Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 1998.2.79 Kártérítési felelősség a hitelígérvény visszavonása miatt [Ptk. 339. § (1) bek., 28/1991. (II. 21.) Korm. r. 8. § (1) bek.].

Az alperes, mint az ÁVÜ privatizációs megbízottja nyilvános egyfordulós pályázatot hirdetett meg a Szentendrei Betonárugyár 87,16%-nyi részvénycsomagjának az értékesítésére. A kiírás szerint a vételár privatizációs költségen felüli része készpénzzel, kárpótlási jeggyel, valamint E-hitel igénybevételével is fizethető volt. A pályázathoz mellékelni kellett a megajánlott vételár erejéig hitelígérvényt vagy banki fedezetigazolást.

A felperesek - akik közül az V. r. felperes devizakülföldi - ún. befektetői csoportként együttesen nyújtottak be pályázatot az alpereshez. Az I-IV. r. felperesek E-hitel-kérelemmel fordultak az alpereshez. A kérelem szerint a felperesek az E-hitelhez szükséges önrészként szolgáló kárpótlási jegyek megvásárlásához letétbe helyeznek 19 db 1.000.000 forint névértékű WVM I kötvényt, amelyeket a pályázat megnyerése esetén előre rögzített fix áron egy brókercég megvásárolna, és ez az összeg nyújtana fedezetet a szükséges kárpótlási jegyek megvásárlásához. 1993. november 26-án K. Gy., az alperes alkalmazottja tájékoztatta az I. r. felperest, hogy a kárpótlási jegyek vásárlásához szükséges fedezetigazolásként elfogadja a felkínált kötvények zárolásáról szóló letéti igazolást, valamint a kötvények megvásárlására szóló opciós szerződést. Mindezek alapján az alperes 1993. november 29-én egzisztenciahitel ígérvényt adott ki az I-IV. r. felperesek számára. Az igérvény 16820 db 10.000 forint névértékű Szentendrei Betonárugyár Rt. részvény megvásárlásához 153.425.000 forint egzisztenciahitel nyújtására tett ígéretet. Az ígérvény szerint a hitelszerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázók a jogszabályban előírt saját pénzforrásnak megfelelő kárpótlási jegy letétbe helyezéséről szóló igazolást az alpereshez benyújtsák. A felperesek 1993. december 1-jén pályázatukat benyújtották, mellékelve ahhoz a kapott hitelígérvényt.

Az alperes 1993. december 23-án kelt levelében tájékoztatta az I. r. felperest, hogy mivel a felperesek nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy az előírt saját pénzforrásnak megfelelő kárpótlási jegy letétbe helyezéséről szóló igazolást az alpereshez benyújtsák, a hitelígérvényt érvénytelennek tekinti. A levelet az I. r. felperes 1994. január 4-én kapta meg.

A bírálóbizottság 1994. január 6-án ült össze. A beérkezett két pályázat közül a felperesek ajánlata volt a kedvezőbb, azt azonban mégis érvénytelennek nyilvánította, mert a hitelígérvény érvénytelenné nyilvánítása folytán a felperesek pályázata már nem felelt meg a kiírás szerinti alaki kellékek mindegyikének. Ezért a bírálóbizottság úgy határozott, hogy a vételár tekintetében a további tárgyalásokat a másik pályázóval, a C-25 Vagyonkezelő Kft-vel kell folytatni.

A felperesek keresetükben a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján 264.715.000 forint összegű kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Álláspontjuk szerint az alperes által kiállított hitelígérvény mindenben megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak, ha azonban mégis jogszabálysértéssel került volna kiállításra, akkor a pályázati kiírás szerint hiánypótlásra kellett volna hogy sor kerüljön. Mivel az eredendően jobb pályázatuk a hitelígérvény visszavonása folytán vált érvénytelenné, az alperes kártérítési felelősséggel tartozik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az egzisztenciahitelről szóló 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának (1) bekezdése szerint az igénylőnek már a hitelkérelem előterjesztésekor igazolnia kell a saját pénzforrással való rendelkezést. Mivel a saját pénzforrásnak készpénzben vagy kárpótlási jegy formájában már a hitelkérelem benyújtásakor rendelkezésre kell állnia, a felperesek kérelme a jogszabály előírásainak nem felelt meg, és a részükre kiadott E-hitel-igérvény így jogszabályba ütközött.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az 1993. november 29-én az alperes által az I-IV. r. felperesek számára kiadott egzisztenciahitel-ígérvény 1993. december 23-án kelt érvénytelenné nyilvánításából eredő károkért a felperesekkel szemben az alperes a felelős. Az ítéleti indokolás szerint az R. 8. §-ának (1) bekezdésében írt saját pénzforrás nem kizárólag készpénzt, illetve kárpótlási jegyet jelent, hanem minden olyan más pénzhelyettesítő eszközt is, amely szükség esetén készpénzzé tehető. A felperesek tehát a saját pénzforrás rendelkezésre állását megfelelően igazolták a kötvények zárolásáról szóló letéti igazolással. A hiteligérvény szerint a kárpótlási jegyek letétbe helyezéséről szóló igazolás csak a hitelszerződés megkötésének lett volna a feltétele. Az alperes az 1993. december 23-i nyilatkozatában tehát alaptalanul tekintette a hitelígérvényt érvénytelennek a kárpótlási jegyek letétbe helyezéséről szóló igazolás elmaradása miatt. A pályázati kiírás szerint egyébként is kötelező lett volna a hiánypótlási eljárás lefolytatása. Ha az alperes jogellenesen nem nyilvánítja érvénytelenné a hitelígérvényt, akkor a pályázatot a felperesek nyerték volna meg eredendően kedvezőbb ajánlatuk folytán. Azzal, hogy az alperes nem fogadta el a felperesek pályázatát, nemcsak az I-IV. r. felpereseknek, hanem az V. r. felperesnek is kárt okozott.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!