1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat

a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról

A Kormány

1. az energiaellátás biztonságának a növelése, az importfüggőség mérséklése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezetvédelmi követelmények teljesítése, a korlátozottan rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis) energiaforrásokkal való takarékosság érdekében 2010-ig a következő - energiatakarékossággal és hatékonyságnöveléssel kapcsolatos - főbb célokat tűzi ki:

- a gazdaság fejlődését reprezentáló hazai össztermék (GDP) hosszabb távú, mintegy 5% évi átlagos növekedési ütemének a biztosításához a gazdaság összenergia-igényének (az egységnyi GDP előállításához szükséges energiamennyiségnek) évi 3,5%-kal kell mérséklődnie. Az energiaigény ilyen mértékű javulása szükséges ahhoz, hogy az energiafelhasználás éves átlagos növekedési üteme ne haladja meg az 1,5%-ot,

- e követelmény elősegítéseként el kell érni, hogy a részben államilag támogatott energiamegtakarítási tevékenységek révén 2010-re mintegy 75 PJ/év hőértékű (1,8 Mt kőolajjal egyenértékű) energiahordozó megtakarításra, illetve hazai megújuló energiahordozókkal kiváltásra kerüljön. E megtakarítások révén a kéndioxid-kibocsátás 50 kt/év, a széndioxid-kibocsátás 5 Mt/év mértékben mérséklődjön,

- a hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás, valamint a környezeti ártalmak mérséklése érdekében a megújuló energiahordozók jelenlegi 28 PJ/év felhasználását 2010-ig 50 PJ/évre kell növelni;

2. szükségesnek tartja, hogy az energiatakarékosság érdekében mozgósítható nemzetközi támogatások minél nagyobb mértékben kerüljenek hasznosításra a magyar gazdaságban. A nemzetközi támogatások felhasználásának elősegítése érdekében a feladatokat a mellékletet képező Cselekvési Program formájában foglalja össze, amelyhez a hazai és a nemzetközi támogatási célterületek egyaránt hozzárendelhetők. A Cselekvési Program működtetése a konkrét célkitűzésekhez kidolgozott pályázati feltételrendszerek keretében történik;

3. egyetért azzal, hogy a célkitűzések teljesítése érdekében, az energiatakarékossági intézkedések finanszírozása céljából 2000. január 1-től a Gazdasági Minisztérium az általa kezelt Gazdaságfejlesztési Célelőirányzaton belül 1,0 Mrd Ft évenkénti keretösszeggel Energiatakarékossági Programot hoz létre. E fejezeti kezelésű célelőirányzat működtetése biztosítja a Cselekvési Program állami támogatását, a megújuló energiahordozók felhasználásának bővítését, valamint az Európai Unió és nemzetközi pénzintézetek e célra igénybe vehető támogatási forrásainak, valamint hiteleinek a befogadását;

4. elrendeli, hogy amennyiben az energiaárakba környezetterhelési díj kerül beépítésre, úgy attól kezdve e bevételek az Energiatakarékossági Program finanszírozási forrásaként kerüljenek figyelembevételre;

5. elrendeli az Energiatakarékossági Program eredményes működtetéséhez szükséges szervezeti feltételek és egységes állami intézményrendszer megteremtését. Az Energiatakarékossági Program rendszergazdája a Gazdasági Minisztérium, szakmai és pénzügyi lebonyolítója az Energiatakarékossági és Energetikai Környezetvédelmi Kht. A jelenleg széttagoltan működő központi energiatakarékossági programokat - a szakemberek átcsoportosításával - az Energiatakarékossági és Energetikai Környezetvédelmi Kht.-ba kell integrálni;

6. elrendeli, hogy a gazdasági miniszter a program végrehajtásáról kétévenként számoljon be a Kormánynak;

7. jóváhagyja a határozat mellékleteként szereplő Cselekvési Programot és felhívja az egyes pontok felelőseit a végrehajtásra.

Melléklet az 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozathoz

Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program

A Kormány az energiatakarékosság és energiahatékonyság-növekedés, valamint a megújuló energiahordozó hasznosítás bővítés érvényre juttatása érdekében 2010-ig szóló Cselekvési Program indítását tartja szükségesnek.

A Cselekvési Program végrehajtásához biztosított központi és a bevonható külföldi támogatásokkal, valamint a támogatások által generált saját tőke-ráfordításokkal, illetve hitelekkel kell elérni 2010-ig - a rendelkezésre álló nemzetközi pénzforrások függvényében - a 75 PJ/év energiahordozó megtakarítást. A programot kétévente felül kell vizsgálni és az eredményekről a Kormánynak tájékoztatót kell benyújtani. A program változtatása a kétévenkénti felülvizsgálatok során a Kormány döntésével történik.

A Cselekvési Program korlátozott indítása - az első, Kormány részére készítendő beszámoló időpontjáig - a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzaton belül létrehozandó Energiatakarékossági Program 1,0 Mrd Ft évenkénti keretével történik. A környezetterhelési díj létrehozását követően, a díjakból származó bevételekből biztosítandó forrással a programot - a Kormány aktuális döntése függvényében - teljes körűre kell intenzifikálni.

1. Európai Unió támogatási lehetőségeinek feltárása

Fel kell tárni a csatlakozásig igénybe vehető és a csatlakozás után megnyíló EU támogatások energetikai területen való igénybevételi lehetőségeit és feltételrendszerét (PHARE, ISPA, Kohéziós és Strukturális Alap).

2. Energiatakarékos szemlélet, folyamatos ismeretterjesztés

A társadalom egészében szükséges az energiatakarékossági szemléletre történő nevelés és ismeretterjesztés. E tevékenységet már az oktatás keretében kell megkezdeni. Az energiatakarékossággal és a környezet óvásával kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztése érdekében támogatni kell a szaktanácsadó hálózatok, fogyasztói irodák szervezését és működését. Az energiatakarékosság fontosságát és módszereit széles körben meg kell ismertetni (reklám, média, fogyasztói brosúra stb.), nagy jelentősége van az energiahatékonysági címke minél szélesebb körű rendszeresítésének. Az energiatakarékossági szemlélet kialakításával, a folyamatos ismeretterjesztéssel 2010-ig 10 PJ/év energiahordozó megtakarítás elérése a cél. E célra az Energiatakarékossági Programon belül 2000-2001. években évente 25 M Ft-ot, a program környezetterhelési díjból történő intenzifikálását követően évente 100-200 M Ft-ot kell előirányozni. A támogatás döntően célirányos megbízások kereteiben történik.

3. Energiatakarékossággal és a megújuló energiahordozók bővítésével kapcsolatos K+F tevékenység

Kiemelt feladat az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások bővítésének az érvényesítése a K+F programokban (Nemzeti Környezeti Műszaki Fejlesztési Pályázat, Országos Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázat stb.). Ezzel is elő kell segíteni, hogy a már ismert és külföldön alkalmazott technológiák Magyarországon is minél nagyobb mértékben kerüljenek bevezetésre, a magyar kutatók bekapcsolódjanak a külföldi kutatásokba, illetve a hazai technológiafejlesztéseknél előnyben részesüljenek az energiatakarékos és a környezetvédelem szempontjából is kedvező eljárások (pl. referenciaüzemek létesítése). A K+F tevékenységen belül az energiatakarékosság előtérbe helyezését elsősorban jogi eszközökkel lehet biztosítani, de lehetőséget kell biztosítani kedvezményes hitelek felvételére is.

4. A termelőszférában az energiaveszteség feltáró vizsgálatok (auditok) rendszeresítése

Az 50 M Ft/év, illetve az ezt meghaladó energiaköltségű gazdasági társaságoknál, a megtakarítási potenciál feltárása érdekében végzett auditálási tevékenységre az Energiatakarékossági Programon belül támogatást nyújt (2000-2001. években évi 25 M Ft, a környezetterhelési díjból történő intenzifikálást követően évi kb. 100 M Ft összegben). A támogatások formája az auditot elvégeztető cégek részére biztosított kedvezményes hitel. Az auditban feltárt energiaveszteségek megszüntetéséhez az Energiatakarékossági Program támogatásokat biztosít.

5. A helyi önkormányzatok energiagazdálkodásának javítása

A helyi önkormányzatok részére támogatást kell nyújtani helyi energiamegtakarítási koncepciók, energiaellátási tervek kidolgozásához, az energiaveszteségek feltárására irányuló vizsgálatokhoz. Erre a célra 2000-2001. években évi 25 M Ft-ot, a környezetterhelési díjból történő intenzifikálást követően évente kb. 100 M Ft-ot kell elkülöníteni az Energiatakarékossági Program keretében. A támogatások formája kedvezményes hitel. Az önkormányzati közintézmények energetikai korszerűsítését folytatni kell az Energiatakarékossági Hitel Program tapasztalatai szerint.

6.[1]

7. A közlekedés, szállítás energiatakarékos szervezése

Ösztönözni kell azokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyek a közúti áruszállítás növekedésének a mérsékléséhez, annak vasúti, vízi és kombinált áruszállításra tereléséhez, a magángépjármű közlekedés mérsékléséhez, annak tömegközlekedésre tereléséhez vezetnek. A támogatások mértéke 2000-2001. években 25 M Ft évente, formája kedvezményes hitel, illetve vissza nem térítendő támogatás.

8. Az ipari energia felhasználás mérséklése

A támogatásokat a következő területekre kell összpontosítani:

- ipari termelés energotechnológiai korszerűsítése,

- meleg és hideg technológiák hőszigetelésének a javítása,

- energiafogyasztó berendezések hatásfok javítása,

- energiatermelő berendezések hatásfok javítása.

Ezeken a területeken a célkitűzés összesen 8,5 PJ/év körüli energiamegtakarítás elérése 2010-ig. Az állami ösztönzés kamatpreferenciával biztosított hitelekkel történjen. A támogatások formája kedvezményes hitel.

9. A közlekedés korszerűsítése

Az energiatakarékos és környezetkímélő szállítási módok (vasúti, vízi közlekedés) és a tömegközlekedés járműállományának rekonstrukcióját, műszaki színvonalának emelését, valamint a közúti áruszállító gépjárművek korszerű típusokra történő és ezáltal energiatakarékosságot biztosító cseréjét támogatni kell. A támogatás formája kedvezményes hitel. A program segítségével célkitűzés 2010-ig 4,5 PJ/év energiahordozó megtakarítás elérése.

10. Mezőgazdasági termelés energotechnológiai korszerűsítése

A mezőgazdaságban támogatásokat kell biztosítani az energiamegtakarításokat eredményező technológiai korszerűsítésekre az Energiatakarékossági Program keretében. A program segítségével célkitűzés 2010-ig 0,5 PJ/év energiahordozó megtakarítás elérése. A támogatás formája kedvezményes hitel.

11. A lakossági és közületi energiamegtakarítás támogatása

Az energiamegtakarítást eredményező gazdaságos beruházásokhoz lakossági vissza nem térítendő támogatást kell biztosítani. Kiemelten kell kezelni az épületek hőszigetelésének a javítását (homlokzatok, födémek, pincék és nyílászárók) szolgáló beruházásokat.

A lakosságnak és a közületeknek nyújtott támogatások segítségével célkitűzés 2010-ig a közlekedési célú energia-megtakarításon felül 10 PJ/év energiahordozó megtakarítás elérése. A támogatások az Energiatakarékossági Program keretében főként vissza nem térítendő támogatásokkal történnek. A támogatások mértéke a 2000-2001. években 100 M Ft évente, ami a program intenzifikálását követően emelkedik.

12. Alternatív tüzelési rendszerek alkalmazásának a növelése

A gázfelhasználás mérséklése, az ellátásbiztonság fokozása és a biomassza eredetű energiahordozók felhasználásának növelése céljából az Energiatakarékossági Program keretében támogatni kell a háztartási és kommunális-közületi fogyasztóknál a környezetbarát minősítéssel rendelkező alternatív (szilárd és gáz) hőtermelő megoldások párhuzamos létesítését. A támogatás kedvezményes hitel, a lakossági fogyasztóknál vissza nem térítendő támogatás.

13. Önkormányzatok közvilágítási célú energiafelhasználásának a korszerűsítése

Támogatott programot kell indítani a települési közvilágítások költségeinek a mérséklésére (izzócserék, feszültségszabályozások). Célkitűzés a közvilágítások területén 1,2 PJ/év energiamegtakarítás elérése. A támogatás kedvezményes hitel.

14. A megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése

A környezetvédelmi követelmények teljesítése érdekében a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére programot kell kidolgozni. Fel kell mérni az e célra számításba vehető külföldi pénzügyi forrásokat, valamint támogatási formákat. A megújuló energiaforrásokkal előállított villamosenergia-termelő kapacitások létesítését, a hőenergia termelést és az energetikai növénytermesztést az Energiatakarékossági Program keretéből vissza nem térítendő támogatásokkal, illetve kedvezményes hitelekkel kell támogatni. Az Energiatakarékossági Programon belül 2000-2001. években évente 100 M Ft-ot, a környezetterhelési díjból történő intenzifikálást követően évente e célra legalább 400-500 M Ft-ot kell fordítani. Célkitűzés, hogy a megújuló energiahordozó felhasználás 2010-ig 20 PJ/évvel növekedjen.

14. a) A megújuló energiahordozók felhasználásnövelési programján belül a biomassza, a geotermikus hőenergia és szerves hulladékok hasznosítás bővítésének kiemelt támogatása

A megújuló energiaforrásokkal előállított villamosenergia-termelő kapacitások létesítését az Energiatakarékossági Program keretében vissza nem térítendő támogatásokkal, illetve kedvezményes hitelekkel kell támogatni. A támogatás nagyságának és formájának a megállapítása egyedi mérlegelés alapján történik.

14. b) "20 000 napkollektoros tető 2010" program

A Nap energiájának fokozottabb hasznosítása érdekében a megújuló energiahordozókon belül szükséges a hő- és meleg víz napkollektorokkal történő előállításának növelése. 2010-ig legalább 20 000 intézménynél és lakóépületnél célszerű e hőelőállítási módot megvalósítani. A lakásonkénti szükséges beruházási összeg 20-30%-át vissza nem térítendő támogatás formájában kell biztosítani az Energiatakarékossági Program keretéből.

15. A távhőellátó-rendszerek felújítása, a távhőszolgáltatás versenyképessé tétele

A Gazdasági Minisztérium előterjesztésében a távhőellátó-rendszerek korszerűsítésének programjáról önálló kormány-előterjesztés készül. Az Energiatakarékossági Program keretéből nyújtott támogatásokkal elő kell segíteni a távhőellátó-rendszerek korszerűsítésére irányuló program megvalósulását.

A támogatandó területek:

- a kapcsolt hő- és villamos energia növelése,

- szolgáltató (primer) oldali rekonstrukció, illetve hőközponti mérés megvalósítása,

- fogyasztó (szekunder) oldali szabályozás és költségmegosztás megvalósítása.

A célkitűzés e területen 2010 végéig 10 PJ/év energia-megtakarítás elérése. A támogatás a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnél, illetve a szolgáltatói oldalon kedvezményes hitelekkel, a lakossági oldalon vissza nem térítendő támogatásokkal történik. A távhőrendszerek felújítására, a távhőszolgáltatás versenyképessé tételére 2000-2001. években évente 300 M Ft-ot kell biztosítani, ami a program intenzifikálását követően emelkedik. A távhőellátás rekonstrukciójának, versenyképessé tételének a megvalósítását - figyelembe véve annak jelenlegi országos helyzetét, valamint a távhőtörvény előírásait - kiemelt prioritásként kell kezelni.