A Zalaegerszegi Törvényszék G.40009/2019/9. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. d) pont, (4) bek., 33/A. §, (1) bek., (5) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, (1) bek., 185. §, (2) bek., 352. §, (1) bek., (4) bek. a) pont, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek.] Bíró: Csanádi Lajos

Kapcsolódó határozatok:

*Zalaegerszegi Törvényszék G.40009/2019/9.*, Pécsi Ítélőtábla Gf.40016/2019/4.

***********

A Zalaegerszegi Törvényszék

1.G.40.009/2019/9. szám alatt

a NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága (Zalaegerszeg, Balatoni út 2.., ügyintéző: dr. Ódor Zoltán jogtanácsos) által képviselt Felperes elnevezése Felperes székhelye. alatti székhelyű felperesnek a Cserteg Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe., ügyintéző dr. Cserteg Balázs ügyvéd) által képviselt alperes neve Alperes címe alatti lakos alperes ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) Ft perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 ( tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához, amelyet a Zalaegerszegi Törvényszéken kell benyújtani írásban, elektronikus kapcsolattartás útján, az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített űrlap használatával, jogi képviselővel eljárva. A jogi képviselő nélkül benyújtott fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, és a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

Indokolás

A bíróság a felek nyilatkozata, a csatolt iratok és dr. tanú tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes a keszthelyi székhelyű Kft. neve. (a továbbiakban: Kft.) ügyvezetője volt 2015. június 24-től a Kft. felszámolásának elrendeléséig, 2017. október 3-ig. A Kft. jogelődje a budapesti székhelyű a Kft. jogelődjének elnevezése volt, amelynek üzletrészét 2015. június 24-én a dr. tanú tulajdonában álló és ügyvezetése alatt működő keszthelyi székhelyű Kft. 2 elnevezése vásárolta meg, s lett a Kft. egyszemélyes tagja. Az alperes a vele baráti viszonyban álló dr. tanú felkérésére vállalta el az ügyvezetői tisztséget. Dr. tanú elképzelése az volt, hogy a Kft. 2 elnevezése tevékenységi köréből leválasztja a túristák számára elektromos

hajókkal szervezett balatoni kirándulásokkal kapcsolatos tevékenységet, s ezt az újonnan vásárolt Kft. keretében végzik, amelyet egy rátermett személy vezet, és a Kft. alkalmas lesz pályázatokon való részvételre is. A Kft. tevékenységének beindításával kapcsolatos feladatokat Keszthelyen ténylegesen dr. tanú végezte, beleértve a saját cégének is könyvelő személy részére adott megbízást is a nyitó mérleg elkészítésére. Az eladótól sem könyvelési anyagot, sem pénzeszközt nem vett át, és eredménytelenek voltak mind a korábbi tulajdonoshoz, mind annak könyvelőjéhez intézett megkeresései a cég iratainak átadása érdekében. A szükséges könyvelési anyag hiányában a Kft. nyitó mérlege sem készült el, és semmilyen tevékenységet nem végzett, bevételre nem tett szert, pénzeszköze nem keletkezett. A könyvelő a 2015. évi beszámolót az interneten elérhető előző évi beszámoló adataiból készítette el. Az alperes a Kft. vezetésével kapcsolatban semmilyen tevékenységet nem végzett, nem költözött Budapestről Keszthelyre, részére az egyszemélyes tulajdonos képviselője utasítást nem adott, sőt arról tájékoztatta, hogy az iratanyag hiányában a Kft. tevékenységének elkezdésére nincs lehetőség.

Az állami adóhatóság a 2013. január 1-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a Kft-nél. Ennek eredményeként a 2017. április 22-én jogerőre emelkedett határozatával összesen 101.330.000.- Ft adókülönbözetet (egyúttal adóhiányt) állapított meg a Kft. terhére. Kötelezte a Kft-t az adóhiány, valamint az utána járó 68.278.000.- Ft adóbírság és 7.956.000.- Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Ezen túlmenően iratpótlási kötelezettség elmulasztása miatt 500.000.- Ft mulasztási bírságot is kiszabott Kft. terhére. Az adóhatóság határozatát az ügyvezető helyett a keszthelyi könyvelő vette át. Az adókötelezettség adóhatósági végrehajtási eljárásban történő behajtása eredménytelen volt, ezért a felperes 2017. június 29-én a Kft.-vel szemben felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtott be 176.571.956.- Ft adótartozás miatt. Az elrendelt felszámolási eljárásban a felszámoló részére ezen összegből 7.663.410.- Ft összegű hitelezői igényt jelentett be, amelyet a felszámoló visszaigazolt. A felszámolóbiztos arról tájékoztatta a felperest, hogy a Kft. volt képviselője nem tett eleget a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §-ában foglalt kötelezettségeinek, mert a felszámoló részére nem adott át iratanyagot. A felperes megállapította továbbá, hogy az alperes nem tett eleget a 2017. január 1. és 2017. október 2. közötti időszakra a beszámoló benyújtási kötelezettségének sem.

A felperes keresetében a Cstv. 33/A.§ (1) bekezdésére hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy az alperes mint a Kft. volt képviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, mert nem tett eleget a felszámoló részére történő iratanyag-átadási kötelezettségének, valamint a 2017. 01. 01. és 2017. 10. 02. közötti időszakra vonatkozó beszámoló letétbe helyezését is elmulasztotta, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti más okból - azaz az iratátadási kötelezettség, valamint a beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt - meghiúsult. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes mulasztása miatt a vagyoncsökkenés mértéke 7.663.410.- Ft, amely a bejelentett és visszaigazolt hitelezői igény összege. Kifejtette, hogy az iratátadási kötelezettség, valamint a beszámoló készítési kötelezettség elmulasztására alapított megállapítási kereset esetében nem feltétel a vagyoncsökkenés bekövetkezte és annak bizonyítása, továbbá az alperes a felelősségének kimentése érdekében eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy az ügyvezetői feladatokat ténylegesen nem látta el.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy régi bizalmas ismerőse, dr. tanú kérdésére vállalta el a Kft. ügyvezetői tisztségének betöltését. A Kft. nevében azonban semmilyen okiratot, bizonylatot nem látott és nem írt alá, vagyonáról nem kapott tájékoztatást, a Kft. képviseletében nem járt el. Vezetése alatt a Kft. nem folytatott gazdasági tevékenységet, ő maga olyan tevékenységet nem végzett, amely vagyoncsökkenést eredményezett volna, vagy hitelezői követelések kielégítését meghiúsította volna. Kifejtette, hogy a Kft. életében valójában minden döntést az őt ügyvezetőnek felkérő dr. tanú, a Kft. egyszemélyes tagjának vezetője hozott meg, az alperes az ő utasításait hajtotta végre, beleértve a 2016. évi tevékenységről szóló beszámoló aláírását is. Rámutatott, hogy a felszámolás alapját képező adótartozás az előző ügyvezetés idején keletkezett, ezért a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem az alperes ügyvezetői működése idején következett be. Kifejtette, hogy nincs tudomása arról, miszerint az ügyvezetői feladatok elvállalása napján a Kft. bármilyen vagyonnal rendelkezett volna. Nézete szerint tehát a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magatartás hiányában felelőssége nem áll fenn.