A Kúria Kfv.35526/2020/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (Veir) 36. § (1) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok felülmérlegelésre, azonban a bizonyítékok okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat olyan fokú jogszabálysértést, amely megnyitja a Kúria számára az adott bizonyítékkal összefüggésben a jogerős ítélet megváltoztatását, azonban ilyen a perbeli esetben nem volt fellelhető.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I. 35.526/2020/11.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke;

Dr. Heinemann Csilla előadó bíró;

Huszárné Dr. Oláh Éva bíró

A felperes: név

(cím)

A felperes képviselője: dr. Szilágyi Roland ügyvéd

(cím2)

Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága

(cím2)

Az alperes képviselője: név2 kamarai jogtanácsos

(cím2)

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 10. szám alatt

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 2.K.703.476/2020/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 2. K. 703.476/2020/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 250.000 (kettőszázötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak- külön felhívásra-3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2008-2009 években a Kft. (továbbiakban: Kft.) tagja és ügyvezetője volt, aki a Kft. pénzügyeit intézte. Az adóhatóság a Kft. iratai alapján vizsgálta a társaság pénztárzáró egyenlegét, és a pénztárt érintő bizonylatok átvizsgálása, az elfogadott készpénzes bevételek és kiadások kronologikus sorrendben történő összesítése alapján 436.339.160 Ft eltérést tárt fel. Az eltérés jelentős részét (400 millió Ft) kezesi teljesítés jogcímmel megjelölt tételek tették ki. Rögzítette, hogy az eltérést eredményező tételek tekintetében a főkönyvi kartonokon a bizonylatszám rovatban semmilyen adat nem került kitöltésre.

[2] A készpénzösszeg gazdasági társaság javára történő felhasználását a felperes 3 db üzleti feljegyzés megnevezésű dokumentummal, valamint az és a között 2008. szeptember 10. napján Montevideóban kötött 3.700.000 USD kölcsönösszegről szóló kölcsönszerződés másolatával, valamint a Cannes-ban 2008. október 15-én kelt magyar-angol nyelvű kezesi nyilatkozattal igazolta. Ezen kívül bemutatta a kölcsönadó megbízásából ügyvéd által aláírt fizetési felszólításokat, valamint 13 db átvételi elismervényt, amelyekkel a pénzösszegek átadására sor került.

[3] Az adóhatóság vizsgálta a kezesi kötelezettségvállalás igazolására benyújtott dokumentumokat és álláspontja az volt, hogy a panamai és uruguayi székhelyű társaságok közötti kölcsönügylet realizálódása nem nyert igazolást, miután a kölcsönszerződés utalást sem tett a felperesre, illetőleg a Kft.-re. Így az sem volt megállapítható, hogy a Kft. milyen módon volt kapcsolható a külföldi felek közötti állítólagos kölcsönügylethez, melynek okszerű, konkrét indokát a felperes sem adta meg. Azt sem tisztázta a felperes, hogy a Kft. részéről miben állt a készfizető kezességvállalás indoka. Arra vonatkozóan sem merült fel bizonyíték, hogy a Kft. kezesként történő helytállását követően a kölcsönbe vevő a Kft. felé történő visszatérítésre miként intézkedett.