BH 2019.12.325 Kizárt joghatóság hiányában a magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes a joghatóság kifogásolása nélkül az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás) [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 157/A. § (1) bek., 1979. évi 13. tvr. (Nmjtvr.) 62/H. §].

Pertörténet:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.24068/2014/74., Fővárosi Törvényszék Pf.638611/2017/9., Kúria Pfv.21201/2018/8. (*BH 2019.12.325*), 3092/2024. (II. 29.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes mint megbízó, valamint a felperes, W. M. és H. T. mint bizalmi vagyonkezelők és megbízottak Vaduzban, 2010. január 29-én megbízási szerződést kötöttek egy Liechtensteinben bejegyzett társaság szervezeti funkcióinak igazgatóság keretében történő átvételére. Az alperes a megbízás ellátásáért, a könyvviteli és kontrollingszolgáltatásokért megbízási díj megfizetését, továbbá a felmerült költségek megtérítését vállalta.

[2] A szerződés rögzítette, hogy arra "[...] a liechtensteini jog az irányadó és a felek a vaduzi székhelyű bíróság eljárásában állapodnak meg. A megbízottak azonban jogosultak a szerződés teljesítését a megbízó lakóhelyén követelni."

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes módosított keresetében 20 104,958 CHF és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy az alperes a megbízási szerződés alapján őt terhelő díj- és költségfizetési kötelezettségét nem teljesítette.

[4] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, és joghatósági kifogást is előterjesztett.

Az elsőfokú ítélet és a másodfokú végzés

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel egyezően marasztalta az alperest. A feleknek a megbízási szerződésben foglaltaktól eltérő jogválasztására tekintettel a magyar jogot alkalmazta, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit tekintette irányadónak. A bizonyítás eredményét értékelve megállapította, hogy a felek között a megbízási szerződés a felperes által állított tartalommal létrejött, és abból fakadóan a felperesnek a keresettel érvényesített követelése áll fenn.

[6] A másodfokú bíróság végzésével a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjtvr.) 62/F. § (1) és (2) bekezdéseire hivatkozással azt állapította meg, hogy a felek közötti megbízási szerződés joghatósági kikötést tartalmazott, amelyben a vaduzi székhelyű, azaz meghatározott liechtensteini bíróság joghatóságát kötötték ki. A felek eltérő megállapodása hiányában e bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezett. A megbízó lakóhelyének feltüntetése ugyanis nem jelentette az annak megfelelő székhelyű bíróság joghatóságának kikötését, és a "teljesítés követelése" nem azonosítható magával a perlekedéssel. Ennélfogva a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés a) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.

[7] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes hivatkozásával szemben a magyar bíróság joghatósága az Nmjtvr. 62/H. §-a alapján sem volt megállapítható. Az alperes az illetékességgel nem rendelkező elsőfokú bírósághoz intézett beadványában ugyan nyilatkozott arról, hogy amennyiben a bíróság a tárgyalás halasztása iránt - a tárgyalási időköz hiánya miatt - előterjesztett kérelmét nem teljesíti, úgy kéri a kereset elutasítását, de ez a nyilatkozat nem minősíthető a joghatóságot megalapozó érdemi perbebocsátkozásnak. Emiatt a Pp. 157. § "(1) bekezdés" a) pontja alapján a per megszüntetésének lett volna helye.

[8] A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel, a Pp. 251. § (1) bekezdésének alkalmazásával a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként az Nmjtvr. 62/F. § (1)-(2) bekezdéseit és 62/H. §-át, valamint a Pp. 221. § (1) bekezdését jelölte meg.

[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy az elsődleges, a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartására (helyesen: helybenhagyására) irányuló kérelem a felperes által állított jogszabálysértések fennállása esetén sem lett volna teljesíthető. A másodfokú bíróság ugyanis az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben nem bírálta felül, hanem annak hatályon kívül helyezése mellett a pert megszüntette. A felülvizsgálati kérelem továbbá adekvát jogszabályi hivatkozást csak a másodlagos, a jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránti kérelemhez kapcsolódóan tartalmazott.

[12] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[13] A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős végzés a Pp. 221. § (1) bekezdését nem sérti, a felperes által megjelölt egyéb okból azonban jogszabálysértő.

[14] A másodfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének eleget tett. A jogerős végzés indokolása tartalmazza az elsőfokú bíróság által figyelembe nem vett permegszüntetési ok ismertetését, és a joghatóság hiányával összefüggő jogi álláspont kifejtését. A másodfokú bíróság a felek megbízási szerződésben foglalt joghatósági kikötést értelmezte, és arra a következtetésre jutott, hogy az nem tekinthető a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott aszimmetrikus vagylagos, a magyar bíróság joghatóságát is megalapozó joghatósági kikötésnek. E körben - a felperes felülvizsgálati álláspontjával szemben - az indokolás hiányossága amiatt sem volt megállapítható, hogy a másodfokú bíróság a joghatósági kikötés "teljesítés követelése" szövegrészének tartalmát csak negatív megközelítésben határozta meg.

[15] Téves volt a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés a) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, és a Pp. - helyesen - 157. § a) pontja szerint a per megszüntetésének lett volna helye. Az előbbi törvényhely értelmében ugyanis a keresetlevelet abban az esetben kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha megállapítható, hogy a perre a magyar bíróság joghatósága a törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt. [A pert egyébként is fizetési meghagyásos eljárás előzte meg, ezért az említett okból a közjegyzőnek a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kellett volna elutasítania.] A magyar bíróság joghatóságának kizártsága hiányában a per a Pp. 157. § a) pontja szerint nem szüntethető meg. Ha azonban ilyen esetben a magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, a bíróságnak a Pp. 157/A. § (1) bekezdése értelmében az alperes percselekményeitől függően kell határoznia az eljárás megszüntetéséről. Eszerint a bíróság az eljárást megszünteti, amennyiben az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, vagy az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja. A felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályhelyként feltüntetett Nmjtvr. 62/H. §-a pedig tartalmazza, hogy a magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás), kivéve, ha magyar bíróság joghatósága e törvény rendelkezései alapján kizárt.