A Kúria Köf.5011/2020/5. számú precedensképes határozata a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértése jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

Ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa egy önkormányzati rendelkezés más jogszabályba ütközését megállapította, akkor nem lehetséges azonos jogszabályi környezet esetén az érintett önkormányzat által másik önkormányzati rendeletben e jogszabálysértő rendelkezés ismételt megalkotása, ellenben az önkormányzat a jogbiztonságra is különösen veszélyes jogalkotói joggal való visszaélést valósít meg.

Kapcsolódó határozatok:

*Kúria Köf.5011/2020/5.* (BH 2020.10.317), Fővárosi Törvényszék K.702241/2020.

***********

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5011/2020/5.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró

Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat

(1145 Budapest, Pétervárad utca 2.)

Az ügy tárgya: a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértése jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata.

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy a Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 15/2018. (VI.18.) számú önkormányzati rendeletének 5. § (1) bekezdés c) pontja más jogszabályba ütközik, ezért azt hatálybalépése napjára visszamenőlegesen, 2018. július 1-jei hatállyal megsemmisíti. A megsemmisítésre tekintettel a fenti, más jogszabályba ütköző rendelkezés nem alkalmazható a Fővárosi Törvényszék előtt 29. K.702.241/2020 számon folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét, valamint azt, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Jegyzője elsőfokú határozatával 35.000 Ft közigazgatási bírságot szabott ki az indítványozó előtt folyó per felperesével szemben a gépjárművel elkövetett, a zöldterület rendeltetéstől eltérő használatával megvalósuló közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt. Döntését a Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 15/2018. (VI.18.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 5. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésére alapította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete 56/2019. (I.24.) Öh. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, amellyel szemben a felperes keresetet nyújtott be.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[2] A Fővárosi Törvényszék az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) eljárását a gépjárművel elkövetett, zöldterületek, zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatával megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértéséről rendelkező Ör. 5. § (1) bekezdés c) pontja Alaptörvény-ellenességének és jogszabályellenességének megállapítása és e jogszabálysértő rendelkezés általános és a konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának megállapítása céljából.

[3] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés egyrészt ellentétes az Alaptörvény által biztosított önkormányzati rendeletalkotási joggal [Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése], másrészt a jogforrási hierarchiába ütköző módon került megalkotásra [Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdés]. Az indítvánnyal támadott önkormányzati rendelkezés sérti továbbá az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozás tilalmát [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-t], illetve a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. §-ban meghatározott a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére vonatkozó szabálysértési tényállást.

[4] Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés a járművel való behajtásra, megállásra vagy várakozásra vonatkozóan párhuzamos szabályozás a Szabs. tv. 224. §-ával, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) megsértését megvalósító, a Szabs. tv.-ben külön nem szabályozott szabálysértési tényállások gyűjtő-, és kerettényállása. E § alá tartozik - többek között - a KRESZ 40-41. § szerinti megállási, várakozási szabályok megszegése is. E szabálysértések miatt alkalmazható büntetés a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság, mely szankciók kötelező mértékét - a Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletében határozza meg.

[5] Az indítványozó kiemelte, hogy az érintett önkormányzat a támadott rendelkezésben törvénnyel (Szabs. tv.-vel) azonos társadalmi viszonyt szabályozott helyi szinten, ezzel lényegében a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozást, felhatalmazás nélkül, indokolatlanul többszintűvé tette. Az indítványozó álláspontja alátámasztása végett hivatkozott e körben az Önkormányzati Tanács Köf.5.002/2019/5. számú határozatára is.

[6] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[7] Az önkormányzat a védiratában kérte az indítvány elutasítását. Hangsúlyozta, hogy az Ör. megalkotása során a közösségi együttélés alapvető szabályainak, valamint ezek elmulasztása jogkövetkezményeinek megalkotására vonatkozó [a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott] felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeletalkotási jogkörben, a Mötv. 8. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében járt el.

[8] Kiemelte, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) és a keretszabályozást kitöltő KRESZ a közúton történő parkolást szabályozza, míg az Ör. a közúton kívül eső, zöldterületen vagy zöldfelületen történő várakozást, megállást kezeli. Álláspontja szerint a KRESZ területi hatálya nem terjed ki arra a közterületre, amely nem közút. Így a gépjármű elhelyezésének KRESZ-ben és az Ör.-ben történő szabályozása nem párhuzamos, hanem egymást kiegészítő jellegű: a KRESZ a gépjármű közúton történő elhelyezését, míg az Ör. a jármű más, nem közútnak minősülő közterületen való elhelyezését szabályozza. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 60/2009. (V. 28.) AB határozatára és az Önkormányzati Tanács Köf. 5.047/2016/2. számú határozatára is.