BH 2010.1.12 A kártalanítási igény előterjesztésére megállapított hat hónapos jogvesztő határidő akkor is a nyomozást megszüntető határozatnak a terhelttel történő kézbesítésével kezdődik, ha ellene valamely érdekelt panaszt nyújtott be. A határidő megkezdése szempontjából - törvényi alap nélkül - nincsen jelentősége annak, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség bizonyítottság, illetve elkövetés hiányában hozta meg a döntését [1998. évi XIX. tv. 191., 580., 582. és 583. §].

A nyomozóhatóság 2006. május 30-án a felperest csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt gyanúsítottként kihallgatta, és bűnügyi őrizetbe vette.

A városi bíróság a 2006. június 19-én meghozott végzésével a tárgyalás előkészítése során hozandó határozat meghozataláig, de legfeljebb 2006. október 1-jéig meghosszabbította a felperes korábban elrendelt előzetes letartóztatását. A felperes és a jogi képviselője által előterjesztett szabadlábra helyezés iránti kérelmeket a bíróság elutasította.

A városi ügyészség a 2006. szeptember 19-én meghozott határozatával a felperessel szemben a nyomozást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 190. §-ának (1) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján - mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el - megszüntette. Az írásbeli határozatot a felperes 2006. november 6-án szabályszerűen átvette. A határozattal szemben - annak indokát sérelmezve - panasszal élt, amelyet a megyei főügyészség a 2006. december 21-én meghozott határozatával elutasított.

A felperes 2007. június 15. napján előterjesztett keresetében a Be. 584. §-ának (1) bekezdése alapján 1 000 000 forint nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a személyes szabadságának korlátozása, a börtönviszonyok fizikai, pszichikai vonatkozásban megterhelők voltak számára. Beteg édesanyját nem tudta támogatni, barátai elfordultak tőle, mert bűnözőnek tartották. Rossz tanulmányi eredménye miatt osztályt kellett volna ismételnie, de erre nem volt lehetősége, mert az a szakképzés, amit korábban tanult, kikerült az Országos Képzési Jegyzékből.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte, arra hivatkozással, hogy a felperes a Be. 583. §-a (1) bekezdésében szabályozott hat hónapos jogvesztő határidőt elmulasztotta, mert vele szemben a nyomozást 2006. október 19-én szüntették meg, az erről szóló határozatot pedig 2006. november 6-án vette át. Nem fogadható el az a felperesi álláspont, amely szerint a nyomozást megszüntető határozat akkor vált jogerőssé, amikor a panaszát a főügyészség 2006. december 21-én elutasította, és a perindítási határidő ekkor kezdődött. A felperes igényének jogalapját nem vitatta, az összegszerűséget túlzott mértékűnek találta; módosított nyilatkozatában 600 000 forint nem vagyoni kártérítést tartott indokoltnak.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a felperes javára - nem vagyoni kárként - 600 000 forint megfizetésére kötelezte. Arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes kártalanítási igényének előterjesztésére nyitva álló hat hónapos határidő a főügyészség határozata kézbesítésével, azaz 2006. december 29-ét követően kezdődött. A kártalanítás iránti igény megalapozottsága tekintetében a Be. 580. §-a (1) bekezdés c) pontjára és a Be. 580. §-ának (2) bekezdésére hivatkozott. Az alperest a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §-ának (2) bekezdése, és a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. és 355. §-ai alapján marasztalta.

Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel kérte a per megszüntetését, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, amely szerint a főügyészség határozatától kell számítani a hat hónapos jogvesztő határidőt, hiszen a nyomozás megszüntetése után is mód van az eljárás folytatására. A felperes a panaszában nem a nyomozás megszüntetését, hanem annak indokát sérelmezte.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Azzal érvelt, hogy a Be. 199. §-ának (1) bekezdése alapján a főügyészség dönthetett volna a nyomozás folytatásáról is; ekkor nem nyílt volna meg a kárigény érvényesítésére nyitva álló határidő. Panaszának elbírálásáig nem is tudta volna, hogy mire hivatkozzon az igény előterjesztésekor.

A másodfokú bíróság a jogerős végzésében a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Indokolásában a Be. 583. §-ának (1) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az a jogalkotói fordulat, amely szerint a "nyomozást megszüntető határozat közlésétől számít az igény érvényesítésére nyitva álló határidő", nem értelmezhető akként, hogy azt a nyomozást megszüntető határozattal szemben előterjesztett panasz elbírálásától kell számítani. A városi ügyészség nyomozást megszüntető végzését a felperes 2006. november 6-án vette át. A kártalanítás iránti igényét a városi bíróságon 2007. június 15-én terjesztette elő. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidő 2006. november 6. napjától 2007. május 6. napjáig állott fenn; a felperes a keresetének előterjesztésével tehát elkésett.

A jogerős végzés ellen, annak hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint, ha a keresetet a panasz elbírálása, tehát 2006. december 29-e előtt nyújtja be, úgy a bíróság a pert a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés f) pontja alapján, a követelés idő előttisége miatt megszüntette volna. A per kimenetelére, és a kártalanítás összegének megállapítására is kihatással lehetett volna, ha a felettes ügyész a városi ügyészség indokolásától eltérően azt állapítja meg, hogy "nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt".