A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.22322/2013/5. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 123. §, 130. §, 148. §, 157. §, 163. §, 164. §, 206. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 205. §, 207. §, 216. §, 240. §, 598. §, 666. §, 673. §, 677. §, 679. §, 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 6. §] Bíró: Imre Margit Éva

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

15.P.II.22.322/2013/5.

A dr. Bősze László Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Bálint Tünde Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen egyezség létrejöttének megállapítása iránt indított perében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 17.500,- Ft + ÁFA (tizenhétezer-ötszáz forint + ÁFA) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon lehet előterjeszteni három példányban a Fővárosi Törvényszékhez címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással, van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előerjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek nyilatkozatai, közjegyző neve budapesti közjegyző előtt közjegyzői ügyszám számon folyamatban volt hagyatéki eljárásban keletkezett 22. sorszámú hagyatékátadó végzés, annak teljes hatályú válását rögzítő 27. sorszámú végzés, a Fővárosi Bíróság előtt per száma számon folyamatban volt perben 43. sorszám alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyv és kiegészítő ítélet, 34. sorszám alatt meghozott ítélet, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság által ítélet száma sorszám alatt meghozott ítélet és az egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes a néhai örökhagyó neve (továbbiakban: örökhagyó) kötelesrészre jogosult gyermeke, az alperes az örökhagyó gyermeke és részbeni végrendeleti örököse.

Az örökhagyó hagyatékába felvett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eljárt közjegyző az örökhagyó végintézkedésének megfelelően a végrendeleti örökösöknek, azaz a jelen per alperesének és az örökhagyó volt házastársának adta át teljes hatállyal, míg a felperes kötelesrész iránti igényt érvényesített.

A hagyatékból az alperes örökölte az örökhagyó találmánya után járó díjakat.

A peres felek között a jelen pert megelőzően a felperes kötelesrész kiadása iránt pert kezdeményezett, amely jogvitát a Fővárosi Bíróság ítélet száma számon meghozott ítéletével és 43. sorszámon meghozott kiegészítő ítéletével, valamint annak részbeni megváltoztatásával a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a ítélet száma sorszám alatt meghozott ítéletével jogerősen elbírálta, kötelezve az alperest és az örökhagyó volt házastársát mint végrendeleti örököst a felperest megillető kötelesrész pénzbeli kiadására.

Az örökhagyó hosszú lejáratú szerződésekkel, díjazás ellenében engedélyt adott a cég neve Nyrt-nek találmánya hasznosítására, amely találmány hasznosítása után az örökhagyót illetve halálát követően az alperest mint örököst illető jogdíjak válnak esedékessé.

A korábban a kötelesrész iránti jogvitában eljárt Fővárosi Bíróság a kiegészítő ítélet száma sorszámú kiegészítő ítéletével a felperesnek a nem ismert és jövőben esedékessé váló találmányi díjak 1/4 részére vonatkozóan előterjesztett keresetrészét elutasította, amely részében az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A peres felek jogi képviselői a Fővárosi Bíróság előtt a fent hivatkozott számon folyamatban volt perben 2010. szeptember 14. napján megtartott tárgyaláson egyezően nyilatkoztak a tekintetben, hogy a jelenleg nem ismert és jövőben esedékessé váló találmányi díjak 1/4-e tekintetében a jogosultság a felperest, míg a további 3/4-e tekintetében az alperest illeti és ezen arányosítás mellett igénylik a jövőben a cég neve Nyrt-től az eddigi nem ismert és jövőben esedékessé váló találmányi díjak kifizetését.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes és az alperes között (jogi képviselőik útján) a Fővárosi Bíróság előtt 2010. szeptember 14. napján tárgyalási jegyzőkönyvbe mint közokiratba foglalt egyezség jött létre a tárgyban, hogy az örökhagyót megillető, 2010. szeptember 14. napján összegszerűségében még nem ismert, valamint a jövőben esedékessé váló találmányi díjak 1/4-ed része a felperest illeti meg, míg annak további része az alperest illeti.

Álláspontja szerint azáltal, hogy a peres felek jogi képviselőik útján egyezően nyilatkoztak, közöttük egyezség jött létre a jövőben esedékes találmányi díjak vonatkozásában.

Előadta, hogy az anyagi jogi egyezség megkötésének nincsen alaki érvényességi kelléke. Hivatkozott e körben az eljárás során hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 216. § (1) bekezdésére, a 240. § (3) bekezdésére és a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) 6. § (1) bekezdés k/ pontjára, miszerint sem a peren kívüli (anyagi jogi) egyezségnek, sem e tárgyban a szerződés létrejöttének, sem az osztályos egyezségnek mint örökösként érdekeltek közötti jogügyletnek nem alaki kelléke az írásbeliség. A Fővárosi Bíróság kiegészítő ítélet száma. sorszámú kiegészítő ítéletével a felperesnek a nem ismert és jövőben esedékessé váló találmányi díjak 1/4 részére vonatkozóan előterjesztett keresetrészét azért utasította el, mert azon perben kötelesrész iránti igény kiadására irányult a kérelme és ezáltal megállapítást nem kérhetett.

Előadta továbbá, hogy a megállapítás iránti kereseti kérelem előterjesztésének a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 123. §-ában foglalt feltételei fennállnak, mert álláspontja szerint az alperessel kötött egyezségen alapuló jogosultságának alperessel szembeni megóvása csak ezen módon lehetséges. Előadta továbbá, hogy az egyezség hiányában nincsen lehetősége közvetlenül követelni a találmányi díjak 1/4-edének a részére történő teljesítését, ezért szükséges a jogai megóvása érdekében az egyezség létrejöttének megállapítása, illetve mivel jövőben esedékes követelésekről van szó, a jogviszony természeténél fogva teljesítést nem követelhet.