A Gyulai Törvényszék G.40006/2010/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 251. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 3. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Zámbori Tibor

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

15.G.40.006/2010/12. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Békés Megyei Bíróság a dr. Ruszthy Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Ugrin Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek kártérítés címén 10.087.000,- tízmillió-nyolcvanhétezer) forintot, valamint 500.000,- (ötszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága külön felhívására, az ott közölt módon és időben 605.200,- (hatszázötezer-kettőszáz) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve 3 példányban. A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a./ az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 251.§-ában, illetve a 252. §.(1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

b./ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

c./ a felek ezt kérték.

A felek a b./ pont esetén a fellebbezésükben kérhetik a tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S:

Az x Kft. 2001. február hó 6. napján jött létre, főtevékenységeként "fém épületelem gyártása" került bejegyzésre. Tagjai az y Rt. és az alperes voltak, utóbbi a cég ügyvezetését is ellátta.

A társaság 2005. március 10. napján vállalkozási szerződést kötött az y Rt-vel, amelyben elvállalta külföldi településen épülő textilüzem üzemcsarnoka építési szerelési munkáit, 11.000.000,- forint vállalkozói díj ellenében. Ezen szerződés alapján a felperesi társaság alvállalkozóként működött közre, a generálkivitelező az y Rt., míg a főberuházó egy német cég volt. Figyelemmel arra, hogy az ukrajnai pénzügyi jogszabályok gátolták a projekt megfelelő finanszírozását, a német cég N néven külföldi céget, míg az y Rt. ugyanott leányvállalatot hozott létre.

A kivitelezés területén korábban hadiváros működött, a település megfelelő infrastruktúrával nem rendelkezett, így az eszközök, alapanyagok beszerzése nagy nehézségek árán történhetett csak meg, és azok többségét a felperesi társaság magánszemélyektől vagy a hadsereg tagjaitól számlaadás, bizonylatolás nélkül szerezte be.

2005. júniusában hasonló jellegű munkavégzés kezdődött el, ugyanazon főberuházó és generálkivitelező irányítása mellett más ország településén, ahol szintén kiépítetlen volt infrastruktúra, megfelelő olcsóbb szállást csak magánszemélyeknél lehetett találni, akik azt csak készpénz ellenében, bizonylatadás nélkül biztosították. Mindkét településen nehézségekbe ütközött a benzin és gázolaj - bizonylat ellenében történő - megvásárlása is.

A külföldi munkavégzések megingatták a felperesi társaság vagyoni helyzetét, ezért a céggel szemben a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Felszámolási Csoport 8.Fpk.01-2005-003074/8. számú - 2006. április hó 13. napján jogerőre emelkedett - végzésével felszámolási eljárás indult, amelynek során megállapítást nyert, hogy a cég 10.087.000,- forint készpénzzel és tárgyi eszközökkel is rendelkezik, ezeket azonban az alperes a felszámolónak felhívás ellenére sem adta át. Erre figyelemmel az alperessel szemben - csődbűntett alapos gyanúja miatt - büntetőeljárás indult. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 28.B.37.312/2008/3. számú ítéletével az alperest bűnösnek találta a fentiekben írt bűncselekményben, ezért őt mindösszesen 135.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet 2009. február 16. napján - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett.

A bíróság a fenti tényállást a felek előadása, a csatolt iratok és a perben meghallgatott tanúk vallomása alapján állapította meg.

A felperes keresetében az alperesnek 10.087.000,- forint kártérítés és a perköltség megfizetésére kötelezését kérte.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesnek perköltségben való marasztalására irányult.

A kereset az alábbiak szerint alapos.

A Gt. perrel érintett időszakában hatályos 29. § (1) bekezdése alapján a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.

A Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.