A Gyulai Törvényszék Pf.25235/2018/12. számú határozata határozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 130. §, 157. §, 251. §, 253. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 12. §, 14. §, 16. §, 108. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §, 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 7. §, 9. §] Bírók: Hajnal Beatrix, Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara

Gyulai Törvényszék

9.Pf.25.235/2018/12.

A Gyulai Törvényszék dr. Bodnár Ágnes Andrea ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű felpereseknek - akiknek pernyertessége érdekében Aa által képviselt Bb beavatkozott - dr. Mátyás László ügyvéd által képviselt alperes ellen határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Békési Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2018. február hó 15. napján 4.P.20.321/2016/52. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 53. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t .

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az elsőfokú bíróság ítéletének a III. rendű felperes keresetének helyt adó - a 2/2016. (VIII.12.) és a 3/2016. (VIII.12.) számú alperesi határozatok III. rendű felperesi kereset alapján történő érvénytelenségének megállapítására vonatkozó - rendelkezését hatályon kívül helyezi és e körben a pert megszünteti.

A II. rendű felperesnek a 2/2016. (VIII.12.) számú határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi az I-II-III. rendű felpereseket az állam javára felhívásra személyenként 14.000.- (tizennégyezer) forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére.

Mellőzi az alperes perköltség fizetési kötelezettségét a II.-III. rendű felperes javára.

Az alperes által az I. rendű felperes részére fizetendő perköltség összegét 72.600.- (hetvenkettőezer-hatszáz) forintról 10.500.- (tízezer-ötszáz) forintra leszállítja.

Kötelezi a II.-III. rendű felperest az alperes javára 15 nap alatt személyenként 12.700.- (tizenkettőezer-hétszáz) forint perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb - az I. rendű felperesi kereset alapján a 2/2016. (VIII.12.) számú alperesi határozat érvénytelenségének megállapítására vonatkozó, valamint az I.-II. rendű felpereseknek a 3/2016. (VIII.12.) számú alperesi határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasító - rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest az I. rendű felperes és a felperesi beavatkozó javára 15 nap alatt személyenként 5.000.- (ötezer) forint fellebbezési perköltség megfizetésére.

Kötelezi a II.-III. rendű felpereseket 15 nap alatt az alperes javára személyenként 14.350.- (tizennégyezer-háromszázötven) forint fellebbezési perköltség megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s .

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesnek a 2016. augusztus 12. napján megtartott földtulajdonosi gyűlésen meghozott 2/2016. számú határozata érvénytelen, a 3/2016. számú határozata a III. rendű felperes vonatkozásában érvénytelen. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperes a felperesek javára 72.600.- forint perköltség megfizetésére. Az indokolásában kifejtette, hogy a 2/2016. számú határozat meghozatalánál az I. és III. rendű felperes ellenszavazatot adott le, míg a II. rendű felperes tartózkodott, így a határozat megtámadására, mint kisebbségben maradtak jogosultak. A 3/2016. számú határozat esetében a III. rendű felperes tartózkodott, az I. és II. rendű felperesek azonban ellenszavazatot nem adtak le, erre tekintettel ők a 3/2016. számú határozat megtámadására nem voltak jogosultak. Erre tekintettel az I. és II. rendű felpereseknek a 3/2016. számú határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasította. A perben a felpereseket terhelte a bizonyítási kötelezettség a vonatkozásban, hogy a határozat a jogos érdekeik lényeges sérelmével jár, azonban hitelt érdemlő bizonyítást erre vonatkozóan nem ajánlottak fel. Nem bizonyították azt sem, hogy a határozatok az okszerű gazdálkodást sértik. Nem találta alaposnak az alperes azon hivatkozását, hogy a felperesek a keresetindításra nyitva álló 30 napos határidőn túl vitatták a gyűlés összehívásának a szabályszerűségét. Megállapította, hogy a hirdetményben a képviseletre vonatkozó tájékoztatás hibás volt, a 2/2016 számú határozat meghozatala eltérő szavazatszámítást igényelt, erre azonban a hirdetmény nem utal. Ez önmagában a képviseleti jogról történő hiányos és hibás tájékoztatásnak minősül. Nem osztotta ugyanakkor a felperesek azon hivatkozását, hogy a hirdetmény 2. pontjának megfogalmazása homályos vagy körülíró megfogalmazás lenne, figyelemmel arra, hogy az megfelelt a Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megfogalmazásnak. Nem találta alaposnak a felperesek arra történő hivatkozását sem, hogy a hirdetmény nem tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket. A regisztráció tárgyában a földtulajdonosi közösség nem hozott határozatot. A felperesek a földtulajdonosi gyűlésen részt vettek, ott a meghatalmazások hiányát észlelhették, azonban határozat hiányában azt megtámadni nem tudták. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által Cc részére adott meghatalmazás az elő-haszonbérleti jog kizárásáról való szavazásra nem jogosította fel a meghatalmazottat. Cc ennek ellenére ebben a kérdésben is szavazott, szavazata érvénytelen. A jogsértést nem orvosolja az a tény, hogy a meghatalmazó a gyűlést követően a meghatalmazást kiegészítette. Nem találta alaposnak ugyanakkor a felperesek arra történő hivatkozását, hogy az NFA és az MNV Zrt. meghatalmazása a miniszteri egyetértés hiánya miatt érvénytelen, mivel a miniszteri egyetértés megléte vagy hiánya a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv és az illetékes miniszter belső viszonyára vonatkozik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen annak a részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte, míg másodlagos fellebbezési kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítására irányul. Álláspontja szerint az ítélet rendelkező részének azon része, hogy a 3/2016. számú határozat a III. rendű felperes vonatkozásában érvénytelen, nem értelmezhető. Az érvénytelenség mindenkire vonatkozik. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem pontos, az több helyen tévedéseket tartalmaz. A felperesek a tulajdonosi gyűlésen részt vettek, azonban ott észrevételt, kifogást nem tettek. A tényállás nem tartalmazza azt, hogy a regisztrációs lapot a regisztrált tulajdonosok aláírták. Álláspontja szerint a felperesek a kereseti kérelmüket többször kiegészítették, újabb előadásokat tettek és újabb hivatkozásokat közöltek. A határozatok felülvizsgálata iránti kereset elbírálása során azonban csak az anyagi jogi határidőben előadottak vehetők figyelembe. Az eredeti kereseti kérelem nem kifogásolta a hirdetményt. A hirdetmény esetleges szabálytalanságát a felperesek a tulajdonosi gyűlésen sem sérelmezték. A felperesek a kereseti kérelmükben a Vtv. 14. § (3) bekezdését jelölték meg. A kisebbségben maradt földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmére és az okszerű gazdálkodás sérelmére hivatkoztak. A Vtv. 14. § (2) bekezdését a keresetük nem tartalmazza. A jogszabály a gyűlésen történő szavazás módjára, arányaira történő figyelemfelhívást nem teszi a hirdetmény kötelező tartalmi elemévé. Az elsőfokú bíróság tévesen azonosította a képviselet szabályait és az azokra vonatkozó figyelemfelhívást, a szavazati arányokkal. Álláspontja szerint a Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontjában mindent bele lehet érteni, amit a földtulajdonosok a vadászati jog hasznosítása körében szükségesnek tartanak rendezni. Az elsőfokú bíróságnak az elő-haszonbérleti jog gyakorlásával kapcsolatos álláspontja téves. Hivatkozott arra is, hogy két versengő vadásztársaság sérelme vagy előnye nem a földtulajdonosok sérelme. A gyűlésen nem a vadászok, hanem a földtulajdonosok döntöttek, a felperesek nem a vadásztársaság tagjaként vettek részt a gyűlésen. Az alperes álláspontja szerint az NFA meghatalmazása tekintetében ellentmondásos az ítélet indokolása, mert egyrészt azt tartalmazza, hogy a meghatalmazások megfeleltek a Vhr. 15. számú mellékletében foglaltaknak, ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az NFA meghatalmazottja az elő-haszonbérleti jogról meghatalmazás nélkül szavazott. Jelen esetben a képviseleti jogkör túllépéséről lehet csak szó, de az eljárást a megbízó utólag jóváhagyta azzal, hogy a képviselő szóban a korlátozás alól felmentést kapott, melyet utólag a megbízó írásban is megerősített. Álláspontja szerint a 2/2016 számú határozat nem érvénytelen. Hivatkozott továbbá arra, hogy a 3/2016. számú határozat vonatkozásában az ítélet nem tartalmaz indokolást, hogy azt az elsőfokú bíróság miért találta érvénytelennek. A képviseleti jogra vonatkozó tájékoztatás megtévesztő volta, illetve a meghatalmazás hiánya ezen határozat vonatkozásában fel sem merülhet. Az ítélet rögzíti azt, hogy a felperesek az okszerű gazdálkodás sérelmét és a jogos érdekei lényeges sérelmét nem tudták bizonyítani.