A Szegedi Ítélőtábla Pf.20549/2017/6. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, (1) bek., 205. §, (1) bek.] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.549/2017/6.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Székely Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Székely Gábor) által képviselt felperesnek - a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt alperes ellen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2017. március 27. napján kelt 11.P.20.125/2017/9. számú ítélete ellen a felperes 11. és 14. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéltét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A peres felek 2006. november 28. napján deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással a felperes által megvásárolni kívánt gépjármű vételárának a finanszírozására. A kölcsönszerződés 2. oldalának utolsó bekezdése a következőket rögzíti:

"Jelen kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az (ászf. jelölése) számú Általános Szerződési Feltételekkel - illetve annak esetleges módosításával - együtt érvényes, amelynek a vételi jogos és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését az Adós ezen szerződés aláírásával is igazolja".

A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződés idézett kitétele érvénytelenségének a megállapítását kérte arra alapítottan, hogy az tisztességtelen szerződési feltétel a 18/1999. (II. 05.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján, mivel a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Állította, hogy az általános szerződési feltételeket a nyilatkozatában foglaltakkal ellentétben az alperes nem bocsátotta a rendelkezésére. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott az Európai Unió Bíróságának C/449/13. számú határozatára, amelyben a Bíróság akként foglalt állást, hogy az ún. szabványzáradék a fogyasztó terhére fordítja meg a bizonyítási terhet, ezért az tisztességtelen.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, a meghatalmazottja a kölcsönszerződéssel kapcsolatos valamennyi dokumentumot dossziéba foglalva adta át a felperesnek, amely az (ászf. jelölése) számú Általános Szerződési Feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF) is tartalmazta, a kifogásolt kitétel pedig nem az ún. szabványzáradékban, hanem az egyedi szerződésben szerepel. Hangsúlyozta, a felperes az ÁSZF megismerését és átvételét a finanszírozási kérelemben és a készfizető kezességi megállapodásban is elismerte. Utalt arra, az ÁSZF a székhelyén és az autókereskedésben, valamint a honlapján is elérhető volt a felperes számára, annak egyedi megtárgyalása pedig nem szükséges annak érdekében, hogy az a szerződés részévé váljon.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában kitért a felperes eredeti kereseti kérelmére is, amely annak megállapítására irányult, hogy az ÁSZF 7. pontja nem vált a szerződés részévé, azt a megállapítási kereset jogszabályi feltételei fennálltának a hiányában érdemi elbírálás nélkül utasította el.

A kölcsönszerződés tényállásban idézett rendelkezése kapcsán rámutatott, hogy az nem minősül általános szerződési feltételnek, következésképp tisztességtelenségének vizsgálatára nem kerülhetett sor.