A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30064/2009/8. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 3. §, 55. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 10. §, 152. §, 153. §] Bírók: Murányi Katalin, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

Gfv.XI.30.064/2009/8.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Darázs Lénárd ügyvéd (...) által képviselt H. Korlátolt Felelősségű Társaság (...) felperesnek a dr. Argayné dr. Róth Mária ügyvéd (...) által képviselt P. Korlátolt Felelősségű Társaság (...) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2008. október 22-én kelt 9.G.40.237/2008/9. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2009. április 27. napján megtartott tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 9.G.40.237/2008/9. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság VB/07134 számú közbenső ítéletét érvényteleníti.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 42.000 (Negyvenkettőezer) Ft első fokú és 63.000 (Hatvanháromezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a felperes az illetékes adóhatóságtól - kérelmére - 864.000 (Nyolcszázhatvannégyezer) Ft tévesen lerótt illeték visszatérítésére jogosult.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a felperes gazdasági társaság 2004. január 6-án aláírt társasági szerződése akként rendelkezett, hogy a társasági jogviták tekintetében a szerződő felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját eljárási szabályzata szerint egy választottbíróval, magyar nyelven jár el. Társasági jogvitának minősül a társaság és tagja - ideértve a kizárt, vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is - közötti, valamint a tagok egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel kapcsolatban, avagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita. Ugyanilyen választottbírósági kikötést tartalmazott a felperes alapító tagjai által 2004. január 6-án aláírt szindikátusi szerződés, mellyel szabályozták az együttműködésüket.

A felperes gazdasági társaság 2007.január 24-én megtartott taggyűlésén a törzstőke 91 %-a volt képviselve, a jelenlévő tagok többsége (90 %-a) elhatározta a társasági szerződés módosítását. Ez érintette a választottbírósági kikötést is, mert a továbbiakban a társasági szerződéssel és a tagsági jogviszonnyal összefüggő ügyek elbírálására a Pest Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. A társasági szerződés módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték.

A jelen per alperese a Választottbírósághoz 2007. július 26-án benyújtott keresetében a jelen per felperesének kötelezését kérte 26 millió Ft kártérítés megfizetésére, továbbá alperesnek a felperes franchise rendszerébe történő felvételére, azaz 2008. évre vonatkozó franchise szerződés megkötésére és a perköltség megfizetésére. A Választottbíróság hatáskörének jogalapjaként a jelen per felperese társasági szerződésének 19. pontját jelölte meg.

A jelen per felperese a választottbírósági eljárásban előterjesztett írásbeli védekezésében elsődlegesen hatásköri kifogást jelentett be, másodlagosan érdemi védekezést terjesztett elő. Hatásköri kifogása indokaként arra hivatkozott, hogy 2007. január 27-én "hatályon kívül helyezték" a felperes korábbi társasági szerződését és új társasági szerződést fogadtak el, amely már nem tartalmaz választottbírósági kikötést. A szindikátusi szerződés hatásköri szabálya pedig nem terjed ki a jelen per alperesére, mert ő abban nem volt szerződő fél.

A jelen per alperese vitatta, hogy a taggyűlésen meghozott határozat alapján a választottbírósági szerződést módosíthatták volna. Utalt továbbá arra, hogy a szindikátusi szerződés is tartalmazott olyan választottbírósági kikötést, amely a választottbírósági hatáskört megalapozhatta.

A Választottbíróság által 2007. november 18-án megtartott első tárgyaláson a felek az írásban benyújtott kérelmeiket fenntartották. A Választottbíróság felhívta a feleket arra, hogy a kereset jogalapjával kapcsolatos indítványaikat és észrevételeiket tegyék meg, amelyre a jelen per felperese akként nyilatkozott, hogy a kereset jogalapját vitatja.

A Választottbíróság a 2007. november 18-i határnapon kihirdetett végzésében a kereset jogalapja tekintetében a bizonyítási indítványt befejezettnek nyilvánította, majd ezt követően 2007. december 10-én meghozott közbenső ítéletében megállapította, hogy a választottbírósági felperes keresetének jogalapja fennáll. A jelen per felperesének - a választottbírósági eljárás alperesének -hatásköri kifogását elbírálva azt állapította meg, hogy a választottbírósági szerződés olyan önállósággal rendelkezik azzal a szerződéssel szemben, amelynek részeként szerepel, hogy abból következően a társasági szerződés bármely rendelkezésének hatályvesztése önmagában nem jár a választottbírósági szerződés hatályának megszűnésével. Az egyébként kisebbségbe került jelen perbeli alperes által aláírt választottbírósági szerződés hatálya a peres felek közötti jogvitát érintően nem szűnt meg. Az okiratok tartalmát értékelve és mérlegelve a Választottbíróság azt állapította meg, hogy a felperes a szindikátusi és az együttműködési szerződéseket megszegte. Ennek alapján nyilvánította ki azt, hogy a felperes kártérítési keresetének jogalapja fennáll.

A felperes a 2008. február 15-én benyújtott keresetében a Választottbíróság közbenső ítéletének érvénytelenítését kérte, melynek okaként a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § /1/ bekezdésének d) pontját jelölte meg. E körben arra hivatkozott, hogy a Választottbíróságnak nincs hatásköre az eljárás lefolytatására.

Másik érvénytelenítési okként a Vbt. 55. § /2/ bekezdés b) pontját jelölte meg, azaz arra hivatkozott, hogy a közbenső ítélet a magyar közrendbe ütközik.

A felperes azt a jogi álláspontot fejtette ki, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) rendelkezése szerint kifejezetten a társasági szerződésben rendelkezhetnek a tagok arról, hogy választottbírósági kikötést alkalmaznak-e a társasági jogvitáikra. A választottbírósági kikötés kötelezően a társasági szerződés része, ezért a perbeli esetben a társasági szerződés módosítása a választottbírósági kikötés hatályon kívül helyezésével járt. A választottbírósági kikötés nem élvezhet abszolút önállóságot azzal a szerződéssel szemben, amelyben szerepel.

A közrendbe ütközés megállapítását a felperes arra alapította, hogy a közbenső ítélet olyan mértékben megalapozatlan, amely sérti a polgári eljárás szabályait és elveit, nem egyeztethető össze a magyar közrend által támasztott követelményekkel. A határozatból nem derül ki, hogy mi a jogalap. A Választottbíróság a felek ellentétes nyilatkozatai ellenére nem tisztázta a jogilag jelentős tényeket. Az eljárás folytatásának pontos ítéleti alapját nem határozta meg. A közbenső ítélet közvetett módon a pályázati összegek felhasználásának kérdését is érinti, ezért az állami támogatások felhasználásának jogszerűségébe vetett bizalom meggyengítésére is alkalmas. Kifogásolta, hogy a Választottbíróság nem adott lehetőséget részére arra, hogy az ügy érdemében részletesen nyilatkozzon, hanem befejezetté nyilvánította az eljárást.