A Kúria Mfv.10972/2011/5. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 44. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A megtérítési kötelezettséget nem érinti, ha a biztosított munkavállaló az egyébként hiányos védőburkolattal rendelkező berendezésbe való akaratlagos benyúlásával szenved sérülést. A vágókés mellőli hulladék-eltávolítás működésben lévő gép esetében sem minősíthető olyan munkavállalói magatartásnak, ami a baleset bekövetkezésének szándékos előidézését célozza.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.972/2011/5.szám

A Kúria a dr. Varga Imre ügyvéd által képviselt felperesnek jogtanácsos által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróságon 2.M.97/2011. szám alatt indított és a Békés Megyei Bíróság 2011. június 7-én kelt 3.Mf.25.341/2011/4. számú ítéletével befejezett perében - amely perbe a dr. Jakab Tamás ügyvéd által képviselt beavatkozó, a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.341/2011/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2.M.97/2011/4. számú ítéletét helybenhagyja a per főtárgya és az alperest megillető perköltséget illetőn.

Egyebekben az elsőfokú bírósági ítéletet megváltoztatja és kötelezi a felperest, hogy fizessen a magyar államnak külön felhívásra 51.720 (ötvenegyezer-hétszázhúsz) forint elsőfokú bírósági eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen a magyar állam javára az állam által az elsőfokú bírósági eljárásban megelőlegezett 119.759 (száztizenkilencezer-hétszázötvenkilenc) forint szakértői díjat.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárás illetékét [51.720 forint + 51.720 forint (ötvenegyezer-hétszázhúsz forint + ötvenegyezer-hétszázhúsz forint)] köteles a felperes külön felhívásra a magyar államnak megfizetni.

I n d o k o l á s

B. Z.-né a felperes alkalmazásában állt, mint fafeldolgozó gépkezelő és 2009. október 5-én reggel 6 órakor kezdte meg a munkavégzést. Kezdetben az ún. Bütü ollóval vágott méretre furnért, majd a munka befejeztével a csoportvezető arra utasította, hogy ablaktisztítást végezzen az üzemcsarnokban. Ezt a feladatot B.-né nem akarta elvégezni, indulatos volt, járkált az üzemben és eközben a Bütü ollón ott maradt hulladékot el akarta távolítani úgy, hogy a gépet bekapcsolta és a vágókés melletti hulladékcsík eltávolítása közben - benyúlva elölről a gép kezelői oldaláról a védőburkolat alatt, ami nem volt leeresztett állapotban - a vágókés bal kezének I-től IV. ujját súlyosan megsértette, aminek eredményeként az I-es ujjának első percét, a II-es ujjának két percét, míg a III-as és IV-es ujját teljes egészében amputálták.

A balesettel kapcsolatban felmerült 848.699 forint egészségbiztosítási költség 13.289 forint kamat, mindösszesen 861.988 forint megtérítésére kötelezte 1971-20-7/2010.Nyt. számú fizetési meghagyásával az egészségbiztosítási pénztár a munkáltatót a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §-ára hivatkozva.

Megállapította a közigazgatási eljárás során a pénztár, hogy a baleset a munkáltató munkavédelmi szabályszegésével áll okozati összefüggésben, nevezetesen megsértette a munkáltató a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 44. § (1), 54. § (1)-(3) és (7) bekezdésében, a 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet (FMM r.) 5. §, 22. § (3) bekezdésében írt rendelkezéseket. Utalt a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalásában írtakra is.

A kötelezett munkáltató a fizetési meghagyást keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és annak hatályon kívül helyezését kérte, vitatva a munkavédelmi szabályszegést és a bekövetkezett baleset közötti okozati összefüggést. A sérültnek nem volt munkavégzési kötelezettsége a balesetet okozó gépen. Amikor a sérülést elszenvedte, utasításellenesen nem a kiadott munkafeladatot látta el, utasításellenes tevékenységet végzett, megszegte a munkavédelmi szabályokat és kizárólagos okozója volt saját balesetének.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva a fizetési meghagyás ténybeli és jogi indokait.

A beavatkozó szintén a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte a felperessel azonos indokokra hivatkozva.

A Gyulai Munkaügyi Bíróság 2.M.97/2011/4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és perköltség fizetésére kötelezte. Ítéletének indokai szerint a munkaügyi bíróság elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a felperesi foglalkoztató munkavédelmi szabályszegést követett-e el és az a bekövetkezett balesettel oksági kapcsolatba hozható-e. Idézte a munkaügyi bíróság az Mvt. 44. § (1) és 54. § (1) bekezdésében, valamint az FMM r. 14. §-ában és 22. §-ában írt rendelkezéseket. Utalt az igazságügyi szakértő szakvéleményében és az OMMF Munkavédelmi Felügyelőség igazgatójának határozatában foglaltakra, és megállapította, hogy a balesetet okozó Bütü olló a perbeli időben teljes védőburkolattal nem rendelkezett. Az adagoló oldalon volt egy védőrács a szerszám teljes hosszában, amelynek nyugalmi állapotban az alsó széle a munkaasztaltól nyolc és fél centiméterre volt. A szerszám kezelő felőli, illetve mögötti részén nem volt védőburkolat, továbbá a védőrács vezérlőszekrény felőli oldala nem ért le az asztal síkjáig. A védőrácsot a vezérlő szekrénnyel szembeni áttételes oldalon két csavarral rögzítették az asztalhoz, ez tartotta a 95 centiméter hosszú szerkezetet, aminek a többi része "levegőben lógott". A balesetet követően beszerzett Bütü ollóra felszerelt védőrács a vezérlő szekrény felőli oldalon is elér az asztalig és ott is rögzítették, utóbbi megoldásnál oldalról a kés elé/alá nem lehet benyúlni. A szakértői vélemény tartalmazta azt is, hogy a munkavégzés technológiája miatt nem lehet olyan védőburkolattal ellátni a gépet, amely a mozgó szerszám érintését megakadályozná, a technológiai rést szabadon kell hagyni, bármilyen műszaki megoldást alkalmaznak.

A munkaügyi bíróság döntése szerint a felperesi foglalkoztató a megjelölt munkavédelmi szabályokat megsértette figyelemmel arra, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a gépbe történő benyúlást megakadályozza, jóllehet kötelessége lett volna olyan védőrácsot felszereltetni a gépre, amely az oldalirányú benyúlást megakadályozza, erre azonban csak a balesetet követően került sor. A balesetet okozó gépen a balesetkor alkalmazott védőrács, védőberendezés hiányos volt és a mulasztás és a bekövetkezett baleset között az oksági összefüggés kimutatható, hiszen a baleset a gépbe történő benyúlásnak volt a következménye.