BH 2003.8.326 Hitelkeretet biztosító szerződés alapján a végrehajtási záradék kiállításának feltételei [Vht. 19-21. §-ok, Ptk. 522. § (1) bek.].

A végrehajtást kérő az 1998. december 18-án kelt közjegyzői okiratban kötelezettséget vállalt arra, hogy az adósnak 1998. december 18. napjától és 1999. december 16. napjáig -12 000 000 forint összegű hitelkeretet biztosít, és ennek terhére - az adós külön rendelkezése nélkül kölcsönt folyósít, ha a fizetési megbízások teljesítéséhez az adós bankszámla-követelése nem nyújt fedezetet. A végrehajtást kérő előadása szerint a hitelkeretet az adós igénybe vette, azonban a szerződés végső lejártának napján, 1999. december 16-án a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az azonnali beszedési megbízás eredményeként az adós tartozása 1 123 309 forinttal csökkent.

A végrehajtást kérő a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal ellátását kérte, 11 846 290 forint és járulékai behajtása végett.

A végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasító (helyesen: az okirat végrehajtási záradékolását megtagadó [Vht. 19. § (1) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] végzést a másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta, osztva az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint külön kölcsönszerződések kötése nélkül a folyószámlahitelkeretszerződés csak a rendelkezésre állás jutalékát igazolja az adós kötelezettségvállalásaként. Önmagában a feleknek a Ptk. 522. §-ának (1) bekezdése szerint minősíthető szerződése nem igazolja a kölcsönszerződések vagy egyéb hitelműveletek alapján keletkezett adósi kötelezettségvállalás tényét, tárgyát, mennyiségét és jogcímét, azaz a Vht. 21. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a közjegyzői okiratnak végrehajtási záradékkal való elláthatósága esetére előírt konjunktív feltételek mindegyikét.

A jogerős végzés ellen a végrehajtást kérő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyet arra alapított, hogy téves a jogerős végzésben kifejtett az az álláspont, amely megköveteli megbízásonként közjegyző előtt kölcsönszerződés kötését. A végrehajtás alapjául szolgáló közokiratba foglalt szerződés ún. "atipikus" szerződésnek minősül, amely nem csupán keretet nyújt ahhoz, hogy az adós egyoldalú nyilatkozattal, harmadik személy rendelkezésére - vagy más adósi kötelezettséget keletkeztető - jogviszonyt hozzon létre - mint amire a másodfokú bíróság hivatkozik -, hanem lehetőséget biztosít arra, hogy az adós kölcsönt vegyen igénybe. Az adósi kötelezettség tehát nem a folyószámlahitel-szerződés alapján kötendő kölcsönszerződésen alapul, hanem magán a folyószámlahitel-szerződésen.

Az adós felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A végrehajtást kérő felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.