A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.386/2010/40. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 10. §, 88. §, 100. §, 129. §, 147. §] Bírók: Kisteleki Anna Mária, Tóth László, Varga Péter Pál

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.M.386/2010/40.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Bodnár és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Dr. Pintér W. Andrea Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen munkaviszony megszüntetése tárgyában indított munkaügyi perében a 2013. július 23. napján 9 órakor megtartott nyilvános határozathirdetésen nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek bruttó 1 467 244 (egymillió-négyszázhatvanhétezer-kettőszáznegyvennégy) forintot és ezen összegnek 2011. február 10-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, továbbá levonásmentesen 553 004 (ötszázötvenháromezer-négy) forintot.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek bruttó 848 781 (nyolcszáznegyvennyolcezer-hétszáznyolcvanegy) forintot és ezen összegből bruttó 320 387 (háromszázhúszezer-háromszáznyolcvanhét) forintnak 2009. október 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, tovább 26 000 (huszonhatezer) forint költségtérítést és 76 000 (hetvenhatezer) forint étkezési hozzájárulást.

Az ítélet bruttó 200 000 (kettőszázezer) forint valamint 26 000 (huszonhatezer) forint költségtérítés erejéig előzetesen végrehajtható.

A bíróság az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

A felek a költségeiket maguk tartoznak viselni.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 163 900 (százhatvanháromezer-kilencszáz) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, avagy ha az a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, illetve ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A munkaügyi bíróság a felek nyilatkozatai a csatolt periratok és okirati bizonyítékok, valamint ... tanúvallomás alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2009. január 19-én lépett munkaviszonyba az alperes társaságnál, a közgazdász végzettségű munkavállalót a cég heti 40 órában projektvezetői munkakörben alkalmazta. A munkaszerződés a felperes havi bruttó 80 000 forintos személyi alapbérét rögzítette, a felperes azonban az ügyvezetővel kötött megállapodás alapján ténylegesen havi nettó 140 000 forint járandóságra számíthatott. A munkaszerződés szerinti béren felüli összegek fizetése sajátos konstrukcióban, ún. "beszámlázással" történt. A felperessel kapcsolatban álló ... Könyvelő és Tanácsadó Kft. irodai szolgáltatás címén számlázott az alperes társaságnak, a felperessel pedig úgy kötött részmunkaidős munkaszerződést e cég, hogy amögött tényleges munkavégzés nem állt a felperes részéről. A felperes a ... Kft-nek fizetett összegekből a bérköltségek levonását követően részesülhetett kifizetésben. Az alperes munkavállalója egyes további költségszámláit is befogadta, részére ennek ellenében is kifizetést teljesített, az ígért, havi nettó 140 000 forintos járandóságot így igyekezett biztosítani.

A felperes a projektvezetői munkájához munkába lépését követően a saját gépkocsiját vette igénybe, majd 2009. márciusától az alperes biztosított számára gépjárművet, a költségek fedezetként havi 10 000 forintot számolt el a felperesnek 2009 évben. A munkavállaló a szolgálati feladatai teljesítéséhez emellett céges mobiltelefont is kapott.

Az alperes társaság egyebek mellett diákmunkások, illetve alkalmi munkavállalók szerződéses partnerek számára történő szervezése területén működött, ehhez kapcsolódóan adott feladatot a projektvezető felperes számára. A felperes munkaköri feladata volt 2009 évben, hogy diákmunkaerőt szervezzen, biztosítson a ... Zrt. két ...i üzlete valamint a ... Kft. számára. Feladata volt, hogy a szerződéses partnerek munkaerő-igényét továbbítsa a cég ügyfélszolgálatán dolgozó kollégáknak. Ugyancsak munkakörébe tartozott az ügyfélszolgálatos kollégák koordinálása, megrendelések felvétele, továbbítása az ügyintézésre kijelölt munkatársnak. Közreműködött az alperes irodájának munkaszervezésében, az ügyfélszolgálatos munkatársak felügyelete ugyancsak hatáskörébe tartozott.

A szerződéses partnerek többműszakos munkarendben dolgoztak, amennyiben az alperes által biztosított diákmunkásokkal, alkalmi munkavállalókkal kapcsolatban rendkívüli munkaszervezési intézkedés vált szükségessé, közvetlenül a felperest keresték, aki magára vállalta a jelentkező problémák megoldását.

A felperes reggel 8, 9 óra körüli időpontban, rugalmas munkakezdéssel állt munkába, irodai koordinációs feladatai mellett a szerződéses partnereket a helyszínen kereste fel. Rendszerességgel intézkedett a beosztott, de műszakkezdéskor beosztott, meg nem jelenő munkatársak pótlása felől, amennyiben a diákmunkás tevékenységével kapcsolatban kifogás merült fel, ugyancsak maga, személyesen járt el. A munkavégzés helyszínén működött közre esetenként ellenőrzési feladatok ellátásában (pl. kasszazáráskor) és itt egyeztetett a munkahelyi vezetőkkel a szükséges intézkedések megtétele felől.

A felperes számos esetben rendkívüli munkaidőben végezte fenti feladatait és jellemzően a műszakváltások idején kellett "készen állnia", hogy diákmunkások vagy alkalmi munkavállalók pótlása végett intézkedjen.

Az alperesnél pontos munkaidő nyilvántartást nem vezettek, a felperes rendkívüli munkavégzései, illetve azok időpontja és időtartama nem volt rögzített.

2009. december végén az alperes társaság ügyvezetője munkaszerződés-módosítás tervezetet készített a felperes számára. Az ügyvezető a felperes és közötte fennállott kommunikációs problémák, konfliktus miatt a felmondás lehetőségét fontolgatta, alternatívaként az együttműködés új feltételeiben történő megállapodást vázolta dolgozója számára.

A felek által 2009. december 29-én aláírt munkaszerződés-módosítás szerint a felperes határozatlan idejű, heti 40 órás munkaviszonya 2010. augusztus 31. napjáig szólóan határozott idejűre módosult, a munkavállaló a továbbiakban részmunkaidőben, napi 4 órában tartozott tejesíteni munkaköri kötelezettségeit. Az újabb megállapodás szerint a felperes kötetlen munkaidő-beosztással látta el munkáját, személyi alapbére pedig 50 000 forintra módosult (1-3. számú irat). A felek által ugyancsak december 29-ei keltezéssel aláírt ún. "külön megállapodás" 7., 8. pontja alapján a felperes személyi alapbérén felül bruttó 50 000 forint további kifizetésre számíthatott versenytilalmi kötelezettségvállalására tekintettel (1-5. számú irat).