16/2001. Számviteli kérdés

451/2010/Szt. 73. § (1) bek./ISZ

Értékesítéseikhez kapcsolódóan a vállalkozások többféle engedményt nyújthatnak. A különböző elnevezésekkel illetett engedmények (fix összegű, arányos, progresszív árengedmények, skontó, rabatt, bónusz) gazdasági tartalma sok esetben félreérthető, számviteli és általános forgalmi adó szerinti kezelésük nem egyértelmű. Milyen engedménytípusokat különböztethetünk meg, és hogyan kell a különböző formában adott engedményeket, illetve az esetlegesen hozzájuk kapcsolódó általános forgalmi adót elszámolni?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) a kérdésben szereplő értelmezési problémák kezelésére az egységes értelmezést segítő néhány pontosítást és kisebb változtatást eszközölt. Az alábbiakban - összefoglalásképpen - felsoroljuk az értékesítéshez kapcsolódóan az eladó által nyújtható (adható) engedményeket elnevezésük mellőzésével, a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően [a számviteli törvény 16. §-ának (3) bekezdésében rögzített a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvnek megfelelően]. A könnyebb értelmezés érdekében a javasolt számlakeret tükör szerinti számlaszámokkal ellátott könyvelési tételeket, és az esetlegesen kapcsolódó áfa-tételeket is feltüntettük.

A gazdálkodónak - amennyiben az értékesítéshez kapcsolódóan engedmény nyújtásáról dönt - elsőként azt kell megítélnie, hogy az adott engedménnyel kell-e az árbevételt módosítani, vagy sem. Az alábbi I. rész szerinti esetekben kötelező az árbevételt módosítani, egyéb, az árbevételt és az adóalapot módosító elszámolás a gazdasági esemény jellegéből következően nem jellemző.

I. Az értékesítéshez kapcsolódó árbevétel-módosítást - a számlában adott engedmény esetét kivéve - minden esetben helyesbítő számla kiállításának kell kísérnie, azt helyesbítő számlával kell bizonylatolni. A helyesbítő számlában adott engedmény módosítja az általános forgalmi adó alapját is. A számlázott engedmények fajtái:

1. Az értékesítésről kiállított számlában, a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan adott engedmény [számviteli törvény 73. §-ának (1) bekezdése]. Ezt az engedményt a számla kiállításakor adták, a számlában szerepel az eredeti eladási ár, annak fizetendő áfája, az adott engedmény összege, az engedményre jutó fizetendő áfa tételenként; illetve a kettő különbözeteként meghatározott összeg (a számla végösszege) és annak áfája. Nincs külön elszámolási vonzata, az elszámolt nettó árbevétel és a kapcsolódó általános forgalmi adó eleve csökkentett összegben kerül könyvelésre.

1. T 31 - K 91-92 Az értékesítés nettó árbevételének (az engedmény számlában adott összegével csökkentett, áfát nem tartalmazó összegének) elszámolása a számla alapján.

2. T 31 - K 467 A számla végösszegéhez kapcsolódó fizetendő áfa elszámolása.

2. a) A vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, helyesbítő számlában, utólag adott engedmény [számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja]. Az engedmény kapcsolódik az általános értékesítési folyamathoz, illetve az értékesítéskor a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérésekhez vagy a teljesítést követően végrehajtott - a tényleges teljesítéshez igazodó - szerződésmódosításokhoz. Az engedmény helyesbítő számlában adott összege minden ilyen esetben csökkenti az értékesítés elszámolt nettó árbevételét és fizetendő általános forgalmi adóját. A helyesbítés az eredeti teljesítési időpontra vonatkozik, annál is inkább, mivel ilyen esetekben nem történik eszközmozgás.

b) A visszáru [számviteli törvény 73.§-a (2) bekezdésének d) pontja]. A visszáru tulajdonképpen csak elszámolástechnikai értelemben sorolható az engedmények közé, mivel ebben az esetben a készlet mozgásához az ügylet műszaki teljesüléséhez kapcsolódó számviteli elszámolásról van szó. A visszáruzás az eredeti értékesítéshez kapcsolódó, de technikailag önálló ügylet, így az erről kiállított helyesbítő számlát a visszáruzás szerinti teljesítés (a visszavétel) időpontjára kell kiállítani.

c) A készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény [számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja]. Ebben az esetben utólag, az eszköz termelési folyamatba történő bevonása során léphet föl szavatossági igény, így az ekkor kiállított helyesbítő számla teljesítési dátuma - melyre a korábban elszámolt árbevételt kell módosítani - a szavatossági igény megismerésének időpontja lesz.

A kiállított helyesbítő számlának tartalmaznia kell:

- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 170. §-a (1) bekezdésében előírtakat, különösen

-- hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát a helyesbítő számla módosítja,

-- a számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint,

-- valamint a módosítás természetét, illetőleg annak számszerűsített hatását, ha van ilyen,

- a számviteli elszámoláshoz az eredeti számla szerinti értéket módosító összeget és annak általános forgalmi adóját.

Elszámolása:

1. T 31 - K 91-92 Az értékesítés nettó árbevételének - az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazó - elszámolása az eredeti számla alapján.

2. T 31 - K 467 A számla végösszegéhez kapcsolódó fizetendő áfa elszámolása.

3. T 91-92 - K 31 Az értékesítés nettó árbevételének - az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazó - helyesbítése a helyesbítő számla alapján.

4. T 467 - K 31 A számla végösszegéhez kapcsolódó fizetendő áfa helyesbítése a helyesbítő számla alapján.

II. Az engedmények egy részénél a gazdálkodó - a szerződő felek által előre, szerződésben rögzített konstrukció szerint - meghatározhatja, hogy az engedmény összegével módosítani kívánja-e az értékesítés nettó árbevételét vagy sem. Ha az árbevétel-módosítás mellett dönt, akkor a fentebb vázolt I./2. a) elszámolási konstrukciót kell alkalmaznia. Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja az értékesítés nettó árbevételét módosítani, s így erről nem kíván helyesbítő számlát kiállítani, akkor ezen tételek sem az árbevételt, sem az általános forgalmi adó alapját nem módosítják, azokról helyesbítő számlát kiállítania nem kell. Az ilyen típusú engedmények a következők lehetnek:

3. Szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmény [számviteli törvény 81. §-ának (5) bekezdése]. Ez az engedmény akkor nyújtható, ha a szerződésben még az egyes ügyletek teljesülése előtt egyértelműen tisztázta az eladó és a vevő azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a (szintén szerződésben) meghatározott mértékű (nagyságú) engedmény jár. Az engedmény összege a feltételek teljesülésével egyidejűleg számolható el egyéb ráfordításként az eladónál, és egyéb bevételként a vevőnél.

Számlaösszefüggésekkel:

4. T 864 - K 479 Az engedmény összegének időszak végi elszámolása egyéb ráfordításként.

4. Szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény [számviteli törvény 85. §-a (3) bekezdésének o) pontja]. Ez a fajta engedmény az értékesítés ellenértéke kifizetésének esedékességével függ össze. Ha a vevő a megállapodás szerinti időpont(ok)on belül fizet, engedményt kap a vételárból. Az ilyen engedmény kvázi fordított kamat, amely nem a termék vagy szolgáltatás értékéhez, hanem az ellenérték pénzügyi realizálásához kapcsolódik. A hivatkozott törvényi hely szerinti késedelmi kamaton - általában - a szerződésben kikötött késedelmi kamatot (a fizetési késedelem idejére felszámítandó kamatot), ennek hiányában a Polgári Törvénykönyvben előírt mértékű kamatot kell érteni.

Könyvelése:

1. T 31 - K 91-92 Az értékesítés nettó árbevételének - az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazó - elszámolása az eredeti számla alapján.

2. T 31 - K 467 A számla végösszegéhez kapcsolódó fizetendő áfa elszámolása.

3. T 38 - K 31 Az adott engedménnyel csökkentett követelés összegének elszámolása a pénzügyi teljesítés időpontjára vonatkozóan, a bankértesítés alapján.

4. T 879 - K 31 Az engedmény összegének elszámolása pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként a pénzügyi teljesítés időpontjára vonatkozóan, a bankértesítés alapján.

5. Szerződéssel, illetve más okmánnyal alá nem támasztott, nem számlázott, értékesítéshez kapcsolódó engedmény [számviteli törvény 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. Az ilyen - kvázi - engedmények összegeit, melyek nem sorolhatók be az eddig felsorolt kategóriákba, elengedett követelésként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és (amennyiben azoknak eredményre gyakorolt hatása jelentős) a kiegészítő mellékletben azokat indokolni.

Elszámolása:

1. T 31 - K 91-92 Az értékesítés nettó árbevételének - az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazó - elszámolása az eredeti számla alapján.

2. T 31 - K 467 A számla végösszegéhez kapcsolódó fizetendő áfa elszámolása.

3. T 889 - K 31 Az engedmény összegének elszámolása elengedett követelésként, a megállapodás alapján.

Az értékesítéshez kapcsolódó engedmények az alapul szolgáló szerződésben foglaltak figyelembevételével besorolhatók valamelyik kategóriába, az adott engedmény elnevezésétől függetlenül.

[2000. évi C. törvény 73. § (1)-(2) bek., 81. § (5) bek., 85. § (3) bek. o) pont, 86. § (7) bek a) pont; 2007. évi CXXVII. törvény 170. § (1) bek.]