A Szegedi Ítélőtábla Gf.30019/2008/3. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 55. §, 219. §, 222. §, 223. §, 246. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 8. §] Bírók: Kemenes István, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.019/2008/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Horváth & Németh Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Horváth Károly ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Koczka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Koczka Ákos György ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2007. október 5. napján kelt 6.G.40.057/2007/19. számú ítéletével szemben az alperes részéről 20., a felperes részéről 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, az alperes marasztalásának összegét 6.288.168,- (Hatmillió-kettőszáznyolcvannyolcezer-százhatvannyolc) Ft-ra és annak az elsőfokú ítéletben írt mértékű és tartamú kamatára felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000,- (Harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A panelrehabilitációs program keretében a (település, utca, házszám) alatti társasház az alperessel, az alperes pedig az alvállalkozóként bevont felperesi jogelőddel kötött vállalkozási szerződést, amelyben a felperesi jogelőd vállalta a társasház meglévő nyílászáróinak bontását, elszállítását, új műanyag nyílászárók gyártását, szállítását és beépítését azzal, hogy a homlokzati nyílászárók tekintetében mindenben megfelelő, hiány- és hibamentesen működő szerkezetet hoz létre. A vállalkozói díjat 12.000.000,- Ft-ban határozták meg, a teljesítés kezdő időpontja 2006. július 27. napja, a komplett nyílászárók elkészítése és a beépítés megkezdésének napja 2006. augusztus 20-a, míg a befejezési határidő 2006. szeptember 5-e volt. Az alperes a

- 2 -

számla kifizetését 30 napos határidővel vállalta, késedelmes fizetés esetére a mindenkori jegybanki alapkamatot kötötték ki. Arra az esetre, ha a felperesi jogelőd késedelmesen teljesítene, kötbért volt köteles fizetni, amelynek mértéke napi 1 %, maximum a teljes vállalkozási díj 20 %-a.

Úgy rendelkeztek, hogy a szerződés csak akkor tekinthető érvényesnek, amennyiben mindkét fél azt cégszerűen aláírta. A szerződés aláírói (személy 1.neve) - a felperesi jogelőd betéti társaság beltagja -, az alperes részéről pedig (cégbélyegző nélkül) (személy 2.neve) alkalmazott műszaki vezető voltak.

A felperesi jogelőd a munkálatokat késedelmesen kezdte meg, majd 2006. október 2-án a társasház közös képviselőjével aláíratott egy nyilatkozatot, amely szerint a nyílászárók cseréje megtörtént, azok rendeltetésszerűen használhatók azzal, hogy az A lépcsőház 10. számú lakásában egy ablakszárny repedt, a B lépcsőházban pedig két lakásban a radiátorokat rögzíteni kell. A repedt ablak cseréje 2007. január 25. napján történt meg. Az ablakok külső könyöklőinek elkészítését az alperes a B... Kft-nél rendelte meg, és a 2007. januári teljesítést követően e kft-nek 652.320,- Ft-ot fizetett meg, szemben a felperesi jogelőd árajánlatában szereplő 311.832,- Ft-tal. A 12.000.000,- Ft vállalkozói díjból az alperes összesen 3.000.000,- Ft-ot teljesített.

A felperes keresetében az alperest 8.688.168,- Ft és ennek 2007. február 25. napjától a kifizetésig a Ptk. 301/A § (2) bekezdésében írt mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy az alperesi részteljesítés után fennmaradt 9.000.000,- Ft-ot csökkentette az ablakkönyöklők el nem végzett munkájának ellenértékével, 311.832,- Ft-tal. Az alperesi védekezés kapcsán kifejtette, hogy kötbér érvényesítésére nincs mód, mert a peres felek között nem jött létre érvényesen írásbeli szerződés, azt ugyanis az alperes részéről nem az ügyvezetője írta alá. Amennyiben a szerződés mégis érvényes lenne, úgy kötbérfizetési kötelezettség nem terheli, mert késedelme nem volt felróható.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperesi követelést 5.947.680,- Ft erejéig elismerte ugyan, de ezt az összeget sem fizette meg a felperesnek, mert álláspontja szerint a felperes nem állított ki erről megfelelő tartalmú számlát. Kifejtette, hogy a peres felek között létrejött szerződés érvényes, mert (személy 2.neve) a cégjegyzésre jogosult tisztségviselő meghatalmazása alapján írta alá, ezért a kötbérkikötés is érvényes, a késedelem alól pedig a felperesi jogelőd nem mentette ki magát. Az el nem végzett munkáért a felperesi jogelődnek vállalkozói díj nem jár, a 311.832,- Ft-tal a vállalkozói díját csökkenteni kell, ezen felül 340.488,- Ft-ot kártérítés címén, 2.400.000,- Ft-ot kötbérként kért beszámítani a felperes által követelt összegbe.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 5.947.680,- Ft-ot és ennek 2007. február 25. napjától a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét és 650.000,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában - arra figyelemmel, hogy a Ptk. 246. § (1) bekezdése szerint kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni - vizsgálta a peres felek között létrejött vállalkozási szerződés érvényességét. Álláspontja szerint tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában mód van arra, hogy a

- 3 -

Gf.I.30.019/2008/3.szám

gazdasági társaság vezető tisztségviselője ún. ügyleti meghatalmazást adjon a társaság tagjának vagy alkalmazottjának. E jogosultság a Gt. mögöttes jogterületeként funkcionáló Ptk. 219. § (1) bekezdésén alapul, amely szerint más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A (2) bekezdés szerint a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. A Ptk. 222. §-a szerint pedig a meghatalmazás képviseleti jogot létesít, amely meghatalmazáshoz a 223. § (1) bekezdésére figyelemmel olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket a jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az írásbeli meghatalmazás létét az alperes megfelelően igazolta, ezért a peres felek között az írásbeli szerződés érvényesen létrejött. A perben nem volt vitás a felperesi jogelőd késedelmes teljesítése, amelynek oka az volt, hogy a megrendelt ablakkereteket a gyártó kellő időben nem szállította, mert a felperesi jogelőd likviditási gondokkal küzdött. Ezen ok a felperesi jogelőd érdekkörében merült fel, a felróhatóság alól a felperesi jogelőd magát kimenteni nem tudta. A kötbérfelelőssége tehát 2006. szeptember 6. napjától október 2. napjáig terjedő időre, tehát 27 késedelmi napra mindenképpen megállapítható. Ennek következtében az alperes jogszerűen érvényesítette a 2.400.000,- Ft összegű kötbérigényét. Kifejtette, hogy az ablakkönyöklők más vállalkozóval történt kivitelezésével kapcsolatosan az alperes jogszerűen számíthat be 652.320,- Ft-ot, mert ez az az ellenérték - kár -, amely kifejezi a felperesi jogelőd által el nem végzett munkák piaci értékét. Ezen indokok alapján a 12.000.000,- Ft összegű átalányárból levonásba helyezte az alperesi 3.000.000,- Ft-os részteljesítést, a 2.400.000,- Ft kötbért és az el nem végzett munkák kárkövetkezményeként 652.320,- Ft-ot, a különbözetként mutatkozó 5.947.680,- Ft és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest. A perköltségről a pervesztesség és pernyertesség arányában határozott, figyelembe véve a felperes által lerótt illeték összegét és a kikötött ügyvédi munkadíjat.