A Gyulai Törvényszék Pf.25060/2019/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 16. §, 18. §] Bírók: Hajnal Beatrix, Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara

Gyulai Törvényszék

9.Pf.25.060/2019/5. szám

A Gyulai Törvényszék dr. Bodnár Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Mátyás László Ügyvédi Iroda, dr. Mátyás László ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Békési Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2018. évi december hó 12. napján 4.P.20.204/201/24. szám alatt hozott ítélet ellen az I-II. rendű alperes részéről 25. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t .

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi a Békés Megyei Kormányhivatal Békési Járási Hivatala, mint elsőfokú vadászati hatóság megkeresését a felperes vadászatra jogosultként a nyilvántartásba való bejegyzésbe céljából.

Az I. és II. rendű alperesek által a felperes javára fizetendő perköltség összegét 221.000.-(kétszázhuszonegyezer) forintról 141.000.-(száznegyvenegyezer) forintra leszállítja.

Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi az I. és II. rendű alpereseket a felperes javára egyetemlegesen 15 nap alatt 15.000.-(tizenötezer) forint fellebbezési perköltség megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s .

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. és II. rendű alperes között 2016. november 28. napján megkötött haszonbérleti szerződés a felperessel szemben hatálytalan és a haszonbérleti szerződés az I. rendű alperes és felperes között jött létre. Megkereste a Békés Megyei Kormányhivatal Békési Járási Hivatalát mint elsőfokú vadászati hatóságot, hogy a felperest a nyilvántartásban jegyezze be a vadászati jog jogosultjaként. Az I. és II. rendű alpereseket 221.000 Ft perköltség egyetemleges megfizetésére kötelezte a felperes javára. Az indokolásában kifejtette, hogy a felperest elő-haszonbérleti jog illeti meg a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.235/2018/12. számú jogerős határozata folytán. Az elő-haszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elő-haszonbérleti jog megsértésének jogkövetkezménye az, hogy a szerződés a sérelmet szenvedett elő-haszonbérleti jog jogosultjával szemben hatálytalan. A felperest a Vtv. 16. § (4) bekezdése alapján a perbeli vadászterületre vonatkozóan elő-haszonbérleti jog illeti meg. A felperes e jogával élve az I. és II. rendű alperesek között létrejött haszonbérleti szerződés vonatkozásában elfogadó nyilatkozatot tett. A felperes a nyilatkozatban a haszonbérleti szerződésre vonatkozó ajánlatot magáévá tette, ezen nyilatkozat alapján a felperes mint haszonbérlő és az I. rendű alperes között létrejött a szerződés. A felperesnek az elő-haszonbérleti jog gyakorlásával kapcsolatos igénye a Gyulai Törvényszék jogerős ítélete kihirdetésének a napján nyílt meg. A felperes ezt követően haladéktalanul nyilatkozott, hogy az elő-haszonbérleti jogával élni kíván és elfogadó nyilatkozatot tett. A harmincnapos határidőn belül kérelmet terjesztett elő a vadászati hatóságnál arra vonatkozóan, hogy a hatóság vadászatra jogosultként vegye nyilvántartásba a haszonbérleti szerződés alapján. A vadászati hatóság a felperes követelésének az érvényesítését bírósági útra terhelte. A Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő elévülési jellegű. A Legfelsőbb Bíróság 2/2009 (VI. 24.) számú PK vélemény alapján a bíróságnak azt kell vizsgálni, hogy az elővásárlásra jogosult mikor szerzett tudomást a joga megsértéséről és ehhez képest elvárható időben lépett-e fel az igénye érvényesítése érdekében. A felperes mind az elfogadó nyilatkozatot, mind a vadászati hatóság felé benyújtott igényérvényesítést a Gyulai Törvényszék jogerős ítélet kihirdetésétől számított harminc napon belül megtette. A vadászati hatóság határozata kézhezvételét követően vált ugyanakkor egyértelművé a számára, hogy a hatóság álláspontja szerint az elő-haszonbérleti jog gyakorlására vonatkozóan pert kell indítania. A harmincnapos határidő a vadászati hatóság határozata meghozataláig nyugodott. A felperes a vadászati hatóság határozatát 2018. július 23. napján vette át, a perindítás időpontja 2018. augusztus hó 1. napja, a felperes keresete így nem minősülhet elkésettnek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I-II. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, és az nem tartalmaz minden, a per eldöntése szempontjából releváns tényt. Hivatkoztak továbbá arra, hogy Gyulai Törvényszék jogerős ítélete alapján annak kézhezvételét követő naptól nyílt meg a felperes 30 napos igényérvényesítési lehetősége a kereseti kérelem előterjesztésére. A felperesnek haszonbérleti szerződés megkötéséről 2016 decemberétől tudomása volt. A felperes a 30 napos határidő elmulasztására nem terjesztett elő kimentést. Az elő-haszonbérleti jogból eredő kötelezettség megszegésével kötött szerződés esetében - mint a jelen perben - kötelező az igény perben történő érvényesítése. A felperes számára a határidő Gyulai Törvényszék ítéletének kézbesítésével kezdődött. Álláspontjuk szerint nem fogadható el az elsőfokú bíróság azon okfejtése, mely szerint önmagában a felperes elfogadó nyilatkozata alapján a felperes, mint haszonbérlő és az I. rendű alperes, mint haszonbérbeadó között a haszonbérleti szerződés létrejött. A felperes az I. és II. rendű alperesekkel szemben a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet. Más igényt nem fogalmazott meg. A felperes ugyanakkor csak az általa érvényesnek elismert szerződéssel szemben tehet elfogadó nyilatkozatot. Ezen túlmenően hivatkoztak arra is, hogy a haszonbérleti szerződésnek két alanya van, elfogadó nyilatkozatot azonban csak az I. rendű alperes kapott. A már megkötött és teljesedésbe ment haszonbérleti szerződés alapján a felperesnek a szerződés mindkét alanyával szemben fel kellett volna lépnie. A felperes elfogadó nyilatkozata hatálytalan, ahhoz semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik. Kiemelték továbbá, hogy a vadászati hatóság nem kötelezte a felperest bírósági útra. A vadászati hatóság közigazgatási szerv, amelynek nincsen joga bíróság hatáskörébe utalt igény elbírálására. A vadászati hatóság a felperes nyilvántartásba vétel iránti kérelmét csak a haszonbérleti szerződés bíróság által történt elbírálását követően tudja teljesíteni. Álláspontjuk szerint megalapozatlan az elsőfokú bíróságnak a 2/2009 (VI. 24.) PK véleményre történő hivatkozása. A Kúria 1/2014. Polgári jogegységi határozata a PK vélemény 7. pontját nem tekintette irányadónak az új Ptk. alkalmazása körében. A felperes a perbeli haszonbérleti szerződésről a tulajdonosi gyűlés időpontjától kezdve tudomással bír. Ennek tudatában indította meg a felperes jelen pert a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A felperes tehát végig annak tudatában járt el mindkét perben, hogy a jogát megsértették. A Gyulai Törvényszék ítéletével az igényérvényesíthetőség nyílt meg, és a tudomásszerzésnek nincsen jelentősége. A Gyulai Törvényszék az ítéletében külön is felhívta a figyelmet arra, hogy az elő-haszonbérleti jog gyakorlása, illetve annak a rendezése nem képezte annak a pernek a tárgyát. A felperes semmilyen menthető okot nem adott elő az igényérvényesítés elmulasztására vonatkozóan. Abban az esetben, hogyha az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített 2018. július 23. napját tekintjük a határidő megnyíltának, a felperes esetében a keresetindítási határidő elmulasztása ugyancsak megállapítható. A felperes 2018. augusztus 5-én a Ptk. rendelkezéseinek meg nem felelő keresetmódosítást terjesztett elő, fenntartotta az elsődleges kereseti kérelmét a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítására. Az elsődleges kereseti kérelmétől 2018. szeptember 26-án elállt, illetve keresetét megváltoztatta és csak a másodlagos kereseti kérelméről kérte érdemi döntés meghozatalát, azonban még ekkor sem terjesztett elő szabályos keresetet. A felperes 2018. november 15-i előkészítő irata tartalmazza azt, hogy "a hatálytalanság megállapítását is kérjük." Álláspontjuk szerint a járásbíróság az ítélete rendelkező része 3. bekezdésében túllépte a hatáskörét, amikor megkereste a vadászati hatóságot, hogy a felperest jegyezze be a nyilvántartásba a vadászatra jogosultként. A polgári bíróság kizárólag a haszonbérleti szerződés felperessel szembeni hatálytalanságát állapíthatta volna meg, és ehhez kapcsolódóan azt, hogy a haszonbérleti szerződés mely felek között jött létre. A polgári bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a vadászati hatóságot közigazgatási aktus elvégzésére kötelezze.