A Budapest Környéki Törvényszék G.40468/2010/11. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 300. §, 319. §, 320. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 47. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 119. §] Bíró: Félegyházy Megyesy Fatime

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék G.40468/2010/11.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40433/2011/7. (ÍH 2012.133), Kúria Gfv.30358/2012/8. (BH+ 2013.7.299)

***********

A MAGYAR KOZTARSASAG NEVEBEN!

A Pest Megyei Bíróság a (ügyvéd neve) ügyvéd (fél címe) által képviselt (kft neve, címe) székhelyű felperesnek, (jogi képviselő neve) képviselt alperes neve, címe) székhelyű alperes ellen üzletrész adásvételi szerződéstől elállás megállapítása iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetének részben helyt a d, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.500.000.- Ft-ot (tízmillió-ötszázezer) és ezen összeg után 2011. év április hó 01. napjától kezdődően a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt kamatát; valamint bruttó 656.250.- Ft (hatszázötvenhatezer- kettőszáz-ötven) perköltséget, amely 131.250.- Ft (egyszáz harmincegyezer-kettőszáz- ötven) áfa összeget tartalmaz, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A le nem rótt eljárási illetékből álló perköltséget a Magy ar Állam viseli.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előteljesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul-és a felek tárgyalás tartását nem kérték-a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

INDOKOLÁS

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A (kft. neve).-t a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2007. év május 12-i alapító okirat alapján 2007. év július 6. napján jegyezte be Cg.(...) cégjegyzék szám alatt és annak 1/1 arányú tulajdonosa alperes neve volt.

A Kft. 2008. év augusztus hó 1. napján tett közzé pályázati felhívást, mely szerint 49%-os üzletrészét értékesíti nyilvános pályázati felhívás útján azzal, hogy az üzletrész fix vételára 2.500.000.- Ft és 8. millió forint a mozgó vételár. A pályázati felhívás 5.3. pontja szerint az alperes kiemelkedően fontos pályázati feltételként utalt arra, hogy mellékszolgáltatásként az Önkormányzat a (helyiségnév) a I-VI. kavicsbánya tavak vízmélységét növelő és vízminőséget javító kotrása tárgyú vízjogi létesítési engedélyt a Kft. részére fogja átadni.

A felperes és az alperes a felperes sikeres pályázata következtében 2008. év szeptember hó 2. napján kötöttek üzletrész átruházási szerződést majd azt 2009. június 24. napján módosították azzal, hogy vissza vásárlási jogot kötöttek ki 2013. szeptember 2. napjáig az alperes részére. Az üzletrész átruházási szerződést követően a felperes és az alperes mint a (kft. neve)- tagjai elfogadták a társaság társasági szerződését.

A társasági szerződés 10. pontja tartalmazza, hogy a tagok a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére kötelesek az alábbiak szerint: a társaság főbb tevékenységei szerinti üzletágakat hoz létre és az egyes üzlet ágak irányítása a kinevezett cégvezetők feladata, felettük utasítási jogkörrel az ügyvezető látja el a koordináló, illetve a közvetlen irányítású feladatokat, illetve gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A társasági szerződés 10.2.2. pontja szerint a felperesi tag által delegált cégvezető látja el a társaság kezelésében álló tavak vízmélység növelő és vízminőség javító, illetve ásványi anyag (kavics, sóder) kitermelési üzletágat (továbbiakban 1. üzletág). Az 1. üzletág cégvezetője a kotrás megkezdéséig elkészíti a "vízminőség javító üzletág szervezeti és működési szabályzatát" (ÜSZMSZ), mely alapján a munkaterületen (3.1.3.) kell a 2.-es üzletágat működtetni. Az 1. üzletág működtetésének személyi (közte a Cégvezető munka bére és közterhei), dologi és pénzügyi feltételeit a felperesi kft. tag díjazás (önköltségtérítés) ellenben mellékszolgáltatásként köteles a társaság javára nyújtani, azzal, hogy a munkaterületen és működése során be kell tartani a munkaviszonyra, munkabiztonságra, foglalkozás egészségügyre és foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat.

A 10.2.3. pont tartalmazza az árbevétel, gazdálkodás, számvitelre vonatkozó rendelkezéseket, mely szerint a társaság a működés során az 1. üzletágat irányító felperesi tag biztosítja a kotrási technológia üzemeltetését, melynek önköltségét és kizárólag önköltséget (továbbiakban: önköltség) ellentételező árbevétel elérését követően halasztott fizetésű számla kibocsátásával leszámlázza a társaságnak. A számlák kizárólag a társaság 1. üzletágának árbevételéből fizethetők ki, az önkormányzat által szakfeladatra átadott pénzeszközökből nem. Ezen árbevétel elérése érdekében a társaság értékesíti és kiszámlázza a kotrással vele járó sóder (homok, kavics) árut. A felperesi tag köteles a 3. személytől származó és a társaság javára sóder, homok, kavics vételére szóló vételi szándéknyilatkozatot is csatolni. Az önköltség számla befogadása, termék mérése, mázsálása, értékesítése, valamint szállítólevéllel történő kiszállítása és kiszámlázása a cégvezető feladata.

A szerződés 10. 3. 2. 3. pontjának második fordulata azt tartalmazza, hogy amennyiben a társaság adózási utáni eredményéből a gazdasági társaságokról szóló és a számvitelről szóló törvénynek az osztalék kifizetésre vonatkozó szabályai szerint egyáltalán nem fizethető ki osztalék, vagy nem fizethető ki évente legalább 8 millió forint osztalék, úgy erre az esetre a felperesi Kft. díjazás nélküli mellékszolgáltatási kötelezettség jogcímen 8 millió forint erejéig vagyoni értékű készfizető kezességet vállal a társaság javára üzleti évenként legalább 8 millió forint rendkívüli ráfordítás, az Önkormányzatnak történő megfizetésére, (ez az alperes rendkívüli garantált árbevétele), azzal, hogy a mellékszolgáltatás teljesítési helye, a társaság bankszámlája, módja, átutalás, befizetés határideje, az elfogadását követő 15 nap.

Az alperes mint a (kft. neve) 51%-os tagja ezt követően 2008. augusztus 18. napján a (vízügyi felügyelőség neve) Vízügyi Felügyelőséghez fordult azzal, hogy a vízjogi létesítési engedélyt módosítsa, új engedélyesként azt kérte, hogy 2000. július 10. napján kelt H. 46102-2/2000 számon kiadott és 2000. augusztus 3. napján kelt H. 46102-2/-2000-I. jogerősítő értesítéssel ellátott "(helyiségnév) I-VI-os kavicsbánya tavak vízmélységet növelő és vízminőséget javító kotrása" tárgyú és 7.1/1/135 vízkönyvi számú vízjogi létesítési engedélyt-annak valamennyi feltétel érintetlenül hagyása mellett- az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő (kft. neve)-új engedményesre módosítsa.