A Kúria Mfv.10505/2015/1. számú precedensképes határozata felmondás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 275. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.505/2015/4.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Lovas Tibor ügyvéd

Az alperes :

Az alperes képviselője: Dr. Sudár Ágnes ügyvéd

A per tárgya: felmondás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.182/2015/4.

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.M.175/2014/12.

Rendelkező rész

A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.182/2015/4. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.175/2014/12. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 60.000 (hatvanezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2007. január 1-jétől állt az alperes alkalmazásában műszaki referens munkakörben. Feladatait képezte az ügyfélpanaszok intézése, köztük az ügyfél számláján kamat-, illetve folyószámla zárolás elhelyezése, amelyet a saját kódjával végzett. Az alperes számítástechnikai rendszerén belül több alrendszerben dolgozott, különböző belépési, felhasználói kódokat használt, amelyeket időközönként változtatnia kellett. A felperes a perbeli időszakban a P.,H. út fogyasztóhelyen lakott, és az alperes ügyfele volt. Előfordult, hogy a számlákat késedelmesen fizette. A felperes fogyasztói számláján 2004-2007. év között több zárolást is elhelyeztek. Ebből három a felperes, egy 2006. évben Sz.T. jelszavával, a többi ismeretlen személy felhasználói nevével történt. A zárolások körülbelül 5.350 forint összegű kárt okoztak az alperesnek.

[2] Az alperesnél 2010-től lépett hatályba az Információbiztonsági Szabályzat. Ennek pontja rögzíti: „A felhasználó felelőssége biztosítani, hogy jogosulatlan személy az ő jelszavával, vagy a PIN kódjával ne férhessen hozzá a rendszerekhez, programokhoz, vagy adatokhoz. Senkinek semmilyen célból nem adható meg a jelszó, vagy a PIN-kód. A jelszó titkosítás nélküli leírása, tárolása nem megengedett".

[3] A felperes a jelszavait úgy tárolta, hogy az asztalán lévő naptár alá egy kis cédulát helyezett el, amelyre a jelszavak egymás alatt és egymás mellett voltak rögzítve a különböző kód-elnevezésekkel együtt. Ez a cédula hozzáférhető volt mások számára is. A felperes nem egyedül dolgozott az irodában, az íróasztalának volt zárható fiókja. A felperessel hasonló munkakörben dolgozók ezen irat alapján kikövetkeztethették, hogy melyik alrendszerhez melyik kód tartozik.

[4] Az alperes 2014. március 3-án tájékoztatta a felperest, hogy vele szemben hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárást indít a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető magatartás alapos gyanúja miatt. A felperest 2014. március 6-án és 11-én hallgatták meg. A második alkalommal úgy nyilatkozott, hogy az ő felhasználói jelszavával történtek zárolások, mely jelszó bárki számára hozzáférhető, az asztalán a naptár alatt felírva tárolja azokat.

[5] Az alperes a felperes munkaviszonyát 2014. március 13-án kelt felmondással megszüntette. Ennek indokolása szerint a felperes munkájára azért nincs szükség, mert Sz.T. a felperes áramszámláját a számítógépes rendszerben késedelmi kamat alóli zárolással látta el; a számláit jelentős késedelemmel egyenlítette ki; 2014. március 11-én kijelentette, hogy a useréhez tartozó jelszavát az asztalon tárolja, így ahhoz más is hozzáférhet. Ezen tények alapján a munkáltató azt a következtetést vonta le, hogy a felperes megszegte a 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 52. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban írt kötelezettségét, veszélyeztette a munkáltatója gazdasági érdekeit, elvesztette a bizalmát, és megszegte az Információbiztonsági Szabályzatnak azt a rendelkezését, amely szerint a jelszó titkosítás nélküli leírása, tárolása nem megengedett.

A kereseti kérelem (kérelmet) és az alperes(ek) védekezése

[6] A felperes a keresetében a munkáltatói felmondás jogellenességének következményeként 12 havi távolléti díjának megfelelő kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót. Hivatkozása szerint az indokok egy része közhelyszerű, nem világos, valótlan és okszerűtlen. A 2004-2008. közötti események miatt eljárás vele szemben nem volt indítható, a felmondás tartalma pedig eltér az eljárás tárgyától.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárás adatai alapján került sor a felmondásra, de nem alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt a munkáltató. A felperes a munkavégzése során nem megfelelő gondossággal járt el, ezért a munkakör ellátásához szükséges bizalomhoz nem volt megfelelő a magatartása. A felmondásban foglaltak valósak, és okszerűen alátámasztják a munkaviszony megszüntetésről hozott döntést.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.175/2014/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére.