A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20374/2008/4. számú határozata végrendelet érvényességének megállapítása tárgyában. Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Patay József ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) felperesnek, a dr. Magyar István ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) alperes ellen, végrendelet érvényességének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 7.KP.630.576/2005/35. számú ítélete ellen az alperes részéről 36. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja.

Az alperes perköltség- és illetékfizetési kötelezettségét mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 420.000 (Négyszázhúszezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 360.000 (Háromszázhatvanezer) forint kereseti és 360.000 (Háromszázhatvanezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

B.H.J.né (továbbiakban: örökhagyó) 1996. április 25. napján közjegyzői okiratba foglalt öröklési szerződést kötött az alperessel. Ebben az alperes kötelezettséget vállalt az örökhagyó tartására, ennek fejében pedig az örökhagyó a tulajdonába lévő 1.sz. lakása, valamint ingóságai örökösévé az alperest jelölte meg. 1997. június 13. napján az örökhagyó megvásárolta a volt társbérleti lakás további 21 m2 -es részét, amelyre tekintettel a felek 1997. június 26. napján az öröklési szerződést akként módosították, hogy az örökhagyó az újabb ingatlan vonatkozásában is örökösévé tette az alperest.

Az örökhagyó 1999. március 24. napján keresetet terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, amelyben az alperessel kötött öröklési szerződés megszüntetését kérte, arra hivatkozással, hogy szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, részére az alperes édesanyja nyújtott részbeni tartást, de nem megfelelő mértékben.

1999. augusztus 13-án az örökhagyó közjegyzői okiratba foglalt végrendeletet alkotott, amelyben minden vagyona örököseként a felperest nevezte meg.

Az örökhagyó 2000. augusztus 10. napján elhunyt. Az örökhagyó utáni hagyatéki eljárásban a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal az öröklési szerződés alapján az alperesnek adta át. A felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta.

Az örökhagyó halálakor az öröklési szerződés megszüntetése iránti per még folyamatban volt, ezáltal az, az örökhagyó halála folytán félbeszakadt. A felperes ezt követően az 1999. augusztus 13. napján kelt végrendeletben foglaltak alapján a felperes jogutódjaként perbe lépett, amelyet a bíróság jogerős végzésével engedélyezett. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2003. november 20. napján hozott 22.P.87.537/2002/21. számú ítéletével az örökhagyó, valamint az alperes között létrejött és módosított öröklési szerződést megszüntette, rendelkezett a megfelelő kielégítés megtérítéséről. Az ítélet indokolásában utalt arra, hogy az alperes érvénytelenségi kifogást terjesztett elő a felperes javára szóló végrendelet vonatkozásában. Mivel a perben a felperes személyében bekövetkezett jogutódlásról a bíróság jogerős végzést hozott, a felperes javára szóló végrendelet csak külön perben, vagy viszontkeresettel támadható, ez azonban kifogással nem érvényesíthető. Az alperes bírói felhívás ellenére akként nyilatkozott, hogy pert külön nem kíván indítani, illetve viszontkeresetet előterjeszteni.

Az alperes fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság a 2004. október 27. napján hozott 43.Pf.23.252/2004/3. számú végzésével megállapította, hogy az örökhagyó halála folytán az eljárás félbeszakadása nem szűnt meg, ezért az iratokat azzal küldte vissza az elsőfokú bíróságnak, hogy a félbeszakadás után tett minden bírói intézkedés, - beleértve az elsőfokú ítélet meghozatalát is - valamint a felek perbeli cselekménye hatálytalan. A végzés indokolása szerint az alperes az eljárás során, valamint fellebbezésében is kifogásolta a felperesi jogutód perbelépését. Érvelése szerint az örökhagyó az alperessel kötött öröklési szerződéssel lekötött vagyonáról rendelkezett végrendeletében, ami erre tekintettel érvénytelen. A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság érvelésével, mely szerint az érvénytelenség kérdése csak külön perben bírálható el. A jogutódlás valószínűségéhez elegendő, ha az örökhagyó alakilag és tartalmilag érvényesnek látszó végrendeletét a jogutódként jelentkező személy a bíróságnak bemutatja, ez azonban nem irányadó arra az esetre, ha e végrendelet érvénytelenségére az ellenérdekű fél hivatkozik. A felperes nincs elzárva attól, hogy a végrendelet érvényességének megállapítása iránt pert indítson, amelyben elbírálásra kerülhetnek az alperes végrendeletre vonatkozó kifogásai.

A felperes a jelen perben előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó 1999. augusztus 13. napján közokiratba foglalt végrendelete érvényes, ezáltal a felperes mint végrendeleti örökös az alperes ellen az öröklési szerződés megszüntetése iránti perbe jogutódként beléphet. Az elsőfokú bíróság felhívására a Pp. 123. §-ában foglalt feltételekkel összefüggésen utalt arra, hogy a megállapítási keresetet az előzményekre tekintettel terjeszti elő. Az örökhagyó még életében az alperes ellen az öröklési szerződés megszüntetése tárgyában pert indított, amely per halála folytán félbeszakadt. Ezt követően a perben eljáró bíróság a felperes jogutódkénti perbelépési kérelmének helyt adott, a pert folytatta, majd ítéletet hozott, amellyel az öröklési szerződést megszüntette. Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás félbeszakadása változatlanul fennáll, a felperes nincs elzárva attól, hogy az igényét megalapozó végrendelet érvényességének megállapítására pert indítson. A felperes álláspontja szerint a joggyakorlat a másodfokú bíróság álláspontjától eltérő, mert a hivatkozott számos eseti döntésből kitűnően az öröklési szerződés megszüntetésének kezdeményezése esetén az örökhagyó jogosult újabb végrendeletet tenni, ezáltal az örökhagyó halála miatt félbeszakadt eljárást a végrendeleti örökös jogutódként folytathatja. A felperest azonban az öröklési szerződés megszüntetése iránti perben hozott másodfokú végzés köti, ezáltal kénytelen volt a jelen pert megindítani, ezért jogai megóvása érdekében kéri a végrendelet érvényességének megállapítását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az örökhagyó felperes javára tett végrendelete érvénytelen, erre vonatkozóan az alábbi érvénytelenségi okokat jelölte meg:

1. Az örökhagyó a végrendelkezéskor gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen volt, mert az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott (Ptk. 13. § (2) és (3) bekezdés).

2. Az alperessel kötött öröklési szerződésben az örökhagyó a végrendelet tárgyát képező hagyatékot már lekötötte, így a Ptk. 657. § (1) bekezdése szerint a szerződéssel lekötött vagyonról érvényesen nem rendelkezhetett.