A Nyíregyházi Törvényszék K.22622/2011/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 3. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bucskó István
Kapcsolódó határozatok:
*Nyíregyházi Törvényszék K.22622/2011/3.*, Nyíregyházi Törvényszék K.22622/2011/5., Kúria Kfv.35335/2012/5., 3115/2016. (VI. 21.) AB határozat
***********
Nyíregyházi Törvényszék
4.K.22.622/2011/3.
A törvényszék Dr. Hajzer László ügyvéd által képviselt felperesnek - Dr. Moskovitsné Dr. Tőkés Mónika jogtanácsos által képviselt alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi
I t é l e t e t
A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 180.000 ( egyszáznyolcvanezer) forint feljegyzett kereseti illetéket, valamint az alperesnek - 15 nap alatt - 50.000 ( ötvenezer ) forint perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes a 2006. március 17. napján megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta B. F. 4300/28902 arányú, valamint B. F.né 2702/28902 arányú tulajdonát képező ny-i x/3 hrsz. alatt felvett " erdő" művelési ágú, 36 ha 1140 m2 területű 288,91 ak. értékű ingatlant 15.000.000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 8. pontjában a felperes az alábbi nyilatkozatot tette: " A vevő kijelenti, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1003216729 szám alatt regisztrálta, és az illetékekről rendelkező 1990.évi XCIII. törvény ( a továbbiakban: Itv. ) 26.§.(1) bekezdés p.) pontja alapján nyilatkozik, hogy a jelen adásvétellel szerzett termőföldet a jelen adásvételi szerződés aláírásától számított legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja".
A NAV Sz-Sz-B. megyei Adóigazgatósága Illeték Kiszabó Osztály 1.( a továbbiakban: elsőfokú hatóság ) 2011. április 21. napján meghozott 8077532800 számú határozatával megállapította, hogy a felperest 1.842.340 Ft illetékfizetési kötelezettség terheli tekintettel arra, hogy a - Ny. Körzeti Földhivatal 2011. április 4. napján kelt tájékoztatásából megállapíthatóan - a vétel tárgyát képező ingatlan hányadra B. F. földhasználó javára 2005.07.03 és 2010.07.13. közötti időszakban földhasználati jog, mint vagyoni értékű jog került bejegyzésre, ez okból az Itv. 26.§.(1) bekezdés p.) pontjában írt tételes jogi feltételei az illetékmentességnek nem állnak fenn.
A NAV Sz-Sz-B. megyei Adóigazgatósága Adóalany Nyilvántartási, Eljárási és Illetékfőosztály a 2011. július 7. napján meghozott határozatával az elsőfokú hatóság 8077532800 ügyiratszámú határozatát hivatalból saját hatáskörben visszavonta arra tekintettel, hogy az ügyben nem történt meg az Erdészeti Igazgatóság megkeresése a vétel tárgyát képező ingatlan használatára jogosult személy megállapítása érdekében.
Az Állami Erdészeti Szolgálat D-i Igazgatósága a 2004. április 8. napján meghozott 805/20/2004.számú határozatával D. E-nét a ny-i x/3 hrsz-ú 35 ha 1140 m2 térmértékű erdőterületre vonatkozóan megbízott erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette. E határozat indokolása megállapította azt, hogy a közös tulajdonú erdőterület használatára vonatkozóan D. E-né erdőgazdálkodókénti megbízása szótöbbséggel létrejött.
Az elsőfokú hatóság a 2011. augusztus 17. napján meghozott 8077533951 számú határozatával megállapította, hogy a felperest 3.000.000 Ft illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek az esedékességi napja a határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap. Az elsőfokú hatóság a döntését az Itv. 26. § (1) bekezdés p.) pontjára alapította megállapítva azt, hogy az Erdészeti Igazgatóság tájékoztatása értelmében a nyírbátori x/3 hrsz-ú ingatlan tekintetében az erdőgazdálkodói tevékenységet D. E-né folytatja, ez okból az illetékmentesség feltételei a felperes vonatkozásában nem állnak fenn.
Az elsőfokú hatóság határozatával szemben a felperes fellebbezéssel élt, melyben előadta azt, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV.Tv. ( a továbbiakban: Tft.) 25/B.§ (2) bekezdése értelmében erdőművelési ágú földrészlet használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. Az erdőkre vonatkozó adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat megkeresésre köteles átadni a körzeti földhivatalnak, amely az adatokat az ingatlan-nyilvántartás adataival hivatalból kiegészíti, szükség esetén hivatalból nem pótolható adatok szolgáltatására felhívja az erőgazdálkodót. E tényre figyelemmel a földhasználatot nem kellett bejelentenie, s jóhiszeműen azt gondolta, hogy B. F. korábbi tulajdonos eleget tett a kötelezettségének, s a földhasználatot az adásvétellel egyidejűleg törölteti a földhasználati nyilvántartásból.
Előadta továbbá azt, hogy édesanyja D. E-né 2002. május 31. napján vásárolt részarányt a ny-i x/3 hrsz. alatt felvett ingatlanban, s társult erdőgazdálkodás keretében, az ingatlan többi tulajdonosának megbízásából, az ingatlan erdőgazdálkodójaként az erdőkezelői jogot 2004. év áprilisában megkapta az erdőfelügyelettől. Kijelentette, hogy már az ingatlan vásárlásakor tisztában volt azzal, hogy a megbízás nem minősül vagyoni értékű jog átruházásának, s édesanyja e megbízást elfogadva ingyenesen vállalta a feladat ellátását. A fellebbezési érvelés szerint téves a megbízási szerződést quasi bérletként értelmezni mivel, ha a szándékuk erre irányult volna, akkor mint közeli hozzátartozók haszonbérleti szerződést kötnek egymással. Előadta továbbá, hogy az esetlegesen kitermelt faanyag, továbbá egyéb javak és szolgáltatások nem kerülnek az erdőgazdálkodó tulajdonába. A megbízási szerződés alapján a megbízott erdőgazdálkodó a képviseletében járt el, gyakorlatilag hosszú távú vagyonkezelési tevékenységet végez. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény. ( a továbbiakban: EVT) szerint az erdőgazdálkodót megillető jogok és kötelezettségek nem érintik az erdőterület tulajdonosának a tulajdoni jogosítványát és kötelezettségeit.
Az alperes a 2011. október 19. napján meghozott 2525361312 számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes megállapította, hogy az illetékkiszabás alapját képező ny-i x/3 hrsz-ú ingatlan 7002/28902 tulajdonú hányadú földhasználója nem a felperes volt, így a termőföldet nem a felperes hasznosította, ez okból az Itv. 26. § (1) bekezdés p.) pontja szerinti 3.000.000 Ft összegű visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésének kötelezettsége terhelte. Az alperes a döntését az Itv.3. § (3) bekezdése a) 26. § (1) bekezdés p) és 102. § (1) bekezdés d ) alpontjára alapította. Az alperes - a H. B. megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 2011. június 22. napján kelt 18.3/9616-1/10/2011. számú tájékoztatás alapján - megállapította, hogy a ny-i x/3 hrsz-ú földterület erdőgazdálkodója D. E-né 2004-től kezdődően. E tényre figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes személyében az illetékmentesség feltételei nem állnak fenn tekintettel arra, hogy az erdő tekintetében kizárólag egy személy gyakorolhatja az erdőgazdálkodói jogokat, így nincs arra jogszabályi lehetőség, hogy D. E-né mellett a felperes is földhasználóként legyen nyilvántartva. Rámutatott arra, hogy az ingatlan vásárlásának időpontjában a vevőnek kell mérlegelnie, hogy élni kíván-e mentességgel, mert ha igen, és a vállalt feltételek mégsem teljesülnek, adózónak a következményeket viselnie kell. Az a tény pedig, hogy az Etv. értelmében egy erdőterületnek kizárólag egy erdőgazdálkodója lehet, nem eredményezi a felperesnek az illetékmentességhez szükséges feltételek teljesítése alóli mentesülését.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!