A Szegedi Ítélőtábla Pf.20678/2017/13. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 198. §, 205. §, 207. §, 209. §, 210. §, 523. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.678/2017/13. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Ölveczky István) által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek - a Madák Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Madák László) által képviselt I. r. és a személyesen eljárt II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2017. április 10. napján kelt 4.P.21.182/2016/18. számú ítélete ellen a felperesek 20. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 8000 (nyolcezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A peres felek 2008. augusztus 13. napján (szerződés száma) "HITEL-, ZÁLOG- és KÉSZFIZETŐ KEZESI SZERZŐDÉS MKB svájci frank lakáshitelhez" elnevezésű megállapodást kötöttek, amely szerint az I. r. alperes 5600 CHF összegű deviza hitelt tart rendelkezésre, és a rendelkezésre tartási időszak lejártáig a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén forintban legfeljebb 700 000 Ft összegű kölcsönt folyósít a megjelölt ingatlanon megvalósuló lakásépítés finanszírozására. A szerződésben a felek jelzálogjogot alapítottak az I. r. felperes 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlanra az I. r. alperes javára, a II. r. alperes pedig a kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására készfizető kezességet vállalt.

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződésben a felek rögzítették a szerződés tartalmi elemeit.

Az 4.2. pont a kezelési költséggel kapcsolatos feltételt szabályozza. E szerint: "A kezelési költség kamatperiódusonként változó, amelynek mértéke a Bank mindenkori kondíciós listájában kerül közzétételre.

A kezelési költség mértéke a szerződéskötés időpontjában: évi 2,90 %".

A 6. pont a kölcsön törlesztésére, a kamat és az egyéb járulékok megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A 6.5. pont - egyebek mellett - az alábbiakat rögzíti: "A Bank az esedékesség napján a Hitelfelvevő esedékessé vált deviza tartozását az MKB kereskedelmi deviza eladási árfolyamán forintra átszámítja, és ezen forintellenértékkel a Hitelfelvevő forintszámláját megterheli.".

A felperesek és a II. r. alperes a szerződéskötéssel egyidejűleg aláírásukkal elfogadták és tudomásul vették az I. r. alperes "Kockázatfeltáró nyilatkozat" megnevezésű tájékoztatóját, amely - egyebek között - az alábbiakat tartalmazza: "A forinttól eltérő devizanemben történő hitelfelvétel előre pontosan nem becsülhető deviza árfolyam és kamatkockázat tudatos felvállalását jelenti a hitel devizanemétől függően a hitel teljes vagy adott esetben részleges futamidejére vonatkozóan. Erre tekintettel az Ügyfeleink által megkötni kívánt devizahitel szerződéssel kapcsolatban az alábbi, piac által indukált kockázatokra hívjuk fel a figyelmet:

A hitel futamideje alatt árfolyam elmozdulások a nemzetközi pénzpiacok és a forint piaci helyzete változásától függően bármikor, előre meg nem becsülhető gyakorisággal, irányban és mértékben következhetnek be. Az árfolyamváltozás hatására változhat, kedvezőtlen esetben akár jelentős mértékben megnövekedhet mind a tőketartozás, mind a törlesztő részletek forintban számított összege.".

A felperesek keresetükben a szerződés érvénytelenségére alapítottan 250 000 Ft megfizetésére kérték kötelezni az I. r. alperest. Keresetük indokolásaként előadták, árfolyamváltozásból eredő fizetési kötelezettség viselésére nem kötelesek, mivel tisztességtelen a szerződés 6.5. pontjának tényállásban idézett kitétele, valamint "Kockázatfeltáró nyilatkozat". Azt nem vitatták, tudtak arról, hogy az ügylet árfolyamkockázattal jár, véleményük szerint azonban a szerződés a Hpt. 203. § (6) és (7) bekezdésébe ütközik, mert a kockázatfeltárás nem a szerződéskötést megelőzően történt, másrészt az tartalmilag nem felel meg a jogszabályban, valamint a Kúria 2/2014. PJE határozatában írt követelményeknek. Álláspontjuk szerint a tájékoztatásnak ki kellett volna terjednie a hosszútávú változásokra, valamint arra, hogy a törlesztő részlet összege a szerződési akaratukat, a jövedelmüket és a nyújtott fedezet mértékét is meghaladhatja, továbbá, hogy mivel a hitelező SWAP ügylettel szerzett devizát, ez árfolyamfelhajtó hatású. Ezek hiányában megítélésük szerint a tájékoztatás a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 207. § (2) bekezdése alapján akként értelmezhető, hogy az árfolyamkockázat korlátozott.

Hivatkoztak arra is, tisztességtelen a szerződés kezelési költség kikötésére vonatkozó 4.2. pontja, mert annak ellentételezéseként az I. r. alperes szolgáltatást nem nyújt.

Állították, hogy a szerződés nem tartozik a DH törvények hatálya alá. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként kérték a kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítani akként, hogy - a szerződéskötéskori árfolyam figyelembevételével a kezelési költség nélkül - havi 2422 Ft összegű törlesztő részlet fizetésére kötelesek, amely 2008. szeptember 13. napjától 2015. szeptember 13. napjáig terjedő időre 203 448 Ft. Ehhez képest 566 510 Ft-ot teljesítettek, túlfizetésük összege 363 062 Ft, amelyből azonban 250 000 Ft erejéig kérik az I. r. alperes marasztalását.

A keresetük a II. r. alperessel szemben tűrésre kötelezésre irányult.

Az I. r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, a felek deviza alapú szerződést kötöttek egymással, amelynek során az árfolyamváltozásra vonatkozóan teljes körű, világos, és érthető tájékoztatást nyújtott az ellenérdekű feleknek, akik a kockázatfeltáró nyilatkozatból kitűnően az ügylet ebből eredő kockázataival tisztában voltak. Hangsúlyozta, a kezelési költség kikötése jogszerű, a kamat kizárólag a kölcsön használatáért és a kockázatért fizetendő pénzösszeg, az nem foglalja magában a kölcsön nyújtásával kapcsolatos, és az azt követő pénzügyi szolgáltatás díját, ennek ellentételezése a kezelési költség.

A II. r. alperes nyilatkozatot nem tett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 50 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában megállapította, a felek deviza alapú szerződést kötöttek, amely konstrukció lényegéből fakad, hogy az árfolyamváltozás a törlesztő részletek nagyságát befolyásoló kockázati tényező. Az árfolyamkockázat felperesekre történő telepítése tisztességtelenségét nem találta megállapíthatónak, mivel a külön kockázatfeltáró nyilatkozat az átlagos fogyasztó mércéjét alapul véve részletesen eligazít arra nézve, hogy az árfolyam kedvezőtlen változásának nincs felső határa, és az korlátozás nélkül a kölcsönbevevő felpereseket terheli. Rámutatott, a tanúként meghallgatott banki ügyintéző, tanú vallomásából sem vonható le olyan következtetés, hogy a felperesek az írásbelitől eltérő tartalmú szóbeli tájékoztatásban részesültek. Utalt arra, a felperesek által hivatkozott egyéb körülményekre (árfolyamváltozás folytán a törlesztő részletek mértéke a jövedelmüket illetve a fedezetet meghaladó lehet) a tájékoztatásnak nem kellett kiterjednie, a pernek pedig nem képezte a tárgyát kölcsön deviza forrásának a vizsgálata. Ezért az e körben indítványozott bizonyítás lefolytatását, mint szükségtelent mellőzte.