A Kúria Pfv.21346/2013/12. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 366. §, 369. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. §, 129. §, 131. §] Bírók: Gothárdi Enikő, Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt

A határozat elvi tartalma:

Ha a végrehajtás alapjául szolgáló záradékolt okirat nem közokirat, akkor a közvetlenül végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A közjegyzői okirat felolvasása garanciális jelentőségű, attól a felek nem tekinthetnek el. A lényeges alaki kellékek meg nem tartása megfosztja a közjegyzői okiratot közokirati jellegétől. 1991. XLI. Tv. 120. § (1), 1991. XLI. Tv. 129. § 1991. XLI. Tv. 130. § (1) d), 1952. III. Tv. 270. § (2), 1952. III. Tv. 366. § 1952. III. Tv. 369. § a)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.346/2013/12.szám

A Kúria a Dr. Hidasi Gábor ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd) által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál 22.P.24.665/2011. számon megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.637.361/2012/7. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 250.000 (Kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a perben nem álló C.Zrt., M. Zrt. és a C. Kft. között lízing- és kölcsönjogviszony, míg az ugyancsak perben nem álló C. P. Zrt., az M. Zrt. valamint az alperes között lízingjogviszony jött létre. Az M. Zrt.-t és a C. Kft.-t az alperessel szemben terhelő kölcsön- és lízingdíj-tartozás visszafizetéséért az I. rendű felperes és a perben nem álló házastársa (aki a II. rendű felperes ügyvezetője volt), valamint a II. rendű felperes készfizető kezességet vállaltak. A szerződő felek szerződéseiket magánokiratba, majd kötelezettségvállalásuk ismételt megerősítéseként 2009. június 24-én a 11.068/Ü/982/2009/4. számú közjegyzői okiratba foglalták. A közjegyzői okirat továbbiak mellett tartalmazza, hogy a lízingszerződés felmondása esetén a szerződésben meghatározott teljes tartozás lejárttá és egy összegben esedékessé válik.

A közjegyzői okirat készítésekor dr. K. F. közjegyző-helyettes 2009. június 24-én 14.30-15.00 óra közötti időpontban megjelent a C. Zrt. budapesti irodájában, ahol már jelen voltak a szerződő felek, illetve képviselőik. A közjegyző-helyettes számítógépén rendelkezésre állt a közjegyzői okirat szerkesztett változata. Az okiratban foglaltak szerint a közjegyző-helyettes az okiratot a felek, illetve képviselőik nyilatkozata alapján elkészítette, azt előttük felolvasta, tartalmára és jogkövetkezményeire nézve megmagyarázta, tájékoztatta őket az okirat alapján kezdeményezhető végrehajtásról. A felek és képviselőik kijelentették, hogy az okirat tartalma valóságos ügyleti akaratuknak, jognyilatkozatuknak mindenben megfelel, ezért azt a közjegyző-helyettes előtt saját kezűleg jóváhagyóan aláírták.

A kölcsön- és lízingjogviszony felmondását követően az alperes kérelmére - a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratok záradékolásával - végrehajtás indult a felperesekkel szemben.

A felperesek a Pp.369.§ a)-b) és d) pontjaira alapított keresetükben a végrehajtás megszüntetését kérték. Álláspontjuk szerint a végrehajtások alapjául szolgáló szerződések közokirati hatállyal nem bírnak, mivel azokat a közjegyző-helyettes nem olvasta fel a felek előtt. A végrehajtás megszüntetését indokolja az is, hogy a szerződéses jogviszony felmondása folytán a beszámítást kizáró rendelkezések nem alkalmazhatók, a beszámítandó összeg pedig meghaladja az alperes követelésének összegét.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy a közjegyző-helyettes a közjegyzői okiratot felolvasta, így az közokirati hatállyal bír, a végrehajtások megszüntetésére nincsen ok.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Döntésének indokolása szerint a felperesek nem bizonyították, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, a végrehajtás alapjául szolgáló okirat közokirati jellegét sikerült megdönteniük. Rámutatott arra is, hogy a felek közötti szerződés részét képező általános szerződési feltételek szerint a lízingdíjjal szemben beszámításnak nincs helye, a lízingbe vevő kifejezetten lemondott arról, hogy a beruházásai kapcsán megtérítési igényt érvényesítsen, mindezzel a felek a beszámítás lehetőségét kizárták.

A felperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét: megszüntette a felperesekkel szemben elrendelt végrehajtásokat és megállapította, hogy a végrehajtási költséget az alperes viseli.

A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság a per anyagává tette a Fővárosi Törvényszék előtt 32.G.40.221/2011. szám alatt folyamatban volt per iratanyagából az okiratot elkészítő közjegyző-helyettes tanúvallomását, és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - egyebek mellett - azzal egészítette ki, hogy az I. rendű felperes valamint házastársa: a II. rendű felperes ügyvezetője a közjegyzői okirat elkészítése során nem voltak mindvégig jelen.

A másodfokú bíróság indokai szerint az elsőfokú bíróság okszerűtlen mérlegelés alapján állapította meg, hogy a közjegyző-helyettes által készített okirat megfelelt a közjegyzői okirat érvényességi feltételeinek és ezáltal közokirati hatállyal bír, hiszen a közjegyző-helyettes az okirat felolvasását leghamarabb 15 óra 15 perckor kezdhette meg és a 159 oldal felolvasása megszakítás és szünet nélkül 23.00 óráig, akár 23 óra 30 percig tarthatott. A felperesek által a másodfokú eljárásban becsatolt nyelvi szakértői vélemény megerősítette azt, hogy a 15 óra 15 perckor megkezdett felolvasás 18 óráig nem fejeződhetett be. A felolvasásnak estébe nyúlóan kellett volna tartania, viszont erre az alperes nem hivatkozott és ezt a kihallgatott tanúk sem állították, azt pedig nem cáfolta peradat, hogy az I. rendű felperes és házastársa: a II. rendű felperes ügyvezetője 20 óra körül a lakóhelyükön voltak.

Rámutatott a másodfokú bíróság: az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy az okirat közokirati hatállyal és érvényességi kellékkel bír, s emiatt a végrehajtás alapjául szolgálhatott, de az alperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.

A bizonyítékok mérlegelése alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű felperes, valamint a II. rendű felperes ügyvezetője 18 óra körül távoztak a helyszínről, az alperes nem bizonyította, hogy a megjelölt személyek mindvégig jelen voltak a felolvasásnál.

Mivel a közjegyzői okirat felolvasásánál valamennyi fél nem volt jelen mindvégig, a végrehajtás alapjául szolgáló okirat nem tekinthető közokiratnak, ezért nem szolgálhat a végrehajtás alapjául.