A Pécsi Ítélőtábla Gf.30425/2010/6. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 163. §, 164. §, 166. §, 196. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék G.40020/2010/22., *Pécsi Ítélőtábla Gf.30425/2010/6.* (ÍH 2011.127), Kúria Gfv.30272/2011/4.

***********

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.425/2010/6. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Liszkai Katalin ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Sőregi Zoltán ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen 17.885.322,- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2010. szeptember 24. napján kelt 1.G.40.020/2010/22. számú ítélete ellen 25. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, az alpereseket terhelő tőkemarasztalás összegét 3.517.091,- (Hárommillió-ötszáztizenhétezer-kilencvenegy) forintra leszállítja és a keresetet ezt meghaladó részében tekinti elutasítottnak.

Mellőzi az alperesek elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 125.178,- (Százhuszonötezer-százhetvennyolc) forint elsőfokú perköltséget.

Az alperesek által fizetendő elsőfokú eljárási illetéket 1.333.000,- (Egymillió-háromszázharmincháromezer) forintra leszállítja azzal, hogy az ezt meghaladóan feljegyzett elsőfokú illetéket az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 188.400,- (Száznyolcvannyolcezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessenek meg 211.000,- (Kettőszáztizenegyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság - a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.009/2007/5. számú hatályon kívül helyező végzése folytán - megismételt eljárásban meghozott ítéletével az alpereseket 14.570.373,- Ft tőke és ennek 2004. május 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, a keresetet ezt meghaladóan, az alperesek viszontkeresetét pedig teljes egészében elutasította. Kötelezte az alpereseket 1.780.000,- Ft perköltség megfizetésére a felperes javára, valamint 2.224.800,- Ft le nem rótt illeték megfizetésére az állami adóhatóság felhívására. Megállapította, hogy az alperesek szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti - megtévesztésre alapított - viszontkeresete alaptalan, mert a Ptk.236.§ (1) bekezdése szerinti megtámadási határidő eltelt, vizsgálta azonban a megtévesztésre hivatkozást a felperesi keresettel szembeni védekezésként, érvénytelenségi kifogásként, és vizsgálta a felek közti szerződés érvénytelenségét az alperesek feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással előterjesztett érvénytelenségi kifogására figyelemmel is. Az érvénytelenségi kifogásokat azonban alaptalannak találta, a megtévesztésre alapított kifogás körében a hatályon kívül helyezést megelőzően meghozott, 1.G.40.019/2004/117. számú ítéletben kifejtettekkel egyezően azért, mert az volt a jogi álláspontja, hogy az alperesek nem lehettek abban a hiszemben, hogy 2003. áprilisi szerződéstervezetnek megfelelő szövegű szerződést írják alá, az a tény pedig, hogy a szerződés szövegét kellő alapossággal, vagy egyáltalán nem olvasták el aláírás előtt, a másik fél érdekkörén kívül esik, megtévesztés címén erre alappal hivatkozni nem lehet.

A feltűnő értékaránytalanságra alapított érvénytelenségi kifogás körében - a hatályon kívül helyező végzésben adott iránymutatásnak megfelelő bizonyítás eredményeként - arra a következtetésre jutott, hogy az alperesek az őket a Pp.164.§ (1) bekezdése szerint terhelő bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, a támadott szerződés érvénytelenségét nem bizonyították a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésre álló bizonyítékok, a könyvszakértői vélemények alapján sem lehetett megállapítani azt a tényt, hogy a csereszerződésbeni kölcsönös szolgáltatásoknak, azaz az elcserélt üzletrészeknek a csereszerződés időpontjában mennyi volt a forgalmi értéke, ezért nem volt megállapítható a szolgáltatások közti feltűnő értékaránytalanság sem. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság az e körben rendelkezésre álló bizonyítékokat részletesen ismertette, és ezek mérlegelése eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek feltűnő értékaránytalanságra alapított érvénytelenségi kifogása alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a viszontkereset és érvénytelenségi kifogás alaptalansága folytán a felperesi követelést az érvényes szerződésből kiindulva bírálta el, és a felperesi kereset jogalapjául megjelölt üzletrész csereszerződés 12. pontját - mely szerint a csereszerződés megkötésének napjáig a S. M. Kft-t terhelő kötelezettségekért (pl. munkabérek, műsorszolgáltatási díj, közüzemi- és egyéb számlák) I.rendű alperes és II.rendű alperes kötelesek helytállni, míg a szerződés megkötésének napjától ezen kötelezettségek a felperest terhelik - úgy értelmezte, hogy az alperesek a szerződéskötés előtt keletkezett, esedékessé vált tartozásokon kívül azokért a kötelezettségekért is helytállni tartoznak, amelyek (pl. bírság, adó, járulék, szerzői jogdíj stb.) tekintetében a fizetési kötelezettség még az alperesek tulajdonosi időszakában keletkezett, és ekkor lett volna fizetendő, de a marasztalást tartalmazó hatósági, bíróság határozat csak később lett jogerős. Az alperesek terhére vette figyelembe az ő időszakukban keletkezett, és még akkor fizetendő, de általuk megfizetni elmulasztott adó és egyéb köztartozások miatt kiszabott bírságokat, pótlékokat is, hivatkozva arra, hogy az alperesek a csereszerződés 8. pontjában kijelentették, hogy a S. M. Kft-nek lejárt köztartozása nincs, a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azonban az volt megállapítható, hogy e szerződési nyilatkozat nem fedte a valóságot. A szerződés 12. pontjának értelmezésénél a felperes szerződéskötési szándékára utalt, és nyomatékkal vette figyelembe azt, hogy a felperes tehermentes céget szeretett volna vásárolni, illetve cserélni, és álláspontja szerint ennek biztosítékául szolgált az alperesi kötelezettségvállalás, e céllal foglalták szerződésbe a felek e megállapodást.

A részletes elszámolásnál az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során kirendelt B.-né K. A. igazságügyi könyvszakértő véleményében - a csereszerződés időpontjában a S. M. Kft lejárt és esedékes tartozásaként - kimutatott tartozáson kívül az alperesek fizetési kötelezettségét az alábbi összegek tekintetében állapította meg:

1. Utólagos adóvizsgálat során feltárt 1.600.000,- Ft ÁFA hiány, az ehhez kapcsolt 163.000,- Ft késedelmi pótlék és 180.000,- Ft mulasztási bírság, így összesen 2.143.000,- Ft erejéig azért, mert az alperesek védekezésével szemben azt állapította meg, hogy az APEH jogerős határozatában megállapított adóhiányt és szankciókat e perben vitatni nem lehet, a rendelkezésre álló adatok szerint pedig az alpereseket terheli a felelősség a csereszerződés előtti valós vagy fiktív gazdasági eseményekért, és ezek adójogi következményeiért (elsőfokú ítélet 8. oldal 2. pont).