EH 2001.517 Az a tulajdonos, aki az ingatlanában a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett forgalmi értékcsökkenés megtérítéseként már kártérítést kapott, nem igényelheti a birtokháborítást megvalósító zavarás megszüntetését is, mert a két igény kizárja egymást [Ptk. 100. §, 339. §].

A felperesek a tulajdonukban álló ingatlannal szomszédos - a II. rendű alperes tulajdonában lévő - ingatlanon az I. rendű alperes faipari termékek vegyi kezelését végzi. Ez a tevékenység por, szag és zaj okozásával jár.

A felperesek keresete folytán eljáró elsőfokú bíróság ítéletével - amelyet a másodfokú bíróság részítéletével helybenhagyott - 200 000 forint kártérítés egyetemleges megfizetésére kötelezte az alpereseket, a felperesek ingatlana forgalmi értékének csökkenése okán.

Az elsőfokú bíróság az alperesi tevékenység megszüntetésére irányuló keresetet elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy amikor a bíróság a forgalmi értékcsökkenést megállapította, határozott abban a kérdésben is, hogy a szomszédos ingatlanban a tevékenység abbahagyása vagy a károsult részére kártérítés megállapítása indokolt-e.

Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása és az alpereseknek a birtokháborítástól való eltiltására kötelezése iránt a felperesek fellebbeztek.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a szomszédjogi szabályok megsértése esetén nem kizárt a Ptk. 188-192. §-ában szabályozottak szerinti eljárás megindítása. Ugyanakkor egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint a felperesek két kereseti kérelme lényegében ugyanazon joghátrány elhárítására irányult, emiatt a felperesek elsődleges, kártérítés megfizetésére irányuló kérelme kizárja a másodlagos - birtokháborítástól való eltiltás iránti - kérelem teljesítését.

A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítását kérték. A felperesek előadták, hogy téves mindkét fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a kár megfizetésével a birtokháborítást megvalósító fél mintegy megválthatja a zavaró tevékenységét. A jövőbeni kár keletkezésének kizárása érdekében kérhetik a birtokháborítástól eltiltást is.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.

A felperesek a szomszéd faipari fafeldolgozó, illetőleg termék előállító tevékenységével okozott hátrányok megszüntetése érdekében kérték az ingatlan értékcsökkenésének megtérítését és a birtokháborító tevékenység megszüntetését. Az elsőfokú bíróság a már hivatkozott ítéletében 200 000 forintban marasztalta az alpereseket azzal az indokkal, hogy a II. rendű, mint tulajdonos telkén az I. rendű alperes által végzett tevékenység a felperesek ingatlanának forgalmi értékét csökkentette. A másodfokú bíróság az ítéletet részítéletnek tekintette és fellebbezett részét helybenhagyta. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló peradatok, különösen a szakértő véleménye alapján megalapozottan állapítható meg az, hogy az alperesi szükségtelen zavarás a szomszédos ingatlan forgalmi értékében csökkenést okozott.

A megítélt értékcsökkenés célja és rendeltetése valójában a fennálló zavaró birtokállapottal okozott vagyoni károsodás elhárítása. Nem érdektelen, hogy felperesek eredeti kereseti kérelme is arra irányult, hogy az "engedély nélküli építkezés és az üzem működése miatt" kapjanak kártérítést, mert "ingatlanuk forgalmi értéke... csökkent".

A felperesek a szomszédjogi szabályok megsértése miatt ezért indokoltan nem a "használati korlátozásból adódó" károkozásért, hanem a szükségtelen zavarással ingatlanuk forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenésért kaptak kártérítést, aminek jogszerűségét a részítélet anyagi jogereje folytán a jelen eljárásban eredménnyel nem vitathatják.

A felpereseket a választás joga az eljárás korábbi szakaszában megillette; azzal azonban, hogy a jogerős részítélettel megállapított értékcsökkenés megítélését tudomásul vették, nem igényelhetik a sérelmezett zavaró áthatások megszüntetésének elrendelését is. Az ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenés megtérítése olyan sajátos kártérítés, amely valójában a folyamatosan fennálló, adott birtokháborító állapot okozta hátrány ellensúlyozására szolgál.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 22.191/1999. sz.)