BH 2019.5.137 Ha az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Pp. 248. § (1) bekezdése alapján utasítja vissza, felülvizsgálatnak nincs helye. A keresetlevelet visszautasító végzés elleni felülvizsgálati eljárás illetékmentes [Pp. 248. § (1) bek., 406. §, 407. § (1) bek., 415. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 57. § (1) bek.].

Pertörténet:

Kunszentmiklósi Járásbíróság P.20002/2018/3., Kecskeméti Törvényszék Pkf.20838/2018/2., Kúria Pfv.21951/2018/2. (*BH 2019.5.137*)

***********

[1] A felperes a 2018. január 2-án a bírósághoz postai úton érkezett és ezen a napon érkeztetett - saját maga által írt és aláírt - keresetlevelében az alperesekkel szemben tulajdonjog megállapítása iránt terjesztett elő keresetet.

[2] Az elsőfokú bíróság végzésében tájékoztatta a felperest, hogy keresetlevele a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (1) bekezdése, illetve a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2017. november 20-21-én tartott tanácskozásán elfogadott állásfoglalása alapján a Pp. hatálya alá tartozik, mert az - bár 2017. december 30-án adta postára - a hatálybalépést követő időpontban érkezett meg a bírósághoz.

[3] Az elsőfokú bíróság felhívta a felperest, hogy a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül - figyelemmel a Pp. 246. § (1) bekezdés a) pontjára - az erre rendszeresített formanyomtatványon terjessze elő a keresetlevelét. Figyelmeztette a felperest, hogy ha a beadványa hiányait nem pótolja, a keresetlevelet a Pp. 248. § (1) bekezdése alapján vissza fogja utasítani.

[4] A felperes a hiánypótlásra előírt határidőben a keresetlevél "hiányosságait" nem pótolta (a keresetlevelet nem terjesztette elő formanyomtatvány felhasználásával), ezért az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[6] A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben egyrészt sérelmezte, hogy a keresetlevelét a bíróságok nem az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.), hanem a Pp. alapján bírálták el, másrészt - tartalma szerint - kérte, hogy a Kúria a jogerős határozatot helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg és a keresetlevél visszautasítását mellőzze.

[7] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.

[8] A Kúria mindenekelőtt rámutat: a felperes keresetlevele 2018. január 2-án érkezett meg az elsőfokú bírósághoz, ezért az ügy a Pp. hatálya alá tartozik; a felülvizsgálati kérelmet a Pp. rendelkezései alapján bírálta el.

[9] A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében a Kúriától a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálata kérhető. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.

[10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét - a formanyomtatvány mellőzésére figyelemmel - a Pp. 248. § (1) bekezdésére utalással utasította vissza. A hivatkozott szabály alapján meghozott visszautasító végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye, az ilyen végzések - rendkívüli perorvoslat körében történő - felülvizsgálatára a Pp. 406. § (2) bekezdése alapján a Kúriának nincs hatásköre.

[11] Mivel a felperes által támadott végzés felülvizsgálata nem kérhető, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 407. § (1) bekezdés e) pontjára utalással, a 415. § (1) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.

[12] A Pp. 72. §-a értelmében a Kúria előtt a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A felperes felülvizsgálati kérelmét jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő, amely a Pp. 74. § (1) bekezdése alapján a beadvány hatálytalanságát eredményezi. Figyelemmel azonban arra, hogy a végzés felülvizsgálata - a kifejtettek értelmében - egyébként is kizárt, a Kúria a hatálytalanság jogkövetkezményeinek alkalmazását mellőzte.

[13] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2018. november 24-től hatályos 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a keresetlevelet visszautasító végzés elleni felülvizsgálati eljárás illetékmentes. A Kúriának ezért az illetékről nem kellett rendelkeznie.

(Kúria Pfv. I. 21.951/2018.)

***

TELJES HATÁROZAT

A Kúria

v é g z é s e

Az ügy száma: Pfv.I.21.951/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke

Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes előadó bíró

Dr. Kiss Gábor bíró

A felperes: H. J.

Az alperesek: Sz. K. E. I. rendű, Sz. J. II. rendű

A per tárgya: tulajdonjog megállapítása