A Szegedi Törvényszék P.20654/2015/116. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 84. §, 206. §, 233. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 46. §, 74. §] Bíró: Varga Annamária

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

15.P.20.654/2015/116. szám

A Szegedi Törvényszék a Dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Fodor Ákos ügyvéd íme) által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti lakos felperesnek – a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve ímeszám alatti székhelyű I.r., a dr. Eőri Krisztina ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve címe szám alatti székhelyű II.r., a Reiniger Ügyvédi Iroda (üi: dr. Reiniger Balázs ügyvéd címe) által képviselt III.rendű alperes neve címe szám alatti székhelyű III.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránti perében – amely perbe a dr. Sugár Frigyes ügyvéd ímeáltal képviselt Alperesi beavatkozó (címe) beavatkozott – meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 380.000,- (Háromszáznyolcvanezer) forint, a II. r. alperesnek 3.680.000,- (Hárommillió-hatszáznyolcvanezer) forint, a III. r. alperesnek 2.470.000,- (Kettőmillió-négyszázhetvenezer) forint, a beavatkozónak 530.000,- (Ötszázharmincezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 900.000,- (Kilencszázezer) forint feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak összesen 4.300.000,- (Négymillió-háromszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

A felperesnek a szakértői költségekre kiterjedő részleges költségmentessége folytán az állam által előlegezett 2.533.007,- (Kettőmillió-ötszázharmincháromezer-hét) forint költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 6 példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve kell benyújtani a Szegedi Törvényszéknél.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy lehetőségük van a fellebbezési eljárásban az elektronikus kapcsolattartást választani, ebben az esetben fellebbezésüket írásban, elektronikus úton kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s

A törvényszék a tényállást az előzményi peres iratok tartalma alapján, a peres felek nyilatkozatai, a csatolt iratok, a Szegedi Törvényszék 15.P.20.654/2015/30. sz. szakértő kirendelő végzéséhez „Jegyzék II”-ben felsorolt igazságügyi, illetve magánszakértői vélemények, valamint a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület igazságügyi szakértői véleménye alapján az alábbiak szerint állapította meg:

A perbeli felperesi ingatlan – jelenlegi területtel és kialakítással –:

- ingatlan 1/a. hrsz. alatti

a) kivett 2. lakóház, udvar 3113 m2 területtel

b) erdő 2331 m2 területtel

a földrészlet összes területe 5444 m2

A bejegyző határozat: bejegyző határozat száma

Az ingatlan a ingatlan 1. hrsz. alatti terület megosztásából alakult ki, valamint

- ingatlan 1/b. hrsz. alatti

a) kivett lakóház, udvar 2574 m2 területtel

b) erdő 6038 m2 területtel

a földrészlet összes területe 8612 m2

A bejegyző határozat bejegyző határozat száma

Ezen ingatlan ugyancsak a ingatlan 1. hrsz. megosztásából alakult ki. [legutóbb csatolva Szegedi Törvényszék 15.P.20.654/2015/6/AII/2015/19. (szalagos irományfedél alatt)]

A felperes a fenti két hrsz. alatti területet egy tagban használja (2012. 05. 17. állapot szerinti térképmásolat – Szegedi Törvényszék előzményi ügyszám/132. számú igazságügyi szakvélemény melléklete).

A felperes 1984. október 04. napján eredetileg egy 2253 m2 területű tanyás ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, amely a fenti ingatlanok területén belül helyezkedett el. E tanyás ingatlan szerzéskori hrsz.-a ingatlan 2. volt, majd az átszámozás eredményeként ingatlan 2/a. hrsz. alatt szerepelt az ingatlannyilvántartásban. A felperes a vásárlást követően az ingatlant állandó jelleggel lakóház céljára hasznosította, itt szüleivel élt együtt. A tanya sűrűn beépített, négy oldalról lakott tanyákkal övezett környezetben helyezkedett el. A felperes a tanyaépületen 1987. évben nagyobb beruházást, átépítést végzett. A felújításokat, átalakításokat, bővítéseket követően 1993-ra az épületállomány mintegy 250 m2-re bővül, amely főépület részből (tanyaépület, lakóépület), toldaléképület részből és garázs épületből állt, amely közműves villany- és gázellátással, vezetékes telefonnal rendelkezett, továbbá a tanya udvarán létesült egy kb. 200 m talpmélységű artézi kút, valamint az ingatlanon volt még egy ásott kút és egy nortonkút is.

Az 1996-1997. évi belvizes időszakot követően a tanyaépület belvíz miatti károsodása okán a felperes annak elbontása és új lakóépület létesítése mellett döntött. A lakóépület ugyanis műszaki állapotát tekintve elavult, a felperes igényének nem felelt meg. Az épület alatt szigetelés nem volt, amelynek következtében a falak felvizesedtek, penészedtek, a nyílászárók szigetelése nem volt megfelelő, az épület fűtése gazdaságtalan volt. A födémszerkezet elavult, rossz állagából következően balesetveszélyessé vált [A bontási engedély perben legutóbb csatolva: Szegedi Törvényszék 15.P.20.654/2015/6/AII/2015/31. alatti melléklet (szalagos irományfedél alatt)]. A felperes a peres eljárás során az eredeti épületről fényképfelvételt mutatott be szakértő 1 igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőnek – Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék) előzményi ügyszám/138. számú szakértői vélemény 9. oldal 4.3. pont; valamint szakértő 2 igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőnek – Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék) előzményi ügyszám/144. számú szakértői vélemény kiegészítés II. 3. oldal utolsó bekezdés. E fényképfelvétel már nem áll a felperes rendelkezésére.

A felperes 1992. május 27-én részt vett a tervezett M5 autópálya nyomvonala tárgyában tartott lakossági fórumon és a nyomvonal-tervet megismerve kérte ingatlana kisajátítását [Az erről felvett jegyzőkönyv csatolva: Szegedi Törvényszék (Csongrád Megyei Bíróság) előzményi ügyszám 2/1/F/7. - a 7. oldalon rögzített felperesi hozzászólás], (Szegedi Törvényszék 15.P.20.654/2015/11/AII/2015/2/17. - szalagos irományfedél).

A felperes az 1993. augusztus 13. napján kelt levelében a ingatlan 2/a. hrsz.-ú, 2253 m2 területű tanyás ingatlana kisajátítását kérte az Autópálya Igazgatóságtól (III. rendű alperes jogelődje). Az Autópálya Igazgatóság válaszlevelében a felperesi kisajátítás iránti kérelmet megalapozatlannak ítélte azzal az indokkal, hogy a tervezett autópálya részére még részben sem kell igénybe venni a felperesi ingatlant és a meglévő tanyaépület, valamint a szélső forgalmi sáv széle közötti távolság 82 m lesz, míg a zaj elleni védelem céljából zajárnyékoló fal létesül.