A Pécsi Törvényszék Mf.20182/2015/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 52. §, 64. §, 66. §, 82. §, 136. §, 149. §, 172. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Barth Andrea, Kovács János, Májerné dr. Bükkösdi Diana

A Pécsi Törvényszék (név) ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) szám alatti lakos felperesnek (név) ügyvéd (cím) által képviselt (alperes neve) Kft. (alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indított perében a 2015. január 22. napján kelt 6.M.175/2014/12. sorszám alatti ítélet ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 1.882.895,- (egymillió-nyolcszáznyolcvankettőezer-nyolcszázkilencvenöt) forint kártérítést.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Mellőzi a felperes elsőfokú perköltségben marasztalását, ehelyett kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 318.135,- (háromszáztizennyolcezer-százharmincöt) forint együttes első-másodfokú perköltséget, valamint az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 467.800,- (négyszázhatvanhétezer-nyolcszáz) forint együttes, le nem rótt első-másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és keresetének teljesítését.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 2014. május 5-én szűnt meg; ezt követően 90 napig álláskeresési járadékban részesült összesen 304.470,- forint összegben, majd 2014. december 11-ig összesen 110.960,- forint foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapott. 2014. december 11-én munkaviszonyt létesített napi 3 órás részmunkaidőben 920,- forintos órabér ellenében. Ez a részmunkaidős munkaviszonya 2015. január 31-én megszűnt, majd 2015. február 17-én teljes munkaidős foglalkoztatásra kötött munkaszerződést havi 200.000,- forint alapbér fejében. 2015. január 31-e és február 17-e között jövedelemmel nem rendelkezett.

A másodfokú bíróság az így kiegészített tényállást fogadta el ítélkezése alapjául és nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a keresetet teljes egészében elutasító döntésével.

A felmondás indokolása szerint az alperes azért döntött úgy, hogy a továbbiakban nincs szüksége a felperes munkájára, mert (1. név) a felperes áramszámláját a számítógépes rendszerben késedelmi kamat alóli zárolással látta el; a felperes a számláit jelentős késedelemmel egyenlítette ki, továbbá 2014. március 11-én kijelentette, hogy a useréhez tartozó jelszavát az asztalán tárolja, így ahhoz más is hozzáférhet.

Ezen tények alapján vonta le a munkáltató azt a következtetést, hogy a felperes megszegte az Mt. 52. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban írt kötelezettségét, veszélyeztette a munkáltatója gazdasági érdekeit, elvesztette a bizalmát és megszegte az EÜS-SZ-112 számú információ biztonsági szabályzatnak azt a rendelkezését, amely szerint a jelszó titkosítás nélküli leírása, tárolása nem megengedett.

Az eljárás során az bizonyosodott be, hogy (1. név) a felperes munkaviszonyának 2007. január 1-jei létesítését megelőzően 2006-ban látta el végtelenített késedelmi kamat alóli zárolással a felperes áramszámláját. A felperes felhasználói jelszavával történt zárolások a felmondás indokát nem képezték, így azokkal érdemben foglalkozni nem lehetett.

Az EÜS-SZ-112 számú információ biztonsági szabályzat 2010-ben lépett hatályba.

(tanú) a felperes közvetlen munkahelyi felettese tanúként azt vallotta, hogy a felperes munkaviszonya „nem azért lett megszüntetve, mert késedelembe esett a számláinak a kifizetésével, hanem azért, mert zárolások kerültek a számlájára jogosulatlanul elhelyezésre" (9. számú jegyzőkönyv 4. oldal); „a bizalom megrendült a felperesben", ehhez társult a jelszó tárolással kapcsolatos belső szabályzat megsértése (9. számú jegyzőkönyv 6. oldal).