A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10539/2010/4. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 28. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.539/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szepesi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Lőrik Erzsébet ügyvéd által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.292/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.005/2010/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2011. március 16. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.005/2010/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként 20.000 /húszezer/ forintban állapítja meg, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes munkáltató 2008. december 20-án a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését kérte négy fő választott szakszervezeti tisztséget betöltő köztisztviselője közszolgálati jogviszonyának a munkáltató által felmentéssel történő megszüntetéséhez, mellyel az alperes szakszervezeti alapszerv 2009. január 5-én meghozott döntésével nem értett egyet. Ezt követően a felperes keresetében azt kérte, hogy a munkaügyi bíróság ítéletével pótolja az érintett - módosított keresete szerint három fő - szakszervezeti tisztségviselők közszolgálati jogviszonyainak felmentéssel történő megszüntetéséhez szükséges szakszervezeti egyetértést.

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 2.M.292/2009/27. számú ítéletével Dr. F. Á. szakszervezeti titkár, F. M. és Sz. V. vezetőségi tagok felmentéséhez szükséges egyetértést pótolta.

A megállapított tényállás szerint a ... Önkormányzatának közgyűlése 2008. december 19-én ... számú határozatával a Polgármesteri Hivatal átszervezéséről és létszámleépítéséről döntött. A határozat 3. pontja értelmében a felperes engedélyezett 163 fő (158 fő köztisztviselő, és 5 fő közalkalmazott) létszámát 149 főre (144 fő köztisztviselő és 5 fő közalkalmazott) csökkentette. Az átszervezés következtében a felperes szervezeti struktúrája megváltozott. A megszűnt szervezeti egységeket vezetők megbízásait a felperes visszavonta és új vezetői megbízásokat adott.

Az alperes szakszervezeti alapszervnek a perbeli időben hat fős vezetősége volt, melyből négy fő jogviszonyát szándékozott a felperes felmentéssel megszüntetni. A 2009. január 5-én megtartott szakszervezeti gyűlés a négy fő szakszervezeti vezető felmentésével nem értett egyet. Ennek indokaként az alperes azt jelölte meg, hogy a közgyűlés a véleménye kikérése nélkül döntött a felperes szervezeti struktúrájának átalakításáról és létszámcsökkentésről, olyan álláshelyek kerültek megszüntetésre, melyek betöltése nélkülözhetetlen, a létszámleépítés és a vezetői megbízások visszavonása nem szakmai alapon, nem valós és okszerű indok alapján történt. A választott szakszervezeti tisztséget betöltő köztisztviselők munkaköre az új szervezeti struktúrában nem szűnt meg, munkakörük az átszervezés következtében nem vált feleslegessé a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátása miatt, ezért a szakszervezeti tisztségviselők felmentésének elmaradása nem okoz a munkáltatónak aránytalan súlyos hátrányt. Ugyanakkor a hat fős vezetőségből négy fő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése a szakszervezet működését ellehetetleníti, a szakszervezet vezetősége megszűnne, az Mt.-ben biztosított jogok érvényesítése lehetetlenné válna, a további érdekképviselet megszűnne.

A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában megállapította, miszerint az érintett szakszervezeti tisztségviselőket 2008. május 13-án megválasztották, annak szabályszerűsége munkaügyi vitában nem volt vitatható és a felperes a peres iratokkal szemben megalapozottan arra sem hivatkozhatott, hogy a munkáltató felé a szakszervezeti tisztségviselők bejelentése nem történt meg. Elfogadta a munkaügyi bíróság továbbá, hogy a perbeli esetben az egyetértési jog gyakorlására jogosult közvetlen felsőbb szakszervezeti szervnek a helyi alapszervezetet kellett tekinteni.

Ugyanakkor a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az alperes által közölt egyet nem értés indokai nem voltak alaposak, az alperes a felperes által kért egyetértést az Mt. 4. §-ában előírt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sértve tagadta meg.

A munkaügyi bíróság részletesen vizsgálta az érintett szakszervezeti tisztségviselők 2008. május 13. és 2008. december 20-a közötti érdekvédelmi tevékenységét és azt állapította meg, hogy megválasztásukat követően elsősorban a taglétszám növekedését, a tagság összekovácsolódását tűzték ki célul. Ennek érdekében kirándulásokat szerveztek, szervezett előadásokon vettek részt, de a munkáltató felé munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontjaikat, véleményeket - néhány konkrét, az ítélet indokolásában is kiemelt esetet kivéve - a vizsgált időszakban nem fogalmaztak meg, konzultációt nem kezdeményeztek, ellenőrzési jogosultságukat nem gyakorolták.

Ezért a munkaügyi bíróság levont jogkövetkeztetése az volt, hogy az alperes nem bizonyította a szakszervezeti tevékenység személyhez kötöttségét, azt, hogy a tevékenysége kizárólag az érintett szakszervezeti tisztségviselők által biztosítható, illetve a tevékenysége e személyek felmentése következtében elnehezülne. Minthogy az Mt. 28. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt azon feltétel, miszerint a tervezett intézkedés elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, a munkaügyi bíróság szerint nem állt fenn, annak második fordulata szerinti további feltételt - az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár - már nem is vizsgálta.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.005/2010/3. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság annyiban osztotta a munkaügyi bíróság jogi álláspontját, hogy az átszervezés körében tett munkáltatói intézkedések jogszerűsége, illetve célszerűsége a jognyilatkozat pótlása iránti pernek nem lehetett tárgya. Helyesnek találta azt is, hogy a munkaügyi bíróság bizonyítást folytatott le az alperes nyilatkozatában írt indokokra figyelemmel az érintett tisztségviselők szakszervezetben betöltött szerepére. A másodfokú bíróság szerint azonban az egyetértési jog gyakorlására jogosult szerv az álláspontját a nyilatkozattétel időpontjáig rendelkezésre álló valamennyi adat ismeretében alakíthatta ki, ezért a taggyűlés nem a 2008. május 13-tól 2008. december 20-ig, hanem a 2009. január 5-én megtartott üléséig tudomására jutottak alapján hozhatta meg a döntését, ezért az Mt. 28. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket erre az időszakra vizsgálta.