjából annak nincs jelentősége, hogy ebből ténylegesen 600 vagy 800 millió forintot tartalékolt, mint ahogy annak sem, hogy a nem vitatottan éveken keresztül több száz milliós 1%-ból származó bevételhez képest jelenleg 200.000.000 vagy 300.000.000 forintos az alapítvány bevétele. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy abból a közlésből, hogy az onkológiai hálózat 8 kórháza összesen 16.000.000 forintot kapott, az átlagolvasó a cikk egészét olvasva olyan képet kap, mintha valóban a hálózat orvosainak adott 50.000 forintos ösztöndíj-támogatáson, illetve a szakmai anyagokra adott támogatáson kívül más pénzt, támogatást nem adott volna a .. a hálózat kórházainak. A közszereplői minőségre tekintettel sem tekinthető lényegtelen pontatlanságnak az, hogy orvosi műszerekre is adott-e támogatást vagy sem, így a 16.000.000 forintot vagy annak dupláját költötte-e a hálózatba tartozó kórházak támogatására az alapítvány. A becsatolt szerződések és számlakivonatok további 17.500.000 forint orvosi műszerekre adott támogatást támasztottak alá. Téves közlés volt a 16.000.000 forint és az, hogy a két évben összesen 10 orvosnak adott volna ösztöndíjat, illetve szakirodalom vásárlásra támogatást a felperesi alapítvány. További 17.500.000 forint műszervásárlásra adott támogatást igazoltak a felperesek, így az elsőfokú bíróság ezt való tényként rendelte el közzétenni.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a helyreigazítás szövegének első és második bekezdését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta.

A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt a következtetést vonta le az ítélőtábla, hogy az I.r. felperes kifejezetten a kórházi hálózat részére nyújtott támogatásként 1.500.000 forintot bizonyított. Amennyiben a kórházi hálózat és a .. között bizonyos szervezeti, támogatotti átfedés fennáll, a 1.500.000 forint különbözet olyan lényegtelen tévedés, ami nem indokolja a sajtó-helyreigazítás elrendelését, ugyanis a cikk lényegi mondanivalója, hogy ebbe a támogatotti hálózatba tartozó intézmények jóval kevesebb összegű támogatást kaptak, mint más, nem rákos megbetegedésekre specializálódott intézmények. Egyebekben az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazítást helytállónak ítélte.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a ".." című cikkel kapcsolatos helyreigazításra kötelező rendelkezésének helybenhagyását kérte oly módon, hogy az eredetileg megállapított helyreigazítás első két bekezdésének közlésére is kérte kötelezni az alperest. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Hivatkoztak a sajtószabadságról és a médiatartalom-szolgáltatás alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bekezdésére és a PK 12. számú állásfoglalásra. Előadták, hogy a megállapított 1.500.000 forint a minimálbér egész évre jutó összege. Utaltak a Büntető Törvénykönyvben a nagyobb vagyoni hátrány értékének meghatározására. Bejelentették, hogy a BRFK által folytatott az ügyészség megszüntette a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétsége miatt indult nyomozást. Az ítélőtábla alaptalan érvelésének tartotta, hogy nem fogadta el a felperes álláspontját, miszerint a daganatos gyermekeket gyógyító kórházhálózatokba minden olyan kórházat bele kell érteni, amely rákos gyermekek gyógyításával foglalkozik.

A nevezett összeg nem tekinthető pontatlanságnak, lényegtelen tévedésnek, így alappal kérik a helyreigazítás közzétételét.