A Debreceni Törvényszék Pf.21093/2018/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 235. §, 253. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

Püspökladányi Járásbíróság P.20336/2016/62., *Debreceni Törvényszék Pf.21093/2018/8.*, Kúria Pfv.20455/2019/11.

***********

... TÖRVÉNYSZÉK

A ... Törvényszék mint másodfokú bíróság a Dr. Gajdos Zoltán Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I. rendű, a személyesen eljárt II. rendű, a személyesen eljárt III. rendű, a Dr. Mórocz István Attila ügyvéd által képviselt IV. rendű, Dr. Kővágó László ügyvéd ügyintézése mellett a Dr. Karancsi és Dr. Kővágó Ügyvédi Iroda által képviselt V. rendű és a meghatalmazott által nem képviselt VI. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ... Járásbíróság ... számú ítélete ellen a felperes által ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes által az V. rendű alperesnek fizetendő perköltség összegét 317.500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) forintra leszállítja; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 (tizenöt) nap alatt a IV. rendű alperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint, az V. rendű alperesnek pedig 190.500 (százkilencvenezerötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget.

A törvényszék megállapítja, hogy a 800.000 (nyolcszázezer) forint meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, ami a közte és az I. rendű alperes között 2002. július 25-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelensége címén a H. települési, belterületi ... helyrajzi számú (a továbbiakban: perbeli) ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzésére, a IV. rendű alperes tulajdonjogának, illetve az V. rendű alperes jelzálogjogának és az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére, valamint a IV. rendű alperesnek a perbeli ingatlan felperes birtokába adására kötelezésére irányult.

A járásbíróság ítélete indokolásában a beszerzett írásszakértői vélemény alapján tényként állapította meg, hogy az említett adásvételi szerződést - állításával ellentétben - eladóként a felperes írta alá, így az érvényesen létrejött szerződés alapján az ingatlannak az I. rendű alperes lett a tulajdonosa, az ezt követő, egyrészt az I. és a II. rendű alperes, másrészt a II. és a III. rendű alperes, harmadrészt a III. és a IV. rendű alperes közötti tulajdonátruházások láncolata folytán pedig ez utóbbi szerezte meg a tulajdonjogot. Mindezektől mintegy függetlenül rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a felperes keresetének még abban az esetben

sem lehetett volna helyt adni, ha bizonyítani tudta volna azt az állítását, hogy az első adásvételi szerződést nem ő írta alá. Az indokolás szerint ugyanis a IV. rendű alperes a felperes személyes nyilatkozataiból is megállapíthatóan jóhiszeműen kötött csereszerződést az ingatlanra a III. rendű alperessel, így a IV. rendű alperes és a szintén jóhiszemű jogszerzőnek minősülő V. rendű alperesi jelzálogjogosult bejegyzett jogainak törlésére az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 2014. március 15-ét megelőzően hatályban volt szöveg szerinti 63. § (2) bekezdése, valamint a 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény 4. és 5. pontjai értelmében nem volt lehetőség, hiszen a felperesnek az I. rendű alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított három éven belül kellett volna megindítania a jelen törlési pert, e határidő elteltére tekintettel azonban a IV. és az V. rendű alperesek jóhiszemű jogszerzése védelmet élvez.

Fellebbezésével a felperes elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte.

Álláspontja szerint a járásbíróság nem tárta fel kellően a tényállást: nem vizsgálta, hogy miért "hiúsult meg" a közte és V.G.-né között létrejött szerződés, hogy a 2002. július 25-ére keltezett adásvételi szerződést vevőként az I. rendű alperes írta-e alá, továbbá azt sem, hogy a II. rendű alperes a tulajdonosi jogai gyakorlására milyen cselekményeket tett.

Kifogásolta a felperes azt is, hogy az elsőfokú bíróság - a fellebbezési álláspont szerint - kellő indok nélkül, azzal a feltételezéssel zárta ki a technikai íráshamisítás lehetőségét, hogy az érintett földhivatal nyilvánvalóan észlelte volna, ha ilyenre került volna sor. A fellebbezési eljárásban peren kívül beszerzett "magánszakvéleményt" csatolt annak igazolása céljával, hogy a kifogásolt aláírás nem az ő kezétől származik, indítványozta továbbá az I. rendű alperes nyilatkoztatását, illetve a további szakértői bizonyítást a 2002. július 25-én kelt adásvételi szerződés I. rendű alperestől mint vevőtől származó aláírásának eredetisége

tárgyában.

Fellebbezésében vitatta a felperes a IV. rendű alperes tulajdonszerzésének jóhiszeműségét is, bár rosszhiszeműségét kifejezetten nem állította (... számú jegyzőkönyv 2. oldala). E vonatkozásban a fellebbezési tárgyaláson indítványt tett F.L. tanúkénti kihallgatására; állítása szerint az említett személy fültanúja volt egy, a közte és a IV. rendű alperes között folyt telefonbeszélgetésnek, mely során ő (tudniillik a felperes) azt mondta a IV. rendű alperesnek, hogy "elcserélheti az ingatlant, csak valaki fizesse ki neki a vételárat