A Pécsi Ítélőtábla Gf.40016/2019/4. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, 265. §, 342. §, 383. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, 33/A. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 12. §, 18. §, 166. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.V.40.016/2019/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla a ... által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Cserteg Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék 2019. május 15. napján kelt .../9. számú ítélete ellen a felperes által 13. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

Megállapítja, hogy az alperes, az ... Kft. "f.a." törölt gazdálkodó szervezet volt vezetője, a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően a vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel okozati összefüggésben a hitelezők követeléseinek kielégítése 7.663.410 forint erejéig meghiúsult.

Mellőzi a felperesnek az alperes javára elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezését.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 36.000 (harminchatezer) forint le nem rótt elsőfokú és 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2015. június 24-től 2017. október 3-ig, a felszámolás elrendeléséig a ... székhelyű ... Kft. (a továbbiakban: Kft.) ügyvezetője volt. A Kft. jogelődje a ... székhelyű ... Kft. volt, amelynek üzletrészét 2015. június 24-én a ... tulajdonában álló és ügyvezetése alatt működő ... székhelyű ... Kft. vásárolta meg, s lett a Kft. egyedüli tagja. Az alperes a vele baráti viszonyban álló ... felkérésére vállalta el az ügyvezetői tisztséget. ... elképzelése az volt, hogy a ... Kft. tevékenységi köréből leválasztja a turisták számára elektromos hajókkal szervezett ... kirándulásokkal kapcsolatos tevékenységet, s ezt a Kft. keretében végzik.

A Kft. tevékenységének beindításával kapcsolatos feladatokat ... ténylegesen ... végezte, a nyitó mérleg elkészítésére a saját cégének is könyvelő személy részére adott megbízást. Az eladótól sem könyvelési anyagot, sem pénzeszközt nem vett át, és eredménytelenek voltak mind a korábbi taghoz, mind annak könyvelőjéhez intézett megkeresései a cég iratainak átadása érdekében. A szükséges könyvelési anyag hiányában a Kft. nyitó mérlege sem készült el. A cég semmilyen tevékenységet nem végzett, bevételre nem tett szert, pénzeszköze nem keletkezett. A könyvelő a 2015. évi beszámolót az interneten elérhető előző évi beszámoló adataiból készítette el. Az alperes a Kft. vezetésével kapcsolatban semmilyen tevékenységet nem végzett, nem költözött ... ...re, részére az egyetlen tag képviselője utasítást nem adott, sőt arról tájékoztatta, hogy az iratanyag hiányában a Kft. tevékenységének elkezdésére nincs lehetőség.

Az állami adóhatóság a 2013. január 1-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a Kft-nél. Ennek eredményeként a 2017. április 22-én jogerőre emelkedett határozatával összesen 101.330.000.- Ft adókülönbözetet (egyúttal adóhiányt) állapított meg a Kft. terhére. Kötelezte a Kft-t az adóhiány, valamint az utána járó 68.278.000.- Ft adóbírság és 7.956.000.- Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Ezen túlmenően iratpótlási kötelezettség elmulasztása miatt 500.000.- Ft mulasztási bírságot is kiszabott Kft. terhére. Az adóhatóság határozatát az ügyvezető helyett a ... könyvelő vette át. Az adókötelezettség adóhatósági végrehajtási eljárásban történő behajtása eredménytelen volt, ezért a felperes 2017. június 29-én a Kft.-vel szemben felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtott be 176.571.956.- Ft adótartozás miatt.

Az elrendelt felszámolási eljárásban a felszámoló részére ebből 7.663.410.- Ft összegű hitelezői igényt jelentett be, amelyet a felszámoló visszaigazolt. A felszámolóbiztos arról tájékoztatta a felperest, hogy a Kft. volt képviselője nem tett eleget a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §-ában foglalt kötelezettségeinek, mert a felszámoló részére nem adott át iratanyagot, továbbá nem tett eleget a 2017. január 1. és 2017. október 2. közötti időszakra a beszámoló benyújtási kötelezettségének sem.

A felperes keresetében a Cstv. 33/A.§ (1) bekezdésére hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy az alperes, mint a Kft. volt képviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, mert nem tett eleget a felszámoló részére történő iratanyag-átadási kötelezettségének, valamint a 2017. 01. 01. és 2017. 10. 02. közötti időszakra vonatkozó beszámoló letétbe helyezését is elmulasztotta, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben kielégítése a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti más okból - azaz az iratátadási kötelezettség, valamint a beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt - meghiúsult. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes mulasztása miatt a vagyoncsökkenés mértéke 7.663.410.- Ft, amely a bejelentett és visszaigazolt hitelezői igény összege. Kifejtette, hogy az iratátadási kötelezettség, valamint a beszámoló készítési kötelezettség elmulasztására alapított megállapítási kereset esetében nem feltétel a vagyoncsökkenés bekövetkezte és annak bizonyítása, továbbá az alperes a felelősségének kimentése érdekében eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy az ügyvezetői feladatokat ténylegesen nem látta el.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy régi ismerőse, ... kérdésére vállalta el a Kft. ügyvezetői tisztségének betöltését. A Kft. nevében azonban semmilyen okiratot, bizonylatot nem látott és nem írt alá, vagyonáról nem kapott tájékoztatást, a Kft. képviseletében nem járt el. Vezetése alatt a Kft. nem folytatott gazdasági tevékenységet, ő maga olyan tevékenységet nem végzett, amely vagyoncsökkenést eredményezett volna, vagy a hitelezői követelések kielégítését meghiúsította volna. Kifejtette, hogy a Kft. életében valójában minden döntést az őt ügyvezetőnek felkérő ..., a Kft. egyszemélyes tagjának vezetője hozott meg, az alperes az ő utasításait hajtotta végre, beleértve a 2016. évi tevékenységről szóló beszámoló aláírását is. Rámutatott, hogy a felszámolás alapját képező adótartozás az előző ügyvezetés idején keletkezett, ezért a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem az alperes ügyvezetői működése idején következett be. Kifejtette, hogy nincs tudomása arról, hogy az ügyvezetői feladatok elvállalása napján a Kft. bármilyen vagyonnal rendelkezett volna. Mindezekre tekintettel a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magatartás hiányában felelőssége nem áll fenn.