A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.175/2014/12. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 78. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. §, 65. §, 66. §] Bíró: Bartal Mónika

A bíróság a dr. Lovas Tibor ügyvéd (7621 ..., Teréz u. 11-13.) által képviselt ... szám alatti lakos) felperesnek - a dr. Sudár Ágnes ügyvéd (él címe 2) által képviselt alperes neve (címe. szám alatti székhelyű) alperes ellen munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek bruttó 76.200 Ft (hetvenhatezer-kettőszáz forint) perköltséget.

Az ítélet ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a ... Törvényszékhez címezve, de a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon írásban, három egyező példányban lehet benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d) pontjaiban írt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására is kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek és képviselőik előadása, a becsatolt iratok, valamint ... és ... tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a perbeli jogviszonya előtt a ...-nál dolgozott, olyan számítástechnikai rendszerben, amelyből az ...-os számítástechnikai rendszere akkor nem volt elérhető.

A felperes 2007. 01. 01. napjától állt az alperes alkalmazásában műszaki referens munkakörben. Munkaköri feladatait képezte a különböző ügyfélpanaszok (ezen kívül kiemelt panaszok) intézése. Munkáját az alperes ... szám alatti telephelyén végezte. Ha egy ügyfél reklamált, hogy például tévesen számláztak ki számára bizonyos összeget, a panaszt intéző munkavállaló – az alperesnél bevett gyakorlat szerint – úgynevezett zárolást helyezett el a panasszal élő ügyfél számláján. Többfajta zárolás létezett az alperesnél az alábbiak szerint:

- Kamatelszámolással kapcsolatos zárolás. Ilyenkor a rendszer késedelem esetén sem számított fel késedelmi kamatot az ügyfélnek a zárolás idejére..

- Folyószámla zárolás. Ilyenkor nem mentek ki fizetési felszólítások a fogyasztónak addig, amíg a zárolást nem törölték.

A zárolásokat főszabály szerint meghatározott időre helyezik el az ügyintézők az ügyfél számláján, de technikailag arra is van lehetőség, hogy úgynevezett „végtelenített” zárolást helyezzenek el. Ez utóbbiakat a munkáltató szigorúbban ellenőrzi, tekintettel arra, hogy automatikusan nem járnak le. A zárolások célja az, hogy amíg az ügyfél panaszát kivizsgálják, ezzel kapcsolatosan plusz költségek ne érjék az ügyfelet, és – téves, indokolatlan – felszólításokat se küldjön az ügyfélnek automatikusan az alperes.

A felperes jogosult volt az ügyfelek számláin mind kamatzárolást, mind folyószámla zárolást elhelyezni. Ez a munkaköri feladatainak a részét képezte, gyakran végzett ilyen tevékenységet.

A felperesnek a saját ügyfélszámlájához is hozzáférése volt. Ha azt megnyitotta (erre egyébként nem volt köteles), a felnyíló ablakból nem derült ki első ránézésre, hogy van-a számlán bármilyen zárolás elhelyezve. Célirányos kereséssel azonban a felperes részére is kiderülhetett, hogy zárolást helyeztek el a számláján vagy nem. Technikailag a felperesnek lehetősége volt a saját kódjával a saját folyószámláján zárolást elhelyezni. Azonban ha a saját számlájával kapcsolatosan panasza lett volna, akkor azt mint ügyfélnek jeleznie kellett volna a panaszirodán (nyilvánvalóan nem saját magánál), és az ügye kivizsgálást nyert volna.

A felperes az alperes számítástechnikai rendszerén belül több különböző alrendszerben dolgozott. A különböző alrendszerekben (programokban) különböző belépési (felhasználói) kódokat kellett használni, és a kódokat rendszeres időközönként változtatni is kellett oly módon, hogy az új kód nem egyezhetett a régi kóddal, sem az azt megelőző néhány kóddal.

A felperes körülbelül 4-5 rendszert használt, melyekhez kódokra volt szüksége. Elvileg használhatott volna egy jelszót az összes rendszerhez, ennek technikai akadálya nem volt, de a több jelszó jellemzően nem egyszerre járt le, és ha egyet elfelejtett, vagy rosszul gépelte be többször is, a rendszer kizárta a felperest, mint felhasználót, és akkor új kódot kellett kérnie. Ilyenkor a különböző kódok lejárati ideje eltolódott egymástól. Arra lehetőség lett volna, hogy az új kód megkérését követően a többi rendszerben is harmonizálja a kódokat a felperes, de ez időigényes feladat lett volna. Ebben az esetben elérhető lett volna az, hogy valamennyi rendszerhez ugyanazt a kódot használja, és ugyanakkor járjanak le.

***

A felperes .... szám alatti lakás vonatkozásában az alperes ügyfele volt a perbeli időszakban. A felperes ebben az ingatlanban lakott, a számlák az ő nevére érkeztek. A számlák fizetése vonatkozásában előfordult késedelmes fizetés. A késedelem nem érintett nagyobb összegeket, de volt benne 100 napot meghaladó késedelem is.

A felperes, mint fogyasztó számláján több zárolás is elhelyezésre került az alábbiak szerint:

· 2006. 11. 23. napján végtelenített kamatelszámolással kapcsolatos zárolás került elhelyezésre a felperes felhasználói jelszavával a felperes számláján.

· 2007. 02. 05. napján szintén a felperes felhasználói jelszavával került zárolás elhelyezésre a felperes folyószámlájára a 2007. 02. 01. és 2007. 04. 30. napja között időszak vonatkozásában

· 2007. 02. 21. napján zárolás került elhelyezésre a felperes felhasználói jelszavával 2007. 02. 21. és 2007. 04. 30. napja közötti időszak vonatkozásában.

· Ezen kívül a felek közötti munkaviszony létesítése előtt, 2004. és 2006. év során több alkalommal is - ... felhasználói névvel - került zárolás elhelyezésre a felperes számláján. Az nem derült ki, hogy ezt a felhasználói nevet annak idején ki használta, több személynek is azonos felhasználói neve volt.

· 2006. évben ... felhasználó jelszavával is kerültek zárolások rögzítésre a felperes számláján.

Ha a fenti zárolások nem kerültek volna rögzítésre a felperes számláján, a felperes a késedelmes számlafizetések miatt felszólításokat kapott volna az alperestől, és a késedelem idejére az alperes késedelmi kamatot számított volna fel a felperesnek.

Azzal, hogy a fenti zárolások a felperes számláján elhelyezésre kerültek, körülbelül 5.350 Ft összegű kára keletkezett az alperesnek, mely a be nem folyó kamatok összegéből áll.

A felperes és ... 2006. évben ismerték egymást, 2005. évben és azt megelőzően a felperes diákként a ... dolgozott, ahol munkatársa volt ... is. 2005. februárjában a felperes eljött a .... 2006. évben a ... Zrt-nél dolgozott már.

Az alperesnél 2006. és 2007. évben nem volt olyan belső informatikai szabályzat, mely a jelszavak tárolására vonatkozott volna. 2010. évtől azonban hatályba lépett az alperes Információ Biztonsági Szabályzata. Ennek 3.4.4. pontja az alábbiakat mondja ki: „a felhasználó felelőssége biztosítani, hogy jogosulatlan személy az ő jelszavával, vagy PIN kódjával ne férhessen hozzá a rendszerekhez, programokhoz, vagy adatokhoz. Senkinek, semmilyen célból nem adható meg a jelszó vagy a PIN kód. A jelszó titkosítás nélküli leírása, tárolása nem megengedett”.