BH 2017.10.324 I. A kihirdetés a határozat közlésének egyik formája. Ezért, ha az ügyész jelen van a bírósági tárgyaláson, a kihirdetéssel az vele közöltnek tekintendő, és innen kell számítani a terhelt terhére előterjeszthető felülvizsgálati indítvány hat hónapos határidejének kezdetét [Be. 262. § (2) bek.].

II. Az abszolút eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért az a határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető [Be. 416. § (1) bek. c) pont].

[1] A járásbíróság a 2016. március 21. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk. 370. § (1)-(2) bek. b) pont bb) alpont] és lopás vétségében [Btk. 370. § (1)-(2) bek. a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül mint visszaesőt hat hónap szabadságvesztésre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a járásbíróság végzésével kiszabott egy év hat hónap börtönbüntetés és a járásbíróság egy másik végzésével kiszabott nyolc hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A határozat a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okból, a Be. 373. § (1) bekezdés III/b) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozva.

[4] Az indítvány szerint a bíróság jogerős ítéletének indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. A bíróság ugyanis annak ellenére, hogy kétrendbeli bűncselekményben mondta ki a terheltet bűnösnek, a határozat indokolásából a járási ügyészség vádiratával vád tárgyává tett lopás vétségének elkövetési magatartása teljes egészében hiányzik. Miután ezáltal a bíróság jogerős ítélete felülbírálatra alkalmatlan, az ügyész a járásbíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását indítványozta.

[5] A főügyészség rögzítette még indítványában, hogy a 2016. október 11. napján kelt felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a terhelt terhére a Be. 418. § (1) bekezdésében előírt hat hónapon belül került sor, mivel a járásbíróság jogerős, indokolt határozata 2016. április 15. napján került érkeztetésre a járási ügyészségen

[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt annak indokaival egyetértve fenntartotta. Azt csupán annyiban helyesbítette, hogy a főügyészség a felülvizsgálati indítványt eljárási okból jelentette be, ezért az a terhelt terhére benyújtottként nem értelmezhető.

[7] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[8] A megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja és a Be. 373. § (1) bekezdés III/b) pontja alapján, eljárási szabálysértésre hivatkozással terhelt terhére nyújtotta be felülvizsgálati indítványát, amelyet a Legfőbb Ügyészség akként helyesbített, hogy az a terhelt terhére benyújtottként nem értelmezhető.

[9] A Kúria ezzel egyetértett. A Kúria következetes gyakorlata szerint az eljárási szabálysértés miatt előterjesztetett felülvizsgálatnak tulajdonképpen nincs irányultsága, az sem a terhelt terhére, sem a javára nem szól. Következésképpen a felülvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályok körében a terhelt javára benyújtott felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések szerint bírálandó el és ezért időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető. Ennélfogva a jelen ügyben a Kúriának nem kellett vizsgálnia azt, hogy a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a Be. 418. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül került-e sor. Ugyanakkor a Kúria szükségesnek tartja felhívni a figyelmet az alábbiakra:

[10] A Be. 418. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

[11] A határozatot a Be. 262. § (1) bekezdése szerint azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is. Az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. A Be. 262. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a határozatot a jelenlévőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni.

[12] A járásbíróság az ítéletét a 2016. március 21. napján megtartott tárgyaláson hirdette ki, amely tárgyaláson jelen volt az ügyész, a terhelt és a védő egyaránt. A határozat közlése a felekkel az ítélet kihirdetésével megtörtént. A határozatot egyszer lehet közölni. A határozat kihirdetését követően az írásba foglalt határozat megküldése az érdekelteknek már nem minősül a határozat közlésének.

[13] A felülvizsgálati indítványt benyújtó ügyészség tévesen hivatkozott arra, hogy jelen ügyben az írásba foglalt jogerős ügydöntő határozat kézbesítésének napja tekintendő a határozat közlésének és ezért onnan kell számítani a Be. 418. § (1) bekezdésében meghatározott hat hónap jogvesztő határidőt.

[14] Valójában ez a határidő - a Be. 64. § (2) bekezdése értelmében - a határozat 2016. március 21. napján kihirdetéssel megtörtént közléséhez képest 2016. szeptember 21. napján lejárt. A felülvizsgálati indítvány 2016. október 12. napján érkezett meg a járásbíróságra. A Kúria azt csupán azért nem utasította el már a Kúriára érkezésekor, s még a Legfőbb Ügyészségnek megküldését megelőzően, mert következetes gyakorlatára figyelemmel a tartalma szerint bírálta el, és ezért nem tekintette a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványnak.

[15] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott (ún. abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor.

[16] A Be. 373. § (1) bekezdés III/b) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[17] A járásbíróság az előtte a járási ügyészség vádiratai folytán a terhelttel szemben folyamatban lévő ügyeket a 2016. március 21. napján megtartott tárgyaláson egyesítette. A bizonyítási eljárást követően a terhelt bűnösségét e vádak szerint mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében és ennek megfelelően halmazati büntetést szabott ki. A határozat kihirdetésekor a tárgyaláson jelen lévő ügyész, vádlott és védő a szóbeli indokolást követően a jogorvoslati nyilatkozattal kapcsolatos kérdésre egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy az ítéletet tudomásul veszik, ezért a bíróság megállapította, hogy az ítélet a kihirdetését követően nyomban jogerőre emelkedett.

[18] A járásbíróság az első fokon jogerős ítéletét a Be. 259. § (1) bekezdésének alkalmazásával rövidített indokolással készítette el.

[19] A Be. 259. § (1) bekezdése szerint ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat; a felmentő ítélet indokolásából a tényállás is mellőzhető.