BH 2003.1.3 I. A társtettességben elkövetett emberölés bűntettének a kísérletéért tartoznak büntetőjogi felelősséggel, akik eszköz igénybevétele nélkül vesznek részt az ölési cselekmény elkövetésében [Btk. 20. § (2) bek., 166. § (1) bek.].

II. Az emberölés bűntette kísérletéért pszichikai bűnsegédként felelnek azok, akik azon túlmenően, hogy a helyszínen jelen vannak, a társtetteseket támogatva a sértett megölését helyezik kilátásba [Btk. 21. § (2) bek., 166. § (1) bek.].

A megyei bíróság a 2001. február 22-én kelt ítéletével az I. r., a II. r. és a III. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, míg a IV. r. és az V. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében állapította meg.

Ezért az I. r. vádlottat 6 évi börtönbüntetésre és 6 évre a közügyektől eltiltásra, a II. r. és a III. r. vádlottat személyenként 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra, a IV. r. és az V. r. vádlottat pedig egy-aránt 3 évi fogházbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen valamennyi vádlott és védőik felmentés végett fellebbezést jelentettek be.

A másodfokú tárgyaláson a védők a cselekmény enyhébb - életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletekénti - értékelését és a védencükkel szembeni büntetés enyhítését kérték.

A legfőbb ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezések nem alaposak.

A megyei bíróság a tényállást a bizonyítékok hiánytalan számbavételével, azok helytálló értékelése útján állapította meg. E tevékenységéről számot adva részletesen megindokolta, hogy a vádlottak tagadásával szemben miért a sértett következetes előadása, illetve az azt alátámasztó érdektelen tanúvallomások és a sérülések objektív adatain alapuló orvos szakértői vélemény alapján állapította meg a történteket.