A Kúria Kfv.35619/2019/1. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MULASZTÁSI BÍRSÁG ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 44. §] Bírók: Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta, Szabó László

A határozat elvi tartalma:

Ha a számlában foglalt gazdasági esemény valódisága nem vitás, akkor a gazdasági esemény megtörténtének bizonyításához a hiteles számviteli dokumentumon túlmenően további bizonyíték (például tanúvallomás, a számlakiállító és a számlabefogadó nyilatkozata) nem szükséges. A bíróság a közigazgatási hatóság által elvégzett szankcionálás körében a bírság összegének felülmérlegelését csak akkor végezheti el, ha az alperes mérlegelési tevékenysége jogszabálysértőnek minősült.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.619/2019/8.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Szabó László előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Europe Global Invest Zrt. végelszámoló szervezet

(eljáró végelszámoló: Szabó Dániel Attila

Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: Dr. Hernádi Zoltán kamarai jogtanácsos

A per tárgya: mulasztási bírsággal kapcsolatos jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. július 9-én kelt 10.K.27.112/2019/12. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.112/2019/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint elsőfokú és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a 2015-2016. vizsgált évek során vevői megrendelésre, megrendelőként előre kizsákolva, Törökországból különféle ruházati termékeket szerzett be, majd azokat a szolnoki vámhatóságnál történt vámkezelést, szabadforgalomba bocsátást követően közvetlenül belföldi fuvarozással, a vevőknek a budapesti józsefvárosi piacra leszállítva értékesítette. A felperes a szabadforgalomba bocsátást követően az árukat nem tárolta, hanem azokat a józsefvárosi piacon még a szállítójárműből közvetlenül, a vevők részére történt fuvarozással adta át a vevők részére. A felperes e magatartásával a vámkezelést követően közvetlenül megvalósította az első fuvarozással járó általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) köteles belföldi termékértékesítést, de az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (a továbbiakban: EKAER) bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes a vizsgált időszakban 70 alkalommal szállított ugyanazon címzettek részére közúti fuvarozás keretében egymillió forintot meghaladó, adó nélküli ellenértékű kockázatos terméket. A felperes a vizsgált időszakban 144.485.903,- Ft értékű áru vonatkozásában nem tett eleget az EKAER bejelentési kötelezettségének, így a szállított termékek igazolatlan eredetűeknek minősülnek.

[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (elsőfokú hatóság) a 2256771575 számú határozatában a felperest 40.000.000,- Ft mulasztási bírsággal sújtotta.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. november 13-án kelt 2233885598 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy a közúti fuvarozással járó termékértékesítést az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22/E. § (1) bekezdése, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: EKAER rendelet) 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján EKAER bejelentési kötelezettség terhelte, mely kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a vizsgált időszakban szállított 144.485.903,- Ft adó nélküli ellenértékű termék igazolatlan eredetűnek minősült. Az adóhatóság a felperessel szemben az Art. 172. § (19a) és (21) bekezdései alapján a maximálisan kiszabható 40% helyett 27,6%-os mértékű mulasztási bírságot (40.000.000,- Ft) állapított meg, mérlegelve a felperes jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a felperes az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A felperes javára értékelte, hogy a felperessel szemben 3 adóéven belül hasonló jogsértést nem állapítottak meg, terhére értékelte, hogy a jogsértések elkövetésekor már több éve, 2012. év óta működő, tapasztalt adóalany volt, így tőle különösen elvárható volt, hogy ismerje és alkalmazza a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat. A terhére értékelte, hogy a felperes gazdasági társaságként végzi kötelezettségét, így az elvárhatósági szint magasabb vele kapcsolatban, mint a tevékenységét egyéni vállalkozóként végző adóalannyal szemben. Az adóhatóság figyelemmel volt az EKAER használatához fűződő társadalmi érdekekre is.

[4] A felperest a cégnyilvántartásba 1998. szeptember 18-án jegyezték be, bejegyzett főtevékenysége 2012. november 16-tól ruházat, lábbeli nagykereskedelme, 2018. november 1-jétől végelszámolási eljárás alatt áll.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése