BH 1993.6.357 A bérlő által a bérleményben okozott kár megtérítésével kapcsolatos igény elbírálásának szempontjai [Ptk. 318. §, 339. §].

Az alperes a részvételével megalakított polgári jogi társaság képviseletében - építési engedéllyel - 1985-ben egy 5,4 m2 alapterületű üzlethelyiséget alakított ki. Ennek bérlőjéül a kerületi tanács igazgatási osztálya a polgári jogi társaságot jelölte ki, fenntartója azonban az alperes volt, aki itt ajándéktárgyak árusításával foglalkozott. Az alperes a helyiség fűtésére elektromos hősugárzót használt, amelyet 1987-ben vásárolt. Ennek ismert üzemeltetési szabálya 50 cm- tűztávolság betartását írta elő. 1991. május 23-án az alperes a hősugárzót zárás után is bekapcsolva hagyta. 24-én hajnalban tűz keletkezett, ez az üzlethelyiség kiégésén túl a lakóépületben is kárt okozott. A tűzoltó-parancsnokság helyszíni megállapítása és az ezen alapuló határozata szerint a tűzesetet a fűtőberendezés műszaki hibája okozta, tűzvédelmi szabálysértés nem történt. A tűzkár helyreállítását a felperes végeztette el az általa megelőlegezett költségen.

A kerületi IKV felperes keresetlevelet terjesztett elő, a tűzkár helyreállítási költségeként 5 479 757 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A keresete jogalapjaként hivatkozott a helyiséggazdálkodási rendelet szabályaira, amely szerint a bérlő által kizárólag használt, üzemeltetett berendezés karbantartásáról a bérlő köteles gondoskodni.

Az alperesi védekezés szerint az üzemeltetés szabályait betartotta, a terhére tűzvédelmi szabálysértés nem volt megállapítható, mert a hősugárzó működtetése - annak használati előírása szerint - jelenlétét nem igényelt. A megelőzően tapasztalt biztosítékkiégés nem volt a hősugárzó működési zavarára visszavezethető, így karbantartási mulasztás a terhére nem állapítható meg. A tűzeset okaként vis maiorra hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság a tűzoltó-parancsokság határozata, a határozatot hozó B. F. alperesi felkérésre adott magánszakvéleménye és a per egyéb adatai alapján tényként azt állapította meg, hogy az alperes részéről tűzvédelmi szabálysértés a tűzesettel kapcsolatban nem történt. A berendezés üzemeltetése nem igényelt rendszeres ellenőrzést, a karbantartás, illetőleg időszakos felülvizsgálat nem volt előírt működtetési kötelezettség. A biztosíték esetenkénti kioldása nem hozható egyértelmű összefüggésbe a hősugárzó meghibásodásával. Az így elfogadott tényállás alapján az elsőfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy a kár keletkezésében "alperesi oldalon a jogellenes magatartás hiányzik". Ezért a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helytadást kért. Utalt a tűzvédelmi házirend 2. pontjának megsértésére, amely szerint villamos berendezés csak felügyelet mellett üzemeltethető.

Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A rendelkezésre álló peradatok alapján az ügyben érdemi döntés nem hozható.