A Fővárosi Törvényszék G.40740/2007/59. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 83. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §] Bíró: Bleier Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40740/2007/59.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21283/2010/3. (ÍH 2012.24), Kúria Pfv.21063/2011/6.

***********

Fővárosi Bíróság 2.G.40.740/2007/59.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a Sipos és Moskovits Ügyvédi Iroda (Dr. Sipos Attila, cím) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Dr. ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében, amely perben a Dr. Darvai Ügyvédi Iroda (Dr. Darvai Sándor ügyvéd, cím) által képviselt beavatkozó neve (beavatkozó címe) beavatkozott, meghozta az alábbi

ítéletet.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a beavatkozó részére 4.082.843,-(négymilli-nyolcvankettőezer-nyolcszáznegyvenhárom) Ft-ot és ennek 2006. november 16. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű kamatát. A bíróság a felperes keresetének a fentieket meghaladó részét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes részére 585.000,- (ötszáznyolcvanötezer) Ft perköltséget. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 720.000,-(hétszázhúszezer) Ft, míg az alperest, hogy 180.000,-(egyszáznyolcvanezer)Ft eljárási illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a Fővárosi ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bírósághoz négy példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek közösen a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegzett költség megfizetésére, a késedelmi kamatra vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Indokolás:

A felperes mezőgazdasági vállalkozóként 2006-ban csepegtető öntözéses technológiával pritaminpaprikát termesztett. Az alperes és a beavatkozó - mint szerződő - között 2000. január 1. napjától kezdődően határozatlan időtartamra szóló szerződés volt hatályban, amelyben a felperes - mint biztosított - díj fizetésére, míg az alperes a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a 2006. évben - egyebek között 10 hektár területen termesztett 550 tonna, tonnánként 80.000,-Ft értékű (mindösszesen 44. 000. 000,-Ft) pritaminpaprikában keletkezett kárnak a beavatkozó, mint kedvezményezett részére történő megtérítésére vállalt kötelezettséget.

A felek jogviszonyára irányadó jégkárbiztosítás különös feltételei szerint az alperes helytállási kötelezettsége a hektáronként meghatározott hozammal tételesen biztosított, lábon álló növényekben jégverés által okozott károk 90 %-os térítésére terjed ki. Jégkárnak minősül a növények termésében jégverés következtében keletkezett súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség, valamint az a minőségi értékcsökkenés, amelyet a jégverés okoz a zöldpaprika és fűszerpaprika termésében. Súlycsökkenés és minőségi értékcsökkenési károsodások esetében a kárösszeg a károsodott terület nagysága, a növények kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutó mennyisége, a becsléssel megállapított kárszázalék. Minőségi értékcsökkenési károknál az értékcsökkenési ulcsok alkalmazásával kialakított kárszázalék, valamint az adatközlő íven feltüntetett biztosítási egységár figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a növény termésének egy részét már a jégverés időpontja előtt betakarították, minőségi értékcsökkenési kár esetén a kárösszeg megállapítása a károsodott növény kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutott mennyisége alapján történik, amelyből azonban levonásra kerül a jégverés előtt betakarított területre jutó arányos része. A súlycsökkenés!, valamint a minőségi értékcsökkenési károk esetében a kártalanítás a fentiek szerint megállapított kárösszeg 90 %-ának kifizetésével történik. Valamely növény egyidejű súlycsökkenési és minőségi értékcsökkenés károsodása esetén az ezekre külön-külön megállapított kárösszeg kerül kifizetésre. A kártérítés együttes összege azonban nem haladhatja meg az adott növény károsodott területre jutó biztosítási összegét. A megállapított és számszakilag, valamint szakmailag ellenőrzött, vagy felülvizsgált károk kifizetésére a jóváhagyástól számított harminc napon belül kerül sor. Az alperes a kárbejelentés beérkezését követő tizenöt napon belül köteles a kárrendezési eljárás megkezdéséről intézkedni. A kárfelvételi jegyzőkönyvben megállapított kártérítési összeg akkor tekinthető véglegesen jóváhagyottnak, ha a felek a jegyzőkönyv felvételétől számított harminc napon belül nem tesznek írásban eltérő nyilatkozatot.

A szerződés részét képező értékcsökkenési kulcstáblázat szerint paprika esetén 10 %-os értékcsökkenés a felületi ütés, sebzés nélkül nagyobb foltosodás, 40 %-os a kisebb mérvű nyílt sebzés, kisebb deformálódás, 15 %-os a nagyobb mérvű nyílt sebzés, nagyobb mérvű párásodás vagy deformálódás és 100 %-os a gyümölcsleverést, vagy teljes roncsolás, illetve romlást okozó sebzés.

Az alperes 2006. márciusától hatályos növény kárrendezési utasítása szerint, ha káresemény következett be és nem állnak fenn a végleges kárrendezés feltételei, a kárkép rögzítése céljából előszemlét kell tartani. Közbenső szemle elsősorban korai károk előfordulásakor indokolt, amikor a kárkép még megnyugtató pontossággal nem rögzíthető és abban az esetben is, ha a károsodást követően a kockázati kárral kapcsolatos másodlagos károk is keletkezhetnek. A mintateret az ügyfélnek az eljáró kárszakértővel történt előzetes egyeztetés alapján kell meghagynia. Amennyiben a mintatér nagyságban és számban megfelel, az egész károsodott területre kell a kárt megtéríteni. Nem megfelelő mintatér meghagyása esetén a kártérítés csak a mintaterületre folyósítható. Ha a biztosított a károsodott területet a kárbejelentés előtt, vagy a szakértővel történő egyeztetés nélkül kiszántotta, illetőleg betakarította és bemutatásra csak mintaterületet hagyott, kártérítés csak a mintaterületre folyósítható. A kiszántott vagy learatott területre nem nyújtható kártérítés. A véglegesítés a mintavétellel összekötött és a betakarítás előtt lefolytatott olyan szemle, amikor az előző szemléken leírtak figyelembe vételével az alperes kialakítja a kár kifizetésének alapját képező kárszázalékot. Súlycsökkenésnél is kárszázalékban kell kifejezni azt a termésmennyiséget, amit az illető növényben a kockázatba vont káresemény okozott. Nagy területű táblán belül gyakran található eltérő mértékű károsodás. Ebben az esetben célszerű a károsodás intenzitásának megfelelően a táblát felosztani és a kár százalékos arányát részterületeken külön-külön a kárszázalékot megállapítani, majd átlag kárszázalékot számolni. Az átlagkár kiszámításánál figyelembe kell venni az 5 % és az azon aluli károkat is. A súlycsökkenési kár térítése a kár nélkül várható, legfeljebb a biztosított hozamban történhet. Minőségi kár az, amit a jégverés a jégbiztosítási feltételekben meghatározott növények termésének minőségében okoz, kizárólag a leszedetlen termésben. A minőségi kár a betakarítást megelőzően végzett osztályozás alapján kerül végleges megállapításra. A súlycsökkenést és minőségi kárt együttesen kell kifejezni. A keletkezett károk végleges rendezésére akkor kerülhet sor, ha az állomány kipusztulás ténye, végleges mértéke már megnyugtatóan megállapítható, hozamtérítés alá tartozó részleges károknál a károsodott növény termése már teljesen kifejlődött, illetve 100 %-os totálkároknál, ha a növényzet teljesen elpusztult. Ha a káresemény bekövetkezte előtt már betakarítás történt, akkor a károk rendezésénél a káresemény előtt betakarított termésmennyiséget a biztosított és a káresemény nélkül várható hozam arányában kell figyelembe venni. Ha a várható hozam azonos, vagy kevesebb a biztosított hozamnál, akkor a kockázati káresemény előtt betakarított termést teljes egészében le kell vonni.