A Miskolci Törvényszék B.497/2010/29. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 16. §, 37. §, 43. §, 45. §, 47. §, 53. §, 77. §, 83. §, 87. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 260. §, 338. §] Bírók: Molnár László, Szabó József, Tóth Kálmán

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék B.497/2010/29.*, Debreceni Ítélőtábla Bf.745/2011/10. (ÍH 2012.146)

***********

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

9.B.497/2010/29. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a 2010. szeptember hó 28. és szeptember hó 30. napjain, valamint 2010. november hó 25. napján, továbbá 2011. május hó 24. napján Miskolcon megtartott nyilvános, továbbá a 2011. július hó 5. napján T. községben megtartott tárgyalás alapján meghozta és kihirdette az alábbi

ítéletet:

A szabadlábon lévő:

vádlott

bűnös:

- emberölés bűntettének kísérletében (Btk.166.§ (1) bekezdése és (2) bekezdés f.) és i.) pontja, Btk.16.§-a).

Ezért őt a megyei bíróság főbüntetésként

2 (kettő) évi börtönbüntetésre

valamint 3 (három) évi közügyektől eltiltásra ítéli.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósági Gazdasági Hivatalnál Bj.l/268/2010. tételszám alatt nyilvántartott kábeldarabokat a megyei bíróság elkobozza.

A vádlott büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Kötelezi a bíróság a vádlottat az eddig keletkezett 327.252.- (Háromszázhuszonhétezer-kettőszázötvenkettő) forint bűnügyi költség viselésére.

Indokolás:

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség B.5340/2009/12/I. számú vádiratábal a vádlottal szemben a Btk.166.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés f) és i) pontja szerint minősülő és büntetendő, több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének a Btk.16.§-a szerinti kísérlete miatt emelt vádat.

Tárgyaló ügyész a vádirati történeti tényállást a tárgyalás eredményéhez képest több ponton is módosította az alábbiak szerint.

A vádirat 2. oldal 2. bekezdésének első mondatát így pontosította: "Hogy a vádlott a szigeteletlen acéldrótot a kijelölt kerítésrész felé kötözte oly módon, hogy az a drótkerítéssel érintkezett, majd a lakás egyik szobájában lévő dugaszoló aljzathoz csatlakoztatható - többszörösen toldott - úgynevezett háromeres szigetelt vezetéket az udvaron, illetve a melléképületen át a drótkerítés fölé kihúzott acéldróthoz vezette. A vezeték szigetelését kibontva, annak két erét egy szigetelőszalaggal az acéldróthoz rögzítette, míg ugyanezen vezeték harmadik erét a drótkerítéshez kötötte. A vádlott által kiépített vezetékrendszernek az egyik részét képezte a T. községben, D. út 7-9. szám közötti drótkerítés is, amelybe szintén 230 V feszültségű, 50 Hz-ű váltóáramot vezetett."

" a vádlott a vezetékrendszer kiépítése után ki is próbálta, hogy ténylegesen feszültség alatt vannak-e az egyes kerítésszakaszok. Miután meggyőződött arról, hogy a drótkerítés a hálózati 230 V-os feszültség alatt áll, az 2009. szeptember 25. napjától kezdődően feszültség alatt hagyta a napszaktól függetlenül, tehát nemcsak az éjjeli, hanem a nappali órákban is."

A vádirat 3. oldal 2. bekezdésének szövegrészét az alábbiak szerint módosította a tárgyaló ügyész: "A lakóépületből kivezetett elektromos vezeték egyik vége (a fázisvezető) a drótkerítés fölött kiépített különálló dróthuzalra volt rákötve, míg a vezeték másik vége (nulla vezető) a talaj területével érintkezésbe lévő dróthálós kerítésre volt bekötve."

Mindezek mellett a tárgyaló ügyész a vádirat 3. oldalának 2. bekezdésének 2. és 3. mondatát a vádirati tényállás köréből mellőzte. Helyette a tényállás ekként pontosította: A vezetékrendszer részét képezte maga a drótkerítés is, amelyben ugyanúgy folyt a 230 V feszültségű áram, mint az afölött kihúzott drótban.

Ugyancsak kiegészítette a vádirati történeti tényállást az időközben elvégzett igazságügyi orvosszakértő és elmeorvos szakértői vélemény során elvégzett vizsgálatok megállapításaival is. Nevezetesen, a vádlott combcsonttörés utáni állapota gyakorlatilag az évek során kialakult, abban érdemi változás nem várható. Saját magát teljesen ellátni nem tudja, öltözködésnél, tisztálkodásnál, járásnál segítségre szorul. Mindezek a maradványtünetek a szabadságvesztés büntetés elviseli képességét jelentősen csökkentik, gyakorlatilag bv. kórházi körülmények között helyezhető el, mert saját magát egyedül ellátni nem tudja. Betegségei jelenleg életét közvetlenül nem veszélyeztetik, a csontvelő gyulladás további fellángolása esetén aktív sebészi beavatkozás is szükségessé válhat.

Az időközben elvégzett elmeorvos szakértői vizsgálat szerint a vádlottnál időszakos átmeneti agyalapi verőér területi keringési zavar (BBI) véleményezhető, továbbá az is megállapítható volt, hogy gyengültebb emlékezésműködés, lassultabb gondolkodás és lelki működés, lassúbb szellemi és lelki tevékenység, csökkentebb lényeglátás által jellemezhető enyhe fokú szellemi leépülésben (demencia vascularis) is szenved. Pszichés állapotában rosszabbodás következett be, de ez nem olyan mértékű, amely beszámítási képességére kihatással lenne. Jelenleg is képes cselekménye következményeinek felismerésére és ennek megfelelő cselekvésre.

Tárgyaló ügyész mind a vádirati tényállást, mind pedig a jogi minősítést egyebekben változatlan formában fenntartotta.

∞∞∞∞∞∞

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a megyei bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

a vádlott magyar anyanyelvű, magyar állampolgár. Nős, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Jelenleg rokkantnyugdíjas, havi nyugdíjának nettó összege 44.000,- forint. Iskolai végzettsége: az általános iskola 8 osztálya, szakképzettséggel nem rendelkezik. Egy lakóingatlan ½ tulajdoni arányú vagyonnal rendelkezik, tartozása nincs, katona nem volt. Felesége jelenleg szociális segélyt kap, amelynek összege havi 28.500,- forint. Büntetve nem volt.