BH 1994.1.8 I. A becsület csorbítására alkalmas tényállítás akkor is alkalmas a rágalmazás vétségének a megvalósítására, ha a sértett neve a sajtóközleményben nem szerepel, de a sértett kiléte egyértelműen azonosítható [Btk. 179. § (2) bek. b) pont].

II. A sajtóközleményben vagy a könyvben megvalósult rágalmazó tényállítás esetén a magánvádlónak nem kell tételesen bizonyítania, hogy a cselekmény elkövetése, illetőleg az elkövető kiléte pontosan mely időpontban jutott a tudomására, hanem elegendő annak a valószínűsítése is [Be. 123. § (1) és (3) bek., Btk. 183. § (1) bek.].

A kerületi bíróság a terhelt ellen a 2 rb. nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a terheltet megrovásban részesítette.

A másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a terheltet 2 rb. nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt halmazati büntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az egynapi tétel összege 350 forint, a pénzbüntetés összege tehát 35 000 forint. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1988-ban egy rádiós dokumentum-riport műsort készített, amelyben negatív előjellel több alkalommal elhangzott a magánvádló neve mint a nőgyógyászati klinikán spirálokat "lopó" orvos. Emiatt a magánvádló feljelentést tett, és újságírói etikai eljárásra került sor, amelynek során a terheltet elmarasztalták.

A terhelt ezt követően az egyik időszaki lapban, az etikai bizottsági eljárásra és közvetve a magánvádló tevékenységére utalva, a következőket írta: "Az 1988-as etikai bizottsági elmarasztalásomról. Akkori dokumentumműsorom is egy koncepciós perről szólt. Az egyik fővárosi klinika szülész adjunktusát rakták az utcára, mert leleplezte a spirálokat lopó orvoskollégáját, aki mellesleg a rektor rokona volt..."

A terhelt 1991. év elején könyvet jelentetett meg, amelyben a magánvádlót "doktor X. "-ként megjelölve, ismét utalás történik a fenti esetre, a spirálokat "lopó" orvosra. Utal a könyv Zs. professzorra mint az intézet vezetőjére, arra, hogy a spirálokat ellopó orvos az egyetem rektorának a rokona és arra, hogy ez az orvos "... nevezzük doktor X.-nek, Amerikába repült egyéves ösztöndíjjal..." A magánvádló magánindítványt terjesztett elő.

A jogerős bírósági határozatok ellen a terhelt és a védője terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelem sérelmezte a vádlott bűnösségének a megállapítását, mivel - a kérelem szerint - a sértett nevének megjelölése hiányában személye pontosan nem azonosítható, és ez kizárja a bűncselekmény megállapíthatóságát. Hivatkozott még a kérelem arra, hogy a kiszabott büntetés mindenképpen eltúlzottan súlyos, végül hogy a magánindítvány elkésett.