A Fővárosi Törvényszék P.23692/2020/5. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bek.] Bíró: Bors Csaba

Fővárosi Törvényszék

3/B.P.23.692/2020/5.

A Fővárosi Törvényszék dr. Gyárfás Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek alperes neve (alperes címe.) alperes elleni, szerzői jog megsértése megállapítása iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesi keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 Ft azaz (Harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

I n d o k o l á s

I.

[1] A felperes jogelődje édesanyja T.E.M. 1966. évben kötött szerződés alapján megtervezte és saját művezetésével kivitelezte a mai ...-i Színház ...-i színház címe szám alatti előterében 2009. évig látható mozaik burkolatot. A teljes falrendszert alkotó mű nagyjából 410 m2-es falfelületet képez.

[2] A ...-i Színházat magába foglaló épületrész tulajdonosa a mai napig az alperes. Az ott működő színház a ...g Színház kamaraszínháza, amely korábban mint költségvetési szerv gazdálkodott, majd 2011-től, mint ...g Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. folytatta tevékenységét a mozaikkal díszített ...-i Színházban és a többi telephelyén.

[3] A korábban költségvetési szervként működő ...g Színház közszolgáltatási szerződésbe foglalt haszonkölcsön alapján használta a ...-i Színház ingatlanjait. A 2011. évi átalakulást követően az alperessel kötött bérleti szerződés (3/4 sz. melléklet) alapján a Közhasznú Kft. folytatta a ...-i Színházban művészeti tevékenységét. A színház belső terét 2009-ben felújították és átalakították. A belső építészeti felújítás során a mozaik burkolatot elfedték, így az a továbbiakban nem volt látható a színház előcsarnokában.

[4] A felperes 2019. december 18. napján terjesztett elő keresetet az alperessel szemben, amelyet a bíróság visszautasított, majd a per a felperes ismételten benyújtott 3/B.P.20.431/2020/1. sorszámú keresetlevelével indult, azt a felek közös kérelmére a bíróság 2020. augusztus 28. napján szünetelőbe helyezte. A felperes kérte 14. számú beadványában a per folytatását, amely a jelen ügyszám alatt került elbírálásra.

II.

[5] A felperes 2020. február 13. napján ismételten előterjesztett (3/B.P.20.431/2020/1), majd a 3/B.P.20.431/2020/7. sorszámú beadványában módosított keresetével a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (2) bekezdés m) pontja, a 9. §, a 14. § (1) bekezdése alapján a 13. § szerinti joga sérelme okán az Szjt. 94. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerint azt kérte, hogy a bíróság

1) állapítsa meg, hogy az alperes, mint tulajdonos tulajdonosi jogait jogellenesen gyakorolva által a felperes, mint jogutód által érvényesíthető személyhez fűződő szerzői jogokat megsértette azzal, hogy felperes édesanyja, T.E.M. által tervezett és kivitelezett, a ...-i Színház előterében levő, 410 m2-es mozaikot ("Mű") 2009-ben egész terjedelmében letakarta, mindenki előtt láthatatlanná tették és az átépítés során meg is rongálta;

2) kötelezze alperest, hogy szüntesse meg a sérelmes helyzetet (a Mű eltakarását, sérüléseit) és a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre saját költségén.

[6] A felperes az 5. sorszámú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint perköltséget nem igényelt. A felperes előadta, hogy a felperes a perbeli mű szerzőjének T.E.M.nak egyedüli és általános örököse. Igy jogutódként jogosult a jogelődje, édesanyja személyhez kötődő szerzői jogai védelmében fellépni az 1999. évi LXXVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerint.

[7] A felperes kifejtette, hogy a perbeli színházat működtető ...g Színház, mint költségvetési szerv 2011. július 31-ével megszűnt (3/B.P.20.431/2020/1/2). A ...g Színház Nonprofit Kft. a 2006. évi IV. tv. alapján, jogelőd nélkül jött létre az Aht. szerinti utód szervezetként a kulturális tevékenység vonatkozásában. Az alperes, mint a ...g Színház költségvetési szerv alapítója jogutódlása okirattal - a már csatoltakon kívül - felperes által nem igazolható. Az alperes jogutódlása ugyanis minden egyéb formai követelmény nélkül, törvényi rendelkezés alapján történt, az Aht. 96. § (3) bekezdése szerint. Amely rendelkezés alapján az állami vagyonról szóló törvény, vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok es kötelezettségek tekinteteben a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv. A ...g Színház Nonprofit Kft. perbeli ingatlannal kapcsolatos tényleges jogait es kötelezettségeit a ...g Színház Nonprofit Kft létrejötte után azonnal megkötött Bérleti szerződés (3/B.P.20.431/2020/1/4) tartalmazza. Megszűntető Okirat es a Bérleti Szerződés összevetéséből megállapítható, hogy a Megszűntető Okiratban szereplő

kötelezettségek nem terjedhetnek ki a harmadik személyeknek okozott szerződésen kívüli károkra, személyhez fűződő szerzői jogi igényekre sem. Ennek következtében az alperes a ...g Színház költségvetési szerv jogutódja a jelen ügyben.

[8] A felperes tovább fűzve a gondolatsort előadta, hogy A ...g Színház közismert játszási helye a ...-i Színház, amelynek címe: ...-i színház címe Ennek az ingatlannak a tulajdonosa az alperes, amelynek jogelődje az alperesi jogelőd volt a Mű megrendelője is. Az alperes 2009-ben megválasztotta E.E.t a ...g Színház vezetőjének. Ő a M. Egyetem (M.E.) vezetésével és hallgatóival karöltve, egy zárt körű pályázat után "megújította" a ...-i Színház belső terét és a két színház, a ...g és a ...-i arculatát is. Az elkészült és a mai napig használatban lévő, belső tér felújításról a 7. sz. alatt mellékelt, az MMIKL által A/11/10. sz. alatt kiadott Szakvélemény a felperes megkeresésére megállapította, hogy: "... a pályázatnyertes mű 2009-ben történt megvalósítása során T.M.E. művét teljesen kiiktatták: a mozaikborítás elé gipszkartonból, illetve fémlemezekből új, a régit teljesen eltakaró falburkolatrendszert építettek."

[9] A felperes álláspontja szerint a mű teljes eltüntetése, T.E.M. szerzői tevékenységének és szerzői jogainak súlyos sérelme, amely az Szjt. 13. §-ának sérelme, amely az alperes jogelődje jogsértő magatartásainak (beleértve az átalakítási engedély kérelem elmulasztását is) következménye. A mű valószínűleg változatlan formában található meg az új burkolat alatt is, feltehető sérülésekkel, amelyek a burkolati munkák falhoz, a műhöz magához történő erősítése közben érték, ami önmagában is szerzői jogi jogsértés.

[10] A felperes kiemelte, hogy hogy a tényállásban részletezett átalakításhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást a ...g Színház nem kapta meg, azt az alperes nem adta meg. Az alperes jogsértő magatartása jogutódként a ...g Színház által 2009-ben elkövetett jogsértő magatartással azonos.