BH 2000.10.457 I. A szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére [Ptk. 200. § (2) bek., 207. § (4) bek., 328. § (1) bek., 373. § (4)-(5) bek.].

II. A hitelezőket megillető elővásárlási jog a nyilvános értékesítést követően hitelezővé váló személyt nem illeti meg [az 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód. Cstv.) 48. § (2) bek.].

A felperes tagja a H-K-K. Hungária Építőipari Befektető Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amely 1997. augusztus 4-i kezdő nappal felszámolás alatt áll. E felszámolás alatt álló társaság vagyonához tartozó, K.-n, a Klapka György u. 8/A sz. alatt lévő ingatlant a felszámoló az 1998. július 2-án nyilvánosságra hozott hirdetmény útján értékesítette. A pályázat nyertesével, az O. Kft.-vel 1998. augusztus 11. napján "adásvételi előszerződést" kötött, amely szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlan vételára nettó 121 000 000 Ft volt. A felszámoló felhívására a jelen per III. r. alperese - az N-I. Kft. - a felszámoló által biztosított 1998. augusztus 24-i határidőig - élt a hitelezőt megillető elővásárlási joggal. A felperest mint az adós gazdálkodó szervezet tagját, szintén elővásárlási jog illette meg, ezzel élt is. A jogi szabályozás szerint azonban a hitelező elővásárlási joga megelőzte az adós tagjának elővásárlási jogát. Erre hivatkozva a felszámoló a végleges adásvételi szerződést nem vele, hanem a jelen per III. r. alperesével kötötte meg.

A fenti előzmények után a felperes 1999. január 14-én benyújtott keresetében kérte a jelen per I. r. és II. r. alperese között 1998. június 21-én, továbbá a II. r. és III. r. alperes között 1998. augusztus 19-én létrejött engedményezési szerződések érvénytelenségének megállapítását. Arra hivatkozott, hogy ezek a szerződések színleltek, az általuk leplezett szerződés pedig elővásárlási jog átruházására irányult. Ezért a szerződések a Ptk. 373. §-ának (4) bekezdése, 207. §-ának (5) bekezdése, valamint 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmisek. Hivatkozott arra, hogy mindkét engedményezési szerződés megkötésére az értékesítendő ingatlan meghirdetését követően, a pályázati határidő lejárta után került sor. Az engedményezett követelés összege - az eredetileg az I. r. alperes Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát megillető 13 841 Ft - nem indokolta az egyéb általános gazdasági gyakorlatnak megfelelően külön engedményezési szerződés megkötését. Mindkét engedményes ingatlanberuházói tevékenységgel foglalkozó társaság. Az engedményezési szerződések megfogalmazása is valószínűsíti, hogy egyéb megállapodásokat is köthettek a felek, tekintettel arra, hogy magából az engedményezésből nem állapítható meg, milyen ellenérték fejében kötötték azokat meg. A felperes álláspontja szerint a felek szándéka az engedményezési szerződéshez kapcsolódó elővásárlási jog megszerzése volt. Erre a szerződések kifejezetten utalnak is.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - indokolásbeli kiegészítéssel - helybenhagyta. A jogerős ítélet tényként állapította meg, hogy az I. r. és a II. r., továbbá a II. r. és III. r. alperesek között a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdésében szabályozott engedményezési szerződés jött létre. A bíróság vizsgálta, hogy fennáll-nak-e a Ptk. 207. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltételek, összhangban a Ptk. 200. §-ának (2), illetve 373. §-ának (4) bekezdésével. A bizonyítékok mérlegelése alapján arra a következtésre jutott, hogy színleltségre, leplezettségre vonatkozó következtetést nem lehet kétséget kizáróan levonni. Utalva az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 48. §-ának (2) bekezdésére, rámutatott arra, hogy a követelések átruházását jogszabály lehetővé teszi, és a követelés behajtását is elősegíti az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségével. Az elővásárlási jog gyakorlása a keresetet még nem teszi megalapozottá.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben - kereseti kérelmének megfelelően - a jogerős ítélet megváltoztatását kérte. Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy mindkét fokú bíróság eljárása a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésébe ütközik, mert az ítéletek indokolásában nem jelölték meg azokat a körülményeket, melyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vettek. Az ítéletek indokolásából nem állapítható meg, hogy az általa előadottakat miért hagyták figyelmen kívül a bíróságok.

Hivatkozott a felperes arra is, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes és okszerűtlen, sérti a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését. A bizonyítékok mérlegelésénél ugyanis a bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy az engedményezési szerződések megkötésére a felszámoló által az adós ingatlanának értékesítésére kiírt pályázati határidőt követően került sor. Az engedményezés tárgya egy jelentéktelen összegű tagdíjtartozás, amely nem indokolja a kétszeri engedményezési szerződést. Az engedményezési szerződésekben külön kiemelték, hogy az engedményes gyakorolja a követeléshez kapcsolódó hitelezői jogokat. A felperes álláspontja szerint ez a szövegezés a bújtatott szándékot mutatja. Az alperesek a Ptk. 5. §-ának (2) bekezdésébe ütköző rendeltetésellenes joggyakorlást végeztek. A II. r. és a III. r. hitelező csak és kizárólag azért vásárolt követelést a felszámolás alatt álló társaság hitelezőjétől - az I. r. alperestől -, hogy ezzel a felszámolási eljárás során az elővásárlási jog gyakorlásának a lehetőségéhez jussanak, és nem az általános hitelezői státust kívánták megszerezni. A felperesnek ezt az álláspontját alátámasztja az elsőfokú eljárásban lefolytatott tanúbizonyítás eredménye is.

Felülvizsgálati kérelme indokolásának kiegészítésében a felperes hivatkozott arra is, hogy megállapításra irányuló keresetének, a Pp. 123. §-ában meghatározott előfeltételei fennállnak. A jelen perben teljesítést - azaz azt, hogy a H-K-K. Hungária Kft. felszámolója vele kössön a perbeli ingatlanra adásvételi szerződést - nem követelhet. A II. r. és a III. r. alperesek között létrejött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapításához a III. r. alperessel és a jelen perben nem álló - felszámolás alatt lévő - kft.-vel szembeni jogai megóvása érdekében szüksége van. A Győri Megyei Bíróság előtt a felszámolás alatt álló kft. ellen indított per folyamatban van, melynek tárgyalását a bíróság a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A jelen perbeni kereset teljesítéséhez az szükséges, hogy a felperes bizonyítsa, a II. r. és a III. r. alperes szándéka nem a követelés megvásárlására, hanem arra irányult, hogy a III. r. alperes megszerezze, megvásárolja azt az elővásárlási jogot, amelyet a törvény a hitelezőnek biztosít. Az eljárt bíróságok nem vizsgálták azt a körülményt, hogy a felek szándéka egyáltalán irányult-e a követelés megvásárlására, vagy az csupán a hitelezői pozíció megszerzésének eszköze volt.